Előszó | 11 |
Rövidítések | 12 |
Az ábrákban használt szimbólumok | 14 |
Bevezetés, az immunológia fogalma, az immunválasz főbb sajátosságai | 15 |
Az immunitás fogalmának megközelítései | 17 |
Az immunválasz fő szakaszai | 18 |
Az immunválasz alapvető jellegzetességei | 20 |
Természetes és szerzett immunitás | 22 |
Az immunológia fő tudományos kérdései | 23 |
Az immunrendszer szervei | 25 |
Elsődleges nyirokszervek | 28 |
Csontvelő | 29 |
Thymus | 30 |
Másodlagos nyirokszervek | 34 |
Nyirok és nyirokcsomó | 34 |
Lép | 37 |
Nyálkahártya-asszociált immunrendszer (MALT) | 37 |
Bőr-asszociált immunrendszer (SALT-SIS) | 39 |
Kóros körülmények között megjelenő másodlagos nyirokszövet | 39 |
Az immunrendszer sejtjeinek vándorlása | 41 |
Sejtvándorlás és "homing" | 43 |
Adhéziós fehérjék és szerepük a sejtvándorlásban | 45 |
Immunglobin géncsaládba tartozó adhéziós fehérjék | 45 |
Integrinek | 46 |
Szelektinek | 47 |
Egyéb adhéziós fehérjék, a kadherinek és a CD!! | 48 |
Az adhéziós kölcsönhatás és a sejtszintű aktiváció | 48 |
Fő hisztokompatibilitási komplex (MHC) | 51 |
Az MHC molekulák alapvető jellegzetességei | 53 |
Az egér MHC | 55 |
Az emberi MHC | 56 |
Az MHC I. osztályú molekulák szerkezete | 57 |
Az MHC II. osztályú molekulák szerkezete | 59 |
Az MHC gének szerveződése | 60 |
Az MHC antigének bioszintézise és szabályozása | 64 |
Antigénfeldolgozás és bemutatás | 67 |
Antigének | 69 |
Az antigén bemutatás két útja | 69 |
Antigénbemutatás az MHC I. molekulákkal | 71 |
Citoplazmikus antigénfeldolgozás az MHC I.-el kapcsolt antigén bemutatása során | 71 |
Az endogén antigén bemutatási folyamat genetikája | 71 |
MHC kapcsolt transzporter gének (TAP gének) | 72 |
MHC kapcsolt proteáz gének | 72 |
Az MHC I kapcsolt antigén bemutatás mai modellje | 74 |
Antigénbemutatás MHC II. molekulákkal | 75 |
Az MHC II. molekulák szintézise és transzportja | 75 |
Az endocitotikus út kompartmentizációja és az APC-k sejtspecifitása | 77 |
Az MHC háttér "restrikciójának" molekuláris értelmezése | 77 |
Antigénfelismerő molekulák és kialakulásuk | 79 |
Antitestek | 81 |
Az antitestek molekuláris szerkezete | 82 |
Az antigén kötődése az immunglobulinok CDR szakaszaihoz | 89 |
T sejt receptor (TCR) | 90 |
Az alfa, béta, gamma és delta láncok szerkezete | 90 |
A CD3 komplex láncai | 92 |
Immunglobulin és T sejt receptor (TCR) gének | 93 |
Az immunglobulin gének genomikus szerveződése | 94 |
A TCR gének genomikus szerveződése | 96 |
Az immunglobulin gének átrendeződése | 97 |
A TCR gének átrendeződése | 100 |
RAG-1, RAG-2 rekombinázok | 101 |
Az immunglobulin gének szomatikus mutációja | 103 |
Az immunglobulin és TCR géndiverzitás eredete, T- és B sejt repertoire | 104 |
Immunglobulinok expressziója és termelődése | 106 |
Izotípus (nehézlánc osztály) váltás | 106 |
Sejtfelszíni immunglobulin komplex | 106 |
Az osztályváltás szabályozása | 108 |
Az ellenanyag termelés transzkripciós szabályozása | 109 |
Az immunglobulin mRNS metabolizmusának szabályozása | 109 |
Immunglobulin transzláció, láncok kapcsolódása és glikoziláció | 109 |
Immunglobulinok szekréciója | 110 |
A TCR és a CD3 komplex expressziója | 110 |
T lymphocyták fejlődése és aktivációja, a sejt közvetített immunválasz | 111 |
T sejtek differenciálódása | 113 |
A T sejtek fejlődése a thymusban | 113 |
Szelekciós folyamatok a thymusban | 113 |
Perifériás T sejt subpopulációk | 118 |
T sejtek aktivációja | 120 |
Korai plazmamembrán/intracelluláris jelek a T sejt aktivációban | 121 |
Génaktiváció és kifejeződés a T sejtaktiváció során | 123 |
IL-2 receptorok szerepe a T sejtek osztódásában | 125 |
T memória sejtek | 126 |
Szuperantigének | 128 |
Sejt közvetített immunitás | 128 |
Közvetlen citotoxikus válasz | 129 |
Késői típusú hiperszenzitivitási reakciók (DTH) | 134 |
B lymphocyták aktivációja, a humorális immunválasz | 139 |
B sejtek aktivációja | 141 |
Antigénbemutatás B sejtekkel | 141 |
A Th-B sejt kölcsönhatás | 144 |
B memória sejtek | 144 |
Affinitás-érés | 145 |
