Előszó | 12 |
A szerző előszava | 13 |
Bevezetés | 15 |
Történeti áttekintés | 16 |
Alapfogalmak | 18 |
Immunkémia | 21 |
Antigének | 21 |
Terminológia | 21 |
Az antigén fogalma | 21 |
Immunogenitás - specifikus reakcióképesség | 22 |
Az antigének osztályozása | 25 |
Az antigének immunogenitását és specifikus reakcióképességét vizsgáló tényezők | 26 |
Antigéndetermináns (haptén) csoport | 26 |
Kemospecifikus antigének | 26 |
Szintetikus polipeptid antigének | 29 |
Az antigének valenciája | 30 |
Az antigének molekulasúlya | 31 |
Az antigének kémiai természete | 32 |
Az antigének elektrosztatikus töltése | 32 |
Az antigének modifikálása | 33 |
A recipiens szerepe | 33 |
Antigén - antitest reakció | 35 |
Terminológia | 35 |
Az ellenanyag fogalma | 35 |
A ligandum fogalma | 35 |
A szerológiai reakciók formái és főbb jellemzői | 36 |
Az antigént és az antitestet összekapcsoló erők | 37 |
Haptének és ellenanyagok reakciója | 38 |
Hőmérséklet, pH, ionerősség hatása a haptén-antitest kapcsolódásra | 38 |
Az ellenanyag affinitása | 38 |
Az ellenanyag affinitásának mérése | 39 |
Specifitás és affinitás | 40 |
Haptének precipitációja | 41 |
Makromolekuláris antigének és ellenanyagok reakciója | 42 |
Precipitáció | 42 |
Az antigének valenciája és a precipitáció | 44 |
Nem precipitáló ellenanyagok | 44 |
Aviditás | 45 |
Partikuláris antigének és ellenanyagok reakciója | 45 |
Agglutináció | 45 |
Az agglutinációt befolyásoló tényezők | 46 |
Passzív agglutináció | 48 |
Immunglobulinok | 49 |
Terminológia | 49 |
Ellenanyagok és immunglobulinok kapcsolatának felismerése | 49 |
Az immunglobulinok (Ig) definíciója | 50 |
Az immunglobulinok kategorizálása antigénsajátságaik alapján | 51 |
Az immunglobulinok szerkezetének vizsgálata | 51 |
Az immunglobulinok heterogenitása | 51 |
Monoklonálisan képződő immunglobulinok | 52 |
Az immunglobulin-szerkezet vizsgálatának lehetőségei | 53 |
Nehéz- és könnyűlánc-izotípusok | 53 |
Immunglobulin-osztályok | 53 |
Az immunglobulinok reakciója | 54 |
Az IgG redukciója | 54 |
Az IgM redukciója | 56 |
Az IgA redukciója | 56 |
Az IgD és az IgE redukciója | 57 |
Az immunglobulinok proteolitikus hasítása | 57 |
Az IgG hasítása papainnal | 57 |
Az IgG hasítása más proteázokkal | 58 |
A többi immunglobulin enzimatikus hatása | 59 |
Az immunglobulin-molekulák általános szerkezete | 59 |
Az immunglobulinok polipeptidláncainak elsődleges szerkezete | 61 |
A konstans szekvenciák által meghatározott sajátságok | 65 |
L-lánc típusok | 65 |
H-lánc típusok | 66 |
A variábilis szekvenciák által meghatározott sajátságok | 68 |
Csoportok, alcsoportok | 68 |
Hipervariábilis régiók | 69 |
Diszulfidhidak | 70 |
Láncok közötti diszulfidhidak | 70 |
Láncokon belüli diszulfidhidak | 74 |
Domén-szerkezet | 74 |
Az immunglobulinok térszerkezete | 76 |
Az immunglobulinok szénhidrátkomponensei | 81 |
Ellenanyag-szerkezet és -funkció | 82 |
Az antigénkötő hely | 82 |
Lokalizáció | 82 |
Az antigénkötő hely alakja és mérete | 84 |
Az antigénkötő hely specifitása | 85 |
Idiotípus | 87 |
Effektor funkciók | 89 |
Komplementkötés és -aktiválás | 91 |
Az ellenanyagok citofil tulajdonsága | 93 |
A specifikus és az effektor funkciók összehasonlítása | 95 |
Anyai eredetű immunglobulinok bejutása a magzatba, illetve az újszülöttbe | 95 |
A felületre kiválasztott immunglobulinok passzázsa | 96 |
Az IgG katabolizmusának szabályozása | 97 |
Az immunglobulinok genetikája | 97 |
Genetikai markerek immunglobulinokon | 97 |
Az allotípus-markerek vizsgálata | 98 |
A humán allotípusok terminológiája | 99 |
A humán allotípus-markerek elhelyezkedése, előfordulása, öröklődése | 100 |
Allotípusok más fajok immunglobulinjain | 101 |
Az ellenanyagképzés genetikai szabályozása | 103 |
Az immunglobulinok képződése | 103 |
A V- és a C-régiókat kódoló gének száma és eredete | 103 |
Az ellenanyagokat kódoló "géncsaládok" | 106 |
Az ellenanyag-variabilitás genetikai szabályozása | 107 |
A V-génállomány eredetét magyarázó elméletek | 107 |
Az ellenanyagok variabilitását biztosító gének száma | 108 |
Komplementrendszer | 109 |
Terminológia | 109 |
A komplementrendszer fogalma | 109 |
A komplementrendszert alkotó komponensek | 110 |
A komplementreakciókban részt vevő és képződő komponensek nómenklatúrája | 112 |
A komplementrendszer aktiválása | 113 |
A klasszikus és az alternatív mechanizmusok kapcsolódása | 113 |
Az aktiválódás klasszikus útja | 114 |
Az aktiválás alternatív útja | 116 |
A klasszikus és az alternatív mechanizmusok kapcsolódása | 117 |
A C3 aktiválása | 118 |
A terminális komplement-kaszkád (C5-C9) | 118 |
A komplementaktivitás biológiai hatása | 119 |
Komplementkötő helyek a sejtmembránon | 119 |
Biológiailag aktív kis peptidek | 120 |
A komplement-kaszkád szabályozása | 120 |
Véralvadás és komplement | 121 |
A komplementrendszer biológiai jelentősége | 121 |
Immunbiológia | 123 |
Az immunfolyamatban részt vevő sejtek | 123 |
Nyirokszervek | 123 |
A limfon | 123 |
Központi vagy elsődleges nyirokszervek | 124 |
A bursa Fabricii, illetve a bursaekvivalens szövetek | 125 |
Perifériás vagy másodlagos nyirokszervek | 126 |
Nyirokcsomók | 127 |
Lép | 128 |
A bélrendszer nyirokszövete | 128 |
Az elsődleges és a másodlagos nyirokszervek közti különbségek | 128 |
Limfociták | 129 |
A limfociták morfológiája | 129 |
Markerek - receptorok - akceptorok | 130 |
Differenciálódási markerek | 131 |
Receptorok | 132 |
Antigénfelismerő receptorok | 135 |
Az antigénfelismerő receptorok kimutatása | 135 |
A B-limfociták antigénfelismerő receptorai | 136 |
A T-limfociták antigénfelismerő receptorai | 137 |
A T-limfociták antigénfelismerése | 137 |
Immunglobulin természetű antigénfelismerő receptor | 138 |
Nem immunglobulin természetű antigénfelismerő receptor | 140 |
Fc-receptorok (FcR) | 141 |
Komplementreceptorok | 144 |
Akceptorstruktúrák | 145 |
Limfocita-szubpopulációk | 145 |
T-sejt szubpopulációk (osztályok) | 146 |
B-limfociták | 149 |
Plazmasejtek | 151 |
0- (null-) sejtek | 151 |
Makrofágok (mononukleáris fagocitarendszer) | 153 |
Receptorok a makrofágon | 155 |
Az immunfolyamatokban részt vevő egyéb sejtféleségek | 157 |
A limfociták ontogenezise és differenciálódása | 158 |
T-sejtek | 158 |
A T-sejtek fejlődése a születés utáni időszakban | 161 |
B-sejtek | 162 |
A limfociták aktiválása | 164 |
A T-sejtek aktiválása | 166 |
Limfokinek | 166 |
Sejtközvetitített citotoxitás | 170 |
B-sejt aktiválódás | 173 |
A makrofágok aktiválása | 174 |
Az immunválasz | 177 |
A makrofágok szerepe az antigén felismerésében | 177 |
Sejtkölcsönhatások | 178 |
A sejtkölcsönhatások morfológiai vizsgálata | 179 |
A sejtkölcsönhatások genetikai szabályozása | 179 |
A sejtkölcsönhatásokban részt vevő faktorok | 181 |
A sejtkölcsönhatások összefüggése az immunválaszban | 183 |
A sejtközvetített immunválasz | 185 |
Afferens és centrális fázis | 185 |
A limfokinek biológiai jelentősége | 186 |
Effektor funkciók | 187 |
Humorális immunválasz | 188 |
A humorális immunválasz folyamata | 189 |
A humorális immunválasz T-independes és T-dependens funkciója | 190 |
A humorális immunválasz centrális szakasza | 191 |
Ellenanyagképző sejtek | 191 |
Memóriasejtek a humorális immunválaszban | 192 |
Az immunválasz érése | 192 |
A humorális immunválasz effektor fázisa | 194 |
A limfociták cirkulációja | 196 |
A limfociták vándorlása antigéninger hatására | 198 |
Immunológiai válaszképtelenség | 199 |
Immunológiai tolerancia | 199 |
Az antigén szerepe az immunológiai válaszképtelenségben | 200 |
Tolerancia sejt szinten | 202 |
T-sejttel összefüggő jelenségek | 202 |
Az aktivált makrofágok limfocitafunkcióit gátló hatása | 204 |
A B-sejt tolerancia mechanizmusa | 205 |
Az immunglobulin-képzés szuppressziója antiimmunglobulinokkal | 206 |
A tolerancia specifitása, teljessége, megszűnése | 207 |
Az immunológiai tolerancia előidézésének mechanizmusa | 208 |
Specifikus gátlófaktorok | 209 |
Az immunológiai válaszképtelenség egyéb formái | 211 |
Antigénkompetíció | 212 |
Az immunfolyamatok genetikai szabályozása | 213 |
Az MHC felépítése | 213 |
Az egér-MHC (H-2-T1a) felépítése | 214 |
A humán MHC (HLA-komplex) felépítése | 216 |
Az MHC-termékek szerkezete | 218 |
Az MHC Ir-gének szerepe az immunválasz szabályozásában | 221 |
A "reszponder" és a "nonreszponder" tulajdonságok öröklődése | 222 |
A specifikus immunszuppresszió genetikai szabályozása | 223 |
Kiegészítő I-régió gének | 224 |
Az Ir-gének funkciója | 224 |
Az immunválasz genetikai szabályozásának modelljei | 225 |
A HLA-rendszer funkcionális jelentősége | 226 |
Az immunválasz filogenezise és ontogenezise | 228 |
Filogenezis | 228 |
A gerinctelenek celluláris immunválasza | 228 |
A gerinctelenek humorális immunválasza | 228 |
A gerincesek immunválasza | 229 |
A limfoid szövet kialakulása | 229 |
Celluláris immunválasz | 230 |
Az immunválasz ontogenezise | 233 |
A celluláris immunválasz ontogenezise | 233 |
A humorális immunválasz ontogenezise | 234 |
Az MHC filogenezise | 236 |
A sajátot és a nem sajátot felismerő génstruktúrák fejlődése | 236 |
A komplementrendszer ontogenezise | 237 |
Immunológiai változások öregkorban | 238 |
Az immunfolyamatok mechanizmusát magyarázó elméletek | 239 |
Az ellenanyagképzés elméletei | 240 |
A Jerne-féle hálózat-elmélet | 243 |
Kommunikáció - önfelismerés - tanulás: az immunrendszer működésének alapja | 244 |
Immunpatológia | 247 |
Terminológia | 248 |
Az anafilaxiás reakció | 250 |
Allergének | 250 |
Reaginek | 251 |
Az IgE-válasz | 251 |
Az IgE-válasz genetikai szabályozása | 252 |
Az anafilaxiás reakció target sejtjei | 253 |
IgE-kötő receptorok | 253 |
Az anafilaxiás reakció mediátorai | 254 |
A hisztaminfelszabadulás mechanizmusa | 256 |
Az anafilaxiás gyulladás kialakulásának mechanizmusa | 257 |
Az anafilaxiás reakció megnyilvánulási formái | 260 |
Citotoxikus reakció (II. reakciótípus) | 261 |
Az immunkomplexek okozta ártalom létrejöttének mechanizmusa | 262 |
Lokális Arthus-reakció | 263 |
Szisztémás Arthus-reakció | 264 |
Kísérletes krónikus immunkomplex-betegség | 264 |
A keringő immunkomplexek lerakódásának mechanizmusa | 265 |
Az immunkomplex betegségek keletkezésének lehetőségei | 266 |
Autoimmunitás | 268 |
Az autoimmunitásfolyamatok állatmodelljei | 269 |
Az autoimmun folyamatok keletkezésének mechanizmusa | 270 |
A T-limfocita "kikerülés" (by pass) koncepció | 271 |
T-limfocita szuppresszió és autoimmunitás | 273 |
Az autoimmun folyamatok genetikai szabályozása | 273 |
Autoantitestek szerepe az autoimmun betegségek patogenezisében | 274 |
Transzplantációs immunológia | 275 |
Terminológia | 275 |
A transzplantációs immunválaszt kiváltó antigének | 277 |
Haplotípusok és öröklődésük | 277 |
A transzplantációs immunválasz | 279 |
Celluláris folyamatok | 279 |
Az ellenanyagok szerepe az allograft kilökődésében | 279 |
Ellenanyagok védő hatása az allograft-reakcióban | 280 |
Graft versus host reakció (GVH) | 282 |
Az anya és a magzat immunológiai kapcsolata | 282 |
A vérátömlesztés immunológiai kapcsolata | 284 |
Az emberi vércsoportok | 285 |
Vércsoportaktív anyagok | 285 |
Fontosabb vércsoportrendszerek | 287 |
Szérumfehérje-markerek | 289 |
Újszülöttek hemolitikus betegsége | 290 |
A vérátömlesztés immunológiai szövődményei | 291 |
Daganatimmunológia | 291 |
Tumorantigének | 292 |
Daganatellenes immunválasz a gazdaszervezetben | 293 |
A tumorantigénekkel kiváltott immunfolyamatok effektor mechanizmusai | 294 |
A daganatok növekedését elősegítő immunjelenségek | 294 |
Az immunológiai ellenőrző (surveillance) funkció | 295 |
A HLA-rendszer és a betegségek kapcsolata | 297 |
Glosszárium | 301 |
Tárgymutató | 307 |