II. János Pál Pápa Veritatis Splendor kezdetű enciklikája

A Katolikus Egyház minden püspökének az Egyház erkölcstanának néhány alapvető kérdéséről/Az igazság ragyogása

Szerző

II. János Pál

Fordító

Dr. Diós István

Lektor

Dr. Vanyó László

Budapest

'II. János Pál: II. János Pál Pápa Veritatis Splendor kezdetű enciklikája ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	149 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 13 cm
ISBN:	963-360-750-7

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. Jézus Krisztusban, a "minden embert megvilágosító világosságban" (Jn 1,9) való hit által az emberek meghívást kaptak az üdvösségre; az Úrban maguk is "világossággá", a "világosság fiaivá" válnak... Tovább

Tartalom

Jézus Krisztus az igaz világosság, aki megvilágosít minden embert
1. Az igazság megismerése utáni vágy	5
2. Az élet, s főleg az erkölcs kérdéseire az igaz válasz Jézus Krisztus	16
3. A lelkipásztorok az igaz erkölcsiség megtalálásában segítenek mindenkit	17
Az enciklika tárgya
4. A pápák korábbi erkölcsi tanítása.	18
A mai különleges helyzet	18
Alapvető teolgógiai kételyek	19
5. II. János Pál pápa döntése az enciklika kiadásáról	19
Az enciklika a püspököknek mint főpásztoroknak szól	20
Az enciklika és a Katolikus Egyház Katekizmusa	20
"Valaki odajöt..."(Mt 19,16)
6. Jézus és a gazdag ifjú találkozása	21
7. Az ifjú az abszolut jót keresi Jézusnál	21
"Mester mi jót kell tennem, hogy örök életem legyen?"
8. Mi a jó és mi a rossz	22
"Egy valaki jó" (Mt 19,17)
9. A jót csak Istenben lehet megtalálni	23
10. Az ember végső célja Isten dicsősége	24
Az erkölcsi élet a szeretet válasza	25
11. A jó és az erkölcsi törvények kapcsolata	25
"Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat" (Mt. 19,17)
12. A természetes és a kinyilatkoztatott erkölcsi törvény	26
13. A tízparancsolat megtartása az első lépés a szabadság felé	28
14. A Tízparancsolat két táblája elválaszthatatlan egymástól	29
15. Az erkölcsi törvény út a tökéletesség felé	30
"Ha tökéletes akarsz lenni..." (Mt 19,21)
16. A nyolc boldogság az erények foglalata	31
17. Az isteni törvény és az emberi szabadság összetartozása	33
18. A tökéletes szeretetre kaptunk meghívást	34
"Jöjj és kövess engem."(Mt 19,21)
19. A tökéletesség útja Krisztus követése	35
20. Krisztus követése az Ő szeretének elsajátítása	36
21. Szeretét elsajátítva hasonlók leszünk Krisztushoz	37
"Istennél minden lehetséges."(Mt 19,26)
Kriszuts követése nem egyedül a mi teljesítményünk, hanem együttműködés a szeretet kegyelmével	38
"A Jézus Krisztusban való élet Lelkének törvénye megszabadított téged a bűn és a halál törvényétől." (Róm 8,2)
23. A szeretet élete Isten ajándéka	40
24. Isten és a felebarát szeretének törvénye a kegyelem által új törvénnyé lett	40
"Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig."(Mt 28,20)
25. Jézus és a gazdag ifjú párbeszéde az Egyházban folytatódik a történelemben	42
Az Egyház őrzi az erkölcsi törvényeket	42
26. Az apostolok erkölcsi tanítást is adtak	43
Az erkölcstelenség is sérti az Egyház életét	43
27. Az Egyház eleven hagyományában adja ovább a hit és az erkölcs igazságait	44
A Tanítóhivatal feladata az erkölcsi igazság őrzése is	45
A józan tanítást kell továbbadni (vö. Tit 2,1)
28. Az kinyilatkoztatás erkölcsi tartalma	46
29. Az erkölcsteológia a kinyilatkoztatott erkölcs tudománya	47
Vannak tévtanítások	48
30. Az igaz és a téves tanítás szétválasztásához elvek szükségesek	48
"Megismeritek majd az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket."(Jn 8,32)
31. A legvitatottabb kérdés az emberi szabadság	50
