II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc

Előszó

Részlet:

II. RÁKÓCZI FERENC ÉLETÚTJA A SZABADSÁGHARCIG A Zemplén vármegyei Borsi (ma Borsa, Csehszlovákiában) várkastélyában 1676. március 27-én megszületett I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és gr. Zrínyi Ilona fiú gyermeke, aki a keresztségben a Ferenc nevet kapta. Ez azt jelentette, hogy II. Rákóczi Ferenc néven jogot formált a család férfitagjait megillető birodalmi hercegi címhez csakúgy, mint az erdélyi fejedelmi méltósághoz.
A ma is álló, részben romos épület, melynek egyik szárnyát lebontották, nem őrzi már egykori későreneszánsz pompáját, díszeit elpusztították az idők viharai. II. Rákóczi Ferencre az épület előtt álló mellszobor emlékeztet.
Ferenc születésekor nővére Julianna Borbála, már négy esztendős kisleány. Néhány hónap, s 1676. július 8-án meghalt az apa, I. Rákóczi Ferenc, s a két gyermek félárva maradt. Neveltetésüket a 33 évesen özvegyen maradt anyjuk, Zrínyi Ilona szívén viselte, de éber figyelemmel kísérte unokái minden cselekedetét a szigorú nagyanya, Báthori Zsófia, II. Rákóczi György fejedelem bigottan katolikus özvegye, I. Lipót király és a bécsi udvar tántoríthatatlan, odaadó támasza, a protestáns vallás esküdt ellensége.
II. Rákóczi Ferenc életútjának s az általa vezetett szabadságharcnak a megismeréséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a Zrínyi és a Rákóczi-család történetét röviden összefoglaljuk; természetesen a családi históriát nem a kezdetektől fogva, hanem inkább csak a XVI. századtól.
A Rákóczi-család felemelkedése a XVI. század közepén kezdődött. Egyik tagja ekkoriban Zemplén vármegye alispánja, majd Csicsva várának várnagya. A felsővadászi előnevet viselő család ekkoriban még nem emelkedett ki az északkeleti megyék kisnemesi családjainak tömegéből. Erre reményük csak katonai karrier és szerencsés, vagyont hozó házasságok révén lehetett.
Rákóczi János alispán és várkapitány fia, Zsigmond nevéhez fűződik a család kiemelkedése a "névtelenségből". A század sikerpályáját futotta be, hiszen végvári tisztként kezdte s eljutott az erdélyi fejedelmi trónig. A hatalmi harcban ugyan visszavonulni kényszerült Báthori Gáborral szemben, azonban .hatalmas vagyona megmaradt s fejedelmi címe precedenst jelentett a család tagjai számára a későbbiekben.
I. Rákóczi György, Zsigmond fia erdélyi fejedelemsége alatt élte virágkorát a Királyhágón túli országrész. Fia, II. Rákóczi György ígéretes örökséget vett át. A kor legjelentősebb magyar politikusa és hadvezére, Zrínyi Miklós benne látta Mátyás király óta a magyarság legnagyobb reménységét. A tragikus végű lengyelországi hadjárat, majd a török hatalommal való szembekerülés azonban Erdély pusztulását és II. Rákóczi György halálát eredményezte 1660-ban. Ezt követően Erdély megszűnt tényező lenni Közép-Európában.
Noha a Rákóczi-család erdélyi birtokait elvesztette, de a hatalmas északkelet-magyarországi uradalmai érintetlenül megmaradtak, tucatnyi várral és várkastéllyal. Apja halálakor I. Rákóczi Ferenc, aki 1645-ben, Gyulafehérvárott látta meg a napvilágot, 15 esztendős. Vissza