Fülszöveg
Illés Béla 1895. március 22-én született Kassán. Huszonegy éves, amikor első írásai Ady Endre ajánlására megjelennek. 1918-ban a forradalmi katonatanács tagja lesz. A Tanácsköztársaság idején megbízzák Újpest kultúrmunkájának vezetésével, majd a harcok idején az újpesti fegyveres erők politikai parancsnokságával. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál, később pedig Kárpát-Ukrajnába megy, és illegális pártmunkát végez. Itt forradalmi tevékenységgel vádolják, letartóztatják, majd kiutasítják Csehszlovákiából. Másfél évig Bécsben tartózkodik, 1923-ban Ausztriából is kiutasítják. Csehszlovákiából a Szovjetunióba emigrál. Mint a szovjet Írószövetség egyik titkára tevékenyen részt vesz a haladó írók nemzetközi mozgalmában, tizenegy évig a Proletárírók világszervezetének titkára, majd főtitkára. A Nagy Honvédő Háborúban önkéntesként vesz részt, és őrnagyként a délkelet-európai államok fölszabadításáért harcol. 1945-ben tér vissza Magyarországra. Azóta aktív részese irodalmi...
Tovább
Fülszöveg
Illés Béla 1895. március 22-én született Kassán. Huszonegy éves, amikor első írásai Ady Endre ajánlására megjelennek. 1918-ban a forradalmi katonatanács tagja lesz. A Tanácsköztársaság idején megbízzák Újpest kultúrmunkájának vezetésével, majd a harcok idején az újpesti fegyveres erők politikai parancsnokságával. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál, később pedig Kárpát-Ukrajnába megy, és illegális pártmunkát végez. Itt forradalmi tevékenységgel vádolják, letartóztatják, majd kiutasítják Csehszlovákiából. Másfél évig Bécsben tartózkodik, 1923-ban Ausztriából is kiutasítják. Csehszlovákiából a Szovjetunióba emigrál. Mint a szovjet Írószövetség egyik titkára tevékenyen részt vesz a haladó írók nemzetközi mozgalmában, tizenegy évig a Proletárírók világszervezetének titkára, majd főtitkára. A Nagy Honvédő Háborúban önkéntesként vesz részt, és őrnagyként a délkelet-európai államok fölszabadításáért harcol. 1945-ben tér vissza Magyarországra. Azóta aktív részese irodalmi életünknek. Művei nemcsak magyarul jelennek meg több kiadásban, de szinte a világ valamennyi nyelvére lefordították őket.
"Elolvastam a magyar forradalomról szóló regényét. Ráismertem sok-sok alakjára. Olyanokra is, akikre kellemes v olt visszaemlékezni csaknem tíz esztendő távlatából, olyanokra is, akik olvasás közben még ma is kellemetlenül hatnak. Aminek leginkább örvendtem, az volt, hogy a regényből sokszor érezhetően tör ki a tömeg mozgása, a mi magyar proletártömegünk ösztönös, tüzes, széles és mély mozgása, amit fiatal kommunista pártunknak tíz esztendő előtt sikerült ellenállhatatlan erővé szerveznie, s a szovjethatalom kivívására irányítania. A harcnak örömét, a kétségbeesett, már-már reménytelen küzdelem kínját, a bukásnak, az emigrációnak - s annak a sok mindennek, ami ezzel együtt jár - mérhetetlen keserűségét éltem át újra, olvasás közben. És hogy megint harcol a magyar munkásosztály töretlenül - okulva tapasztalatain - az új forradalom diadalaiért."
Így írt Illés Béla első nagy regényéről, az Ég a Tiszá-ról Kun Béla, a Magyar Tanácsköztársaság nagy vezetője. Illés Béla a Tanácsköztársaság tizedik évfordulójára írta regényét: emlékeztetőnek, önvizsgálatnak, buzdításnak a további harchoz. Első kiadása a Szovjetunióban jelent meg, s ezt a kiadást rövidesen követték más nyelvű kiadások, többek között a német, francia, kínai, lengyel és török. Az Ég a Tisza magyarul 1957-ben jelent meg először.
Vissza