32. Az első tévtan: az emberi szabadság abszolút érték	50
Ebből következően:
Az erkölcsi ítélet legfelső fúruma a lelkiismeret;	50
a lelkiismeret mondja meg, mi a jó és mi a rossz;	50
minden lelkiismeretnek megvan a maga saját individuális igazsága	50
33. A második tévtan: az emberi szabadság tagadása	51
34. Ezekkel szemben az Egyház tanítása: a szabadság és az igazság összetartozik	52
I. A szabadság és a törvény
"A jó és a rossz tudásának fájáról ne egyél."(Ter 2,17)
35. A jó és a rossz megítélésének hatalma egyedül Istené	53.
36. A erkölcsi autonómiára törekvés tévedése az emberi értelem teljes szuverenitása	54
37. Téves különböztetés az etikai rend és az üdvrend között	55
Isten az embert "saját döntésére " bízta. (Sir 15,14)
38. A szabadság az istenképiség legnagyobb jele	56
A világ feletti uralkodás	57
39. A személyes tökéletesedés	57
40. Az emberi értelem nem alkotja, hanem megtalálja és alkalmazza az erkölcsi törvényt	57
41. Az ember szabadsága és Isten törvénye összhangban állnak egymással és teljesen áthatják egymást	58
Boldog ember, aki az Úr törvényébeen leli öröömét (vö. Zsolt 1,1-2)
42. A jót és a rosszat szétválasztó természetes emberi értelem és az isteni világosság tükröződése bennünk	60
43. A természetes erkölcsi törvény részesedés az örök törvényben	61
44. A természetes erkölcsi törvény Istentől nyeri erejét	62
Az ószövetségi Törvény a kinyilatkoztatott természetes törvény	62
45. Az Egyház őrzi és az evangélium világosságánál hitelesen értelmezi Isten törvényét, és ajándékként fogadja az új törvényt	63
A törvény követelménye a szívükben van írva. (Róm 2,15)
46. Tévedés, hogy ellentét van az emberi szabadség és a természettörvény/természet között	64
Etikusok tévedése: az erkölcs a természet függvénye	64
Moralisták tévedése: a szabadság abszolút ura minden rajta kivül lévőnek	65
47. A füzicizmus/naturalizmus vádja: a természetes erkölcsi törvény biológiai adottságokat tesz az erkölcsi törvénnyé, pl. a nemiség területén	66
48. A teljes függetlenségre törekvő szabadság számára csak annak van erkölcsi értéke, ami a szabadság tárgya	67
Ez az erkölcsi elmélet nem egyezik az ember és szabadsága igazságával és ellentmond az Egyház tanításának, mely az ember egységéről beszél	67
49. Ez az elmélet eltér a Szentírás parancsolataitól és ellentmond a hagyomány tanításának is	68
50. A természetes erkölcsitörvény az értelem rendje	69
"De kezdetben nem így volt."(Mt 19,8)	70
51. A természetes erkölcsi törvény egyetemes érvényű	70
52. A természetes törvény parancsai olykor feltételesen, tilalmai feltétel nélkül kötelezőek	71
53. A természetes erkölcsi törvény változhatatlan, a korszerű megfogalmazás az Egyházi Tanítóhivatal dolga	72
II. A leliismeret és az igazság
Az ember szentélye
54. Az emberi szabadság és az isteni törvény kapcsolatának székhelye a lelkiismeret	74
A szabadság bálványozása az erkölcsi lelkiismeret kreativ értelmezésének tévedéséhez vezet	74
55. Tévedés, hogy a törvény csak távlatokat ad	74
56. Újabb tévedés, hogy az erkölcsiigazság kettős: az egyik az elvont tan, a másik a konkrét helyzet	76
57. A lelkiismeret ítélete a személy erkölcsi jóságát vagy rosszaságát mondja ki	76
58. A lelkiismeret ítélete a személy erkölcsi jóságát vagy rosszaságát mondja ki	76
59. A lelkiismeret az erkölcsi cselekvés konkrét szabálya	77
60. A lelkiismeret az objektiv, egyetemes törvény szabát hallatja, ezért követni kell	79
61. A lelkiismeret ítélete nem önkényes, hanem a jó igazságát követ	79
Keresni az igazságot és a jót
62. A legyőzhetetlenül téves lelkiismeret nem veszíti el méltóságát	80
63. A szubjektív tévedés és az objektív igazