Előszó
A Bács-Kiskun megyei Nagybaracskán 1981 óta évente működik fotográfiai alkotótelep. Az 1983-as harmadik a telep élete szempontjából különbözik az előzőktől; a fotográfusok nemcsak a már hagyományossá vált augusztus eleji tíz napon át dolgoztak Nagybaracskán és a környéken, hanem - a telep idei céljának ismeretében - az év korábbi részében, majd a formális telepzárást követően is.
A cél - szokásosan - általános és sajátos. Az általánosról már a második kiállítás katalógusa számot adott; a magyar szociofotós örökség folytatása. A sajátos, amely 1983-ra szólt: a középpontban a lakás fényképezése álljon. Ez nem kizárólagosságot hanem súlypont-képzést jelentett. A metaforaként való értelmezés az a többlet, amivel a fotográfiai gyakorlat az elméleti tervet gazdagította.
Az 1982-es katalógusban megfogalmazott útkeresés az 1983-as munkára is érvényes, ennek eredményeként most néhány következtetés lehetséges. Az itt látható fotográfiák szerint - s ebben van rokonság az utóbbi években máshol keletkezett hasonló célú fényképekkel - a szociofotó gazdasági-társadalmi állapotainkról nyújtott kép. Többnyire kritikai élű. Ennyiben folytatása a klasszikus magyar szociofotónak, s általában a szociofotós örökségnek. Újdonsága, maisága tartalmilag abban áll, hogy az egykori társadalmi méretű nyomorúság megszűnésével a kritikai él más irányokba, másfelé "nyomorúságok" felé hat - legalábbis fő hangsúlyait tekintve -, s a többirányúság válik jellemzővé.
A kritikai él irányairól a kiállítás látogatói győződhetnek meg. Hogy ezek mennyire találók, milyen mértékben differenciáltak, mennyire hatékonyak, ezt megítélni a nézők lehetősége.
Formailag szembeötlő, hogy a mai szociofotó általában több képben megjelenő. Ez az elemzés tartalmi igényéből következik. Ez új vonás a klasszikus megoldásokhoz képest, ahol egy jelenség az esetek nagy részében egy fotográfiát indukált. A változás ténye sokféleképpen értékelhető - ennek tere nem itt van - maga a másság azonban egyértelműen jelezhető.
Lehetne szólni arról, hogy a helyi, megyei áldozatkészség milyen mértékben segítette elő a fotográfusok munkáját. A nyilvánvaló anyagi vállalásnál azonban fontosabbnak tartom azt az erőt, amely az érdekelteket a mai gondokkal való szembenézésre késztette. A kiállítás ennek köszönheti létrejöttét.
A katalógus képei - rendszerré válóan - a kiállítás teljes anyagáról tájékoztatnak. Így a katalógus az 1983-as nagybaracskai szociofotó fotográfiája.
Vissza