Húsz évszázad viharában

Előszó

ELŐSZÓ
Az ember mint valami álomban előremegy a Szent Péter-templom illatos kéklő légtengerében, megsemmisülten és parányivá veszve a roppant oszlopok és a felettük lebegő tarka boltozatok alatt. A messzeségben - a templom közepén - a Bernini-öntötte csavart oszlopok négy magasbatekerődő gigászi bronzkígyóként tartanak mennyezetet Szent Péter és a pápai főoltár fölé és ezek az oszlopok zárják le a látás síkját előre. Oldalt pedig az opálosan tükröződő márványfelületek és a tompán fénylő arany díszek. A századok mint az álom és a füst lebegnek a templom levegőjében. A vándor áthalad azon a kopott porfirlapon, amelyen Nagy Károly állt, amikor császárrá koronázták itt, s amely be van építve a mai Szent Péter-templom padozatába is. Azután egyszercsak ott állunk Szent Péter ülő bronzszobra előtt.
Az ember megérinti bronzujjait, amelyeket tízmillió és tízmillió ajak csókja koptatott le egészen a VI. század óta, amióta csak megvan a szobor, amióta ezzel a kegyes és áldó mozdulattal fogadja a hozzázarándoklókat. Másfélezer év múlt el a bronzszobor fölött, látta mindazokat a viharokat, amelyek Rómára zúdultak századokon át. Itt ült már akkor is, amikor felette még csak Nagy Konstantin bazilikájának falai emelkedtek, itt ült Szent Péter sírja közelében és fogadta az idevonuló zarándokok illetését lábujjain.
Nincs lenyűgözőbb és fönségesebb látvány ennél a szobornál. Amint itt ül bronzszékén, mintegy az élő ember nagyságában, gyermekivé és jelentéktelenné vesznek mellette az oszlopkolosszusok, a tompán és titokzatosan aranyló boltívek és az egész óriási templom. Mind szinte megsemmisülnek az áldó mozdulat előtt, amellyel ez a fáradtan és méltósággal ülő kicsiny öreg halász megáldja az egész világot Kínai falvak sárgaarcú hívőit valahol Dél-Kínában, ahol a rizs vetések leírhatatlanul mély, üde smaragdzöldje virul a földeken. A budapesti Lehel-tér templomában litánián imádkozó asszonyokat. A misszionáriust Alaszkában, amint jégkunyhójában mondja a breviáriumot. A csikágói Szent Tamás-templomot, amely ott áll az amerikai utca mogorva morajában, kormos és vörös kolosszusok között. A négereket Ugandában. Vissza