Neveléstan

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés 5
E munka rendeltetése. A rendszeres meggondolás gyakorlati
jelentősége. A könyv gondolatmenete. Útmutatás további tanulásra.
Első rész: A nevelés és a neveléstudomány.
I. A nevelés fogalma 13
A szó jelentése. A nevelés lefolyásának tanulságai. A nevelői lelkület sajátossága. A nevelő és a növendék viszonyából eredő vonások. A nevelés és a közösség. A nevelés meghatározása.
II. Nevelői gondolkodás, neveléstudomány, neveléstan 23
A) A nevelői gondolkodás mivolta - kialakulása - jellemvonásai.
Alaptételek. A nevelői gondolkodás egysége (fokai és irányai)
B) A neveléstudomány fogalma - munkatere - módszere - segédtudományai - önállósága 32
C) A neveléstan fogalma - viszonya a neveléssel - hatása a nevelés egyöntetűségére - érvényessége és érvényesülése 44
III. A nevelés célja és feladatai 56
Cél és feladatok megkülönböztetése. A cél. Személyiség. Nemzetnevelés. A feladatok.
IV. A nevelés eszközei 68
Az eszközök három csoportja. Gondozás: ápolás, gondoskodás. Tanítás: példaadás, oktatás. Gyakorlás: szoktatás, foglalkoztatás, jutalom és büntetés. Az eszközök alkalmazása.
V. A nevelés korlátai és sikerének feltételei 81
A nevelés lehetősége. A fejlődés tényezői. Az öröklés. A környezet. A fejlődés és a nevelés iránya. A siker feltételei.
VI. A nevelés szervezete 100
Belső és külső szervezet; a köznevelés fogalma. A köznevelés szervezete.
Második rész: Az iskola.
I. A köznevelés és az iskola 105
A köznevelés szerveinek együtthatása. Az iskola helye a köznevelés szervezetében.
II. Az iskola mivolta, kialakulása, feladata 110
A szó értelme. Az iskola fogalma - kialakulása. Az iskola nevelő intézmény. Az iskolai nevelés akadályai. Az iskola feladata.
III. Az iskola külső szervezete: a közoktatási szervezet 121
Természetes és mesterséges szervezet. A közoktatási szervezet alapelvei - tagoltsága. Iskolafajok: általában művelő iskolák, szakiskolák, gyógyítva nevelő intézetek. Iskolafokok. Általában művelő iskolák fokai: elemi isk., középfokú iskolák, főiskola.
Az iskolafokok kölcsönös hatása. Gyakorló iskolák és reformiskolák. Az iskolák fenntartói.
IV. Az iskola belső szervezete 141
Felügyelet: rendeltetése, módja, szervei, személyi kellékei. Igazgatás: az igazgatói hivatal rendeltetése, az igazgató személyi kellékei, az igazgatás módja. Tanító testület, értekezletek feladata, kezdők és idősebbek. Iskola és család viszonya, szülői értekezletek,
fogadó órák. Az iskolai munka szervezete, osztályok, évi munkaidő, tanításterv, órarend, órarendkészítés szempontjai, osztálytanítás és szaktanítás, az eredmény számbavétele, vizsgálat, évvégi összefoglalás, osztályozás. Szervezet és nevelés viszonya.
Harmadik rész: Az iskolai nevelés.
1. Az iskolai munka egysége 181
Az iskolai munka két fele, tanító és tanulók munkája. Az egybehangzás akadályai: a munka okában és rendeltetésében, tanító és tanuló lelkiállapotában levő különbség. Az egyensúly biztosítása. Az iskolai nevelés feladatai - egysége.
Első szakasz: Az iskolai munka személyi tényezői.
II. Az iskolai nevelő 189
A tanító feladata. Hivatás és hivatal. A tanító szabadsága - személyisége - tanulmányai: előkészülés, önművelés, tudományos munka. A tanító tekintélye.
III. Az iskolai növendék 207
Iskola és tanuló viszonya. A tanuló feladata és szabadsága. Az egyéniség. A tanuló egyénisége - megismerése az iskolában. Tanulótipusok. Fiúk és leányok. Életkor és fejlettség. Származás. A tanuló élete az iskolán kívül. A testi szervezet állapota.
Az egyéniség alkata.
IV. Az iskolai osztály 243
Jelentősége a nevelésben. A növendék az osztályban. Az osztály egyénisége. A létszám jelentősége.
Második szakasz: Az iskolai nevelés ágai.
V. Az egészséges életre való nevelés (testnevelés) 252
Egészség és testnevelés. A testnevelés közvetlen feladatai. Az
iskolai testnevelés körülményei - szempontjai - eszközei: gondozás, az iskola egyészségügyi kellékei, felügyelés, az iskolánkívüli élet irányítása; tanítás: a tanító példája, alkalmi és rendszeres oktatás; gyakorlás, rendszeres testgyakorlás.
VI. Az önállóságra való nevelés (értelmi nevelés) 270
Önállóság és értelmi nevelés. Az értelmi nevelés közvetlen feladatai. Az iskolai értelmi nevelés körülményei - szempontjai.
Az oktatás. A tanításterv elméleti kérdései: a tanításterv köre, az oktatás anyaga, az anyag kiválasztása, egyes tárgyakra szánt idő, az anyag elrendezése az iskolai év folyamán. A tanításterv alkalmazása, az oktatás módszere, tanításmenet, tanítási tervezetek (előkészülés egyes órákra), az oktatás alakja, a tervezet végrehajtása (az óra lefolyása). Az eredmény számbavétele, megítélése (osztályozás), az oktatás értéke 279
Gondozás, gyakorlás, példa az értelmi nevelésben: gondozás, gondoskodás az oktatás külső körülményeiről, belső körülményeiről (a tanítás hangulata), az iskolánkívüli szellemi élet irányítása; gyakorlás, az ismeretszerzés műveletében: szemléltetés, gondolkodtatás, tankönyvek használata, a tanulók kérdései; ismeretek felhasználásában: feleltetés, kérdezés, dolgozatok; a tanító példája 293
VII. A nemes érzületre való nevelés (erkölcsi nevelés) 303
Nemes érzület és erkölcsi nevelés. Az erkölcsi nevelés közvetlen feladatai. Az iskolai erkölcsi nevelés körülményei - szempontjai - eszközei: gondozás: gondoskodás a kedély, izlés, képzelet fejlődésének külső feltételeiről; felügyelés, az iskolán kívüli élet erkölcsi irányítása; tanítás: a tanító példája, alkalmi oktatás, vallástanítás, az oktatás erkölcsi hatása; gyakorlás: az iskolai közösség hatása, rendtartás (fegyelmezés), feladatok, az önbecsülés hatása magaviseletre és testi életre, akarás és értékelés.
VIII. A nevelés három ágának kölcsönös hatása 323
Befejezés: A magyar nevelés mai feladatai 325
Tárgymutató 329
Javítandók 333

Témakörök