II. Rákóczi Ferenc Sárospatakon

Előszó

A szemelvénygyűjtemény Sárospatak tanulóifjúsága és a helytörténeti kutatás számára készült. II. Rákóczi Ferencről és a szabadságharcról szóló bőséges irodaionból csak azokat használtuk, amelyek a fejedelem életútjának nyomonkísérését az elsődleges források által segítik. A későbbi történetírók főként Thaly Kálmán munkáinak és Beniczky Gáspár naplójának adatait ismétlik.
A fejedelem és Sárospatak kapcsolatát báron szakaszra oszthatjuk. Az első - 1676-1635 - a gyermekkor éveire esik. Anyjával, Zrínyi Ilonával, hosszabb-rövidebb időt tölt a pataki várban. Gyermekkorának gondtalan pataki napjaira és itteni nevelőire később is szívesen emlékezik. Második, az ifjúkor - 1694-1701 az ország gazdasági, politikai életébe való bekapcsolódás időszaka. Akkor ismeri meg a birtokain élő jobbágyság sorsát, s érzelmileg azonosul az elnyomott, a császári katonaság által meggyötört, titokban lázadók törekvéseivel. A korai kuruc felkelés emlékei messzemenő tapasztalatokat nyújtanak a közéletbe éppen bekapcsolódó ifjú számára. Harmadik - 1707-1710 - a szabadságharc hanyatló korszaka. A fejedelem ebben az időben sűrűn keresi fel Sárospatakot; s hosszabb időre is a várban tartja udvarát. Helytörténet írásunk számára is igen becses a sárospataki országgyűlés részletes leírása.
A leírások, naplók és Rákóczi visszaemlékezései mellett a források részét képezik a fejedelem által Sárospatakon keltezett levelek. Mivel ezek számunkra elsősorban Rákóczi itt tartózkodását igazolják, s itteni tevékenységét szemléltetik, azoknak csak címzését, keltezését és egyes esetekben rövid tartalmát közöljük. A levelek teljes szövege bepillantást engedne azokba az országos politikai, katonai, gazdasági és társadalmi ügyekbe, amelyek Rákóczit Sárospatakon foglalkoztatták. Ezek újbóli publikálása, bővebb tartalmi ismertetése nem volt feladatunk. Összeállításunkkal a szabadságharc vezére emlékének kívántunk áldozni születésének 300. évfordulóján. Vissza