Levéltári füzetek VII.

Előszó

Részlet a könyvből:
"A FÖLSŐ-KISKUNSÁG A XVI-XVII. SZ.-BAN
Török adóztatás
Közismert az egész Kiskunság pusztulása a Buda elestét követé török megszállás idején, majd másfél évszázad alatt. Néhány szórványemléket őriz a korból néprajzunk, művelődéstörténetünk stb. Mindössze sem sokat.
Jóval többet mond ezeknél a keserű emlékezés, melyet Bél Mátyás jegyzett föl a Fölső-Kiskunság népének meghallgatásakor Notitia geographico-historica Districtum Cumano-Jazygum et Kővárensis címen. (Fordítását közölte Illyés Bálint és Szóts Rudolf: A kunok és jászok avagy filiszteusok kerületei. Bács-kiskun megye múltjából. 1.1975.)
Saját anyagi érdekében mégis kiskunsági szempontból nevezetes munkát végzett a török katonai igazgatás, mikor részletes kimutatást készített a XVI-XVII. sz.-i Alföld kun-magyar lakosságáról. Mindez ma már hozzáférhető nyomtatásban Káldy-Nagy Gyula publikációiban (Kanom devri Budin tahrir defterI. The Taxation Census in 1559 of the Sanjak of Buda.)
Röviden azzal kezdődött a Fölső-Kiskunság adóztatása is, mikor a török bekebelezte Szapolyai János király országrészét a budai beglerbégségbe a magyar eredetű Szulejmán bég irányítása alatt, s elkészítették az első adókönyvet Buda elfoglalása után.
A lakosság összeírására szükség volt a hódoltságban, mivel ezáltal szentesítették a szultán tulajdonjogát. Magyarán a szultán tudni akarta, mennyit jövedelmez a magyar hódoltság, ugyanis nem a földet adóztatták, hanem a rajta élőket (a „rájákat"). A ráják terményeinek tizede képezte a török kincstár bevételét, ill. a katonai, polgári tisztek jövedelmét, az erődök fönntartásának költségeit. Vissza