1.062.356

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az 1998 novemberi felső-tiszai árvíz

Szerző
Szerkesztő
,
Kiadó:
Kiadás helye: Nyíregyháza
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 278 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1998. november elején a Felső-Tisza Záhony feletti szakaszán az eddig észlelt legmagasabb árhullám vonult le. A vízállás tetőzések helyenként több mint fél méterrel meghaladták az eddigi... Tovább

Előszó

1998. november elején a Felső-Tisza Záhony feletti szakaszán az eddig észlelt legmagasabb árhullám vonult le. A vízállás tetőzések helyenként több mint fél méterrel meghaladták az eddigi legmagasabb szinteket. A példás szervezés, az árvízvédekezésben résztvevő emberek és szervezetek lelkiismeretes munkája megakadályozta az 1970. májusihoz hasonló árvízkatasztrófa bekövetkezését. Az összefogás és a szakértelem ez alkalommal pótolta a felső-tiszai árvízvédelmi létesítmények meglévő hiányosságait, az alacsony és nem megfelelő keresztmetszetű töltések gyengeségeit.
Az árvízvédekezés sikere az összefogáson kívül több tényezőnek is köszönhető. Meghatározó szerepet játszott az árvíz rendkívüliségének - magasságának és hevességének - gyors felismerése, a pontos hidrológiai helyzetelemzés és megbízható előrejelzés, különösen az árhullám kialakulásának kezdeti időszakában. A helyzetfelismerést gyors mozgósítás követte, így az ország különböző szervezeteitől kivezényelt erők még időben a térségbe érkezhettek. Nem okozott nehézséget a közerő mozgósítása sem, hiszen a szatmári és beregi emberek ismerik az árvízveszélyt, tudják hogy a Tisza, a Szamos és a Túr szeszélyes és heves vízjárású folyók, áradásukat mindig komolyan kell venni.
A Kormány is gyorsan intézkedett. November 05-én 07.45-kor Fazekas László a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a Tisza teljes igazgatósági védvonalára III. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el, majd a Megyei Védelmi Bizottság elnökének egyidejű tájékoztatása mellett 08.45-kor kezdeményezte a rendkívüli készültség elrendelését. A KHVM miniszterének előterjesztésére - a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdés g.) pontja alapján - a Kormány megállapította a vészhelyzet fennállását és november 05-én 11.45-kor elrendelte a Felső-Tisza és mellékfolyói veszélyeztetett szakaszaira a rendkívüli árvízvédelmi készültséget.
Jól segítette az 1998. novemberi árvízvédekezést az ukrán valamint román szervezetekkel folytatott közvetlen nemzetközi együttműködés. Ennek eredményeképpen időben megkaptunk minden olyan adatot és információt, ami az árvíz előrejelzéséhez szükséges volt. Vissza