A B sejtaktiváció citokinszabályozása | 146 |
Intracelluláris jelek a B limfocita aktivációban | 150 |
Thymus independens antigének | 150 |
A humorális immunválasz | 151 |
Elsődleges humorális válasz | 151 |
Másodlagos humorális válasz | 152 |
Antigén-antitest komplexek | 153 |
Az Fc receptorok feed-back gátló hatása a B sejt válaszban | 153 |
Kölcsönhatási mechanizmusok az immunválaszban | 155 |
Az antigén hatása az immunválaszra | 157 |
Antitest- és immunkomplex-függő gátlás, az Fc receptorok szerepe | 158 |
Idiotípus reguláció, idiotípus hálózat | 159 |
A citokinek szerepe az immunválasz szabályozásában | 163 |
A citokinek általános tulajdonságai | 163 |
A citokinek funkciói | 164 |
Citokin receptorok és asszociált molekulák | 166 |
Citokin antagonisták és inhibitorok | 169 |
A T sejt függő serkentés és gátlás | 170 |
Külön alcsoport-e a Ts sejt? | 170 |
A T sejt függő serkentés és gátlás mechanizmusa | 171 |
A komplementrendszer felépítése és aktivációja | 175 |
A komplementrendszer aktivációja | 177 |
Klasszikus aktivációs út | 182 |
Alternatív aktivációs út | 184 |
A terminális membránkárosító komplex kialakulása | 186 |
A komplementaktiváció szabályozása, komplement inhibitorok | 187 |
C1 inhibitor | 187 |
C3 konvertáz gátlók | 187 |
MAC inhibitor | 188 |
Egyéb komplement inhibitorok | 189 |
Komplementreceptorok | 189 |
CR1 | 189 |
CR2 | 190 |
CR3 és CR4 | 191 |
C3a, C4a, C5a receptorok | 191 |
A komplement genetika | 191 |
Homológ szerkezeti elemek a komplementfehérjékben | 193 |
Komplement gének | 193 |
A komplementfehérjék bioszintézise | 195 |
A komplementaktiváció biológiai jelentősége | 196 |
Sejtlízis | 196 |
Opszonizáció | 198 |
Gyulladási reakció | 198 |
Vírusneutralizáció | 198 |
A komplementaktiváció hatása az immunkomplexek méretére | 199 |
A C3b hatása az immunválaszra | 199 |
Komplementhiányok | 199 |
Fagocitasejtek, fagocitózis | 201 |
Fagocitasejtek | 203 |
Mononukleáris fagocitasejtek | 203 |
Polimorfonukleáris fagocitasejtek | 204 |
A fagocitózis folyamata | 204 |
Kemotaxis, a felveendő anyag közelkerülése | 204 |
Abszorbció, a felveendő anyag megkötése | 205 |
Membránaktiváció és fagocitózis iniciálás | 206 |
Fagoszóma-lizoszóma állapot | 207 |
Intravezikuláris "killing" | 207 |
A felvett anyag lebontása, az aktivációs és degradációs termékek kibocsátása | 208 |
A fagocitózis szabályozása | 210 |
A fagocitarendszer kóros hiányai | 211 |
Akut fázis reakció és biológiai jelentősége | 213 |
Az akut fázis reakció (APR) és a homeosztázis | 215 |
Az akut fázis reakció szakaszai | 215 |
Az APR-t kiváltó hatások | 216 |
Intercelluláris jelek az APR indukciójában | 216 |
Az APR kibontakozása | 217 |
Az akut fázis fehérjék (APP) jelentősége | 217 |
Az immunválasz és az idegrendszer kapcsolata | 219 |
Immuntolerancia és a természetes autoimmunitás | 223 |
Az immuntolerancia | 225 |
T sejt tolerancia | 226 |
B sejt tolerancia | 226 |
Egyéb mechanizmusok az immuntoleranciában | 226 |
Immuninhibitoros gének és működésük | 226 |
Természetes autoimmunitás | 228 |
CD5+B sejtek és a természetes ellenanyagok | 230 |
Esszenciális jelentőségű konzervált autoantigének | 230 |
Az immunválasz "második" típusa | 232 |
Immunológiai "homunculus" | 232 |
Az immunrendszer felismerő mintázata és feladatmegoldása | 234 |
Jel/zaj kérdés | 235 |
Az antigén "környezete" | 235 |
Az effektor-válasz "repertoire" | 236 |
Az immunválasz általános sémája | 237 |
Függelék | 239 |
CD antigének, a sejtdifferenciálódás különböző stádiumait jelző felszíni markerek | 240 |
Lymphoid markerek | 240 |
Myeloid markerek | 241 |
Nem sejtvonal specifikus markerek | 242 |
Néhány járulékos fehérje a csontvelői eredetű sejtek felszínén | 243 |
Citokinek | 244 |
Interferonok, tumor necrosisi faktorok | 244 |
Interleukinek | 245 |
Kolónia stimuláló faktorok, egyéb citokinek | 246 |
Életkori változások | 247 |
Az immunglobulin szupergéncsalád néhány tagja | 248 |
HLA allélok és betegségek asszociációja | 249 |
Ajánlott irodalom | 251 |
Tárgymutató | 253 |