Előszó
Tisztelt résztvevők!
Azok a világot lázba hozó felfedezések,melyek Röntgen és Becquerel nevéhez fűződnek, valóban új korszakot nyitottak meg a történelemben. A századforduló idején az emberiség joggal hitte, hogy egy új korszak küszöbére lépett. A radiológia perspektívái azonban nem ritkán nyugtalanítóak, különösen, ha arra gondolunk, hogy az ionizáló sugárzás nem csupán életünk megszépítésére, jobbá tételére használható fel, mert hisz voltak évek, amikor inkább az volt a benyomásunk, hogy a sugárzások hovatovább a pusztítás eszközévé válnak és aligha maradnak meg továbbra is a gyógyítás, az orvostudomány szolgálatában. A kongresszusok, a tudományos összejövetelek azonban, ahol mi radiológusok évről évre összetalálkozunk, bizonyságai annak, hogy a röntgen és más sugárzások egyre nagyobb, egyre biztatóbb eredményekkel szolgálják az emberiség üdvét. Nem a radiológia tudományát, hanem azokat kell elsősorban elítélnünk, akik Röntgen, Becquerel, Curie ragyogó felfedezéseit az emberiség ellen, annak pusztulása érdekében kívánják alkalmazni. Nem Prometheus a hibás, aki a tüzet az embernek adományozta, hanem azok, akik ebből a szent lángból egy pusztító eszközt akarnak teremteni.
Ezekkel a gondolatokkal kívánom köszönteni a Magyar Radiológus Társaság ez évi kongresszusa alkalmából valamennyi barátunkat, kollégáimat, akik ezen az összejövetelen részt vesznek. Külön üdvözlöm mindazokat a külföldi kollégáinkat és barátainkat, akik Ausztriából, Belgiumból, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Romániából, Svédországból, Svájcból, a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból stb. eljöttek hozzánk, hogy kongresszusunkon részt vegyenek, és tudományos eredményeik bemutatásával mindnyájunkat gyümölcsöző tapasztalatcseréhez segítsenek. Remélem, hogy ez évi összejövetelünk is tanúsítani fogja, hogy mi orvosok, a ránk bízott sugárenergiát változatlanul, és mindig embertársaink érdekében kívánjuk hasznosítani.
E gondolatok jegyében üdvözlöm a III. Magyar Radiológus Kongresszus valamennyi résztvevőjét.
Vissza