Tartalom

I. BEVEZETŐ 7
II. AZ ÁRHULLÁM HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE 13
II. 1. Az elemzés alapadatai 16
II.2. Az árhullámot megelőző időszak hidrometeorológiai és hidrológiai jellemzői 23
II.3. Az árhullámot kiváltó hidrometeorológiai tényezők 33
II.4. Az árhullám főbb hidrológiai sajátosságai 39
II.4.1. Vízállások, levonulási idő 39
II.4.2. Vízhozamok 55
II.4.3. A fajlagos lefolyás és a lefolyt víztömegek 60
II.4.4. Hordalékosság 61
II.5. Az emberi beavatkozások hatása az árvízi lefolyásra 62
II.5.1. Az erdők árvizet befolyásoló szerepe 63
II.5.2. A víztározás hatása az árhullám levonulására 68
II.5.3. A völgyek szűkítésének és betöltésezésének hatásai 69
II.5.4. Az éghajlatváltozás lehetséges hatásai 70
II. 6. A jövő lehetséges árvizei a Felső-Tiszán 72
II.7. Összefoglaló megállapítások, javaslatok 75
III. AZ ÁRVÍZ ELŐREJELZÉSE 77
III.1. A felső-tiszai árhullámok kialakulásának szinoptikai feltételei 80
III.2. Az árvíz-előrejelzés fejlődésének rövid hazai története 85
III.3. A felső-tiszai árvíz előrejelzés fejlődése és a rendszer jelenlegi kiépítettsége 87
III.3.1. A felső-tiszai árvíz-előrejelzés fejlesztésének főbb elvei 87
III.3.2. A felső-tiszai árvíz előrejelző rendszer elemei 91
III.3.2.1. A hagyományos megfigyelő és adatgyűjtő hálózat 91
III.3.2.2. A vízrajzi távadatmérő hálózat 96
III.3.2.3. Távérzékelési alkalmazások 102
III.3.2.4. Rövid- és ultrarövidtávú csapadék mennyiség előrejelzés 109
III.3.2.5. Az árvízi vízállások előrejelzése 112
III.4. Az árvízi információ és előrejelző rendszer működése 1998. novemberében 113
III.4.1. Az árhullámot kiváltó meteorológiai helyzet előrejelzése 116
III.4.2. Hidrológiai tájékoztatás és előrejelzés a novemberi árhullám idején 117
III.5. Tapasztalatok összegzése és fejlesztési feladatok 126
IV. AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS 129
IV. 1. Az árvízvédelem országos és helyi jogszabályi háttere 1998. novemberében 132
IV. 1.1. A védekezés országos irányítása 133
IV.1.2. A védekezés műszaki-közigazgatási feladatainak helyi irányítása 135
IV. 1.3. A védekezést segítő tervek, szabályzatok, megállapodások 138
IV.2. A felső-tiszai árvízvédelmi rendszer általános állapota az 1998. novemberi árvízvédekezés előtt 139
IV.2.1. Az árvízvédelmi rendszer műszaki létesítményeinek állapota 139
IV.2.2. Az árvízvédelmi szervezet állapota és a személyi állomány összetétele 147
IV.2.3. Nemzetközi együttműködés 152
IV.3. Az 1998. Novemberi árvízvédekezés eseményei és tapasztalatai 153
IV.3.1. Az árvízvédekezés átfogó ismertetése 156
IV.3.2. A védekezésben résztvevő szervezetek tevékenysége 158
IV.3.3. A vízügyi védelmi osztagok tevékenysége 175
IV.4. Az árvízi jelenségek és azok kezelése 185
IV.5. Árvízvédekezés a három legkritikusabb felső-tiszai szakaszon 192
IV.5.1. Árvízvédekezés a Magosliget-Tiszakóród közötti árvízvédelmi szakaszon 192
IV.5.2. Árvízvédekezés az Olcsvaapáti - Szatmárcseke közötti árvízvédelmi szakaszon 198
IV.5.3. Árvédekezés a Tarpa - Vásárosnamény közötti árvízvédelmi szakaszon 201
IV.6. A lokalizáció 206
V. AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS KÖZGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ELEMZÉSE 207
VI. Az árvízzel veszélyeztetett vagyon és területek bemutatása 209
V.2. Az árvízvédekezés költségei 210
V.3. Az árvíz által okozott számszerűsíthető károk 214
V.4. Az árvízvédekezéssel megakadályozott károk 216
V.5. A fejlesztési és védekezési ráfordítások gazdasági hatékonysága 217
V.6. Árvíz és biztosítás 218
V.6.1. Az elöntések csoportosítása a biztosítási gyakorlatban 218
V.6.2. Az árvízkár biztosítás nemzetközi gyakorlatának összefoglalása 219
V.6.3. Az árvízkár biztosítás helyzete hazánkban 222
V.6.4. Javaslat az árvízkár biztosítás átalakítására 222
V.6.5. A veszélyeztetett terület biztosított vagyonának nagysága 223
VI. ÁRVÍZVÉDEKEZÉS A FELSŐ-TISZA KÜLFÖLDI VÍZGYŰJTŐJÉN 225
VI. 1. Árvízvédekezés Ukrajnában 227
VI.2. Az árvíz és árvízvédekezés Romániában 234
VII. AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS ÉS A NYILVÁNOSSÁG 253
VII.1. Tömegtájékoztatás az árvízvédekezés idején 255
VII. 1.1. A vízügyi igazgatóság tájékoztatási tevékenysége 255
VII. 1.2. A médiák tevékenysége és szerepe az árvízvédekezés idején 258
VII. 1.3. Javaslatok az árvízvédekezési PR tevékenység fejlesztésére 266
VII.2. Az árvízveszély társadalmi megítélésének és az árvízvédekezés lakossági
visszhangjának szociológiai értékelése 267
VII.2.1. A szociológiai közvéleménykutatás módszere 267
VII.2.2. A veszélyeztetettség megítélése a lakosság körében 269
VII.2.3. Vélemények a védelmi munkálatok szervezéséről 272
VII.2.4. Helyzet árvíz után 276
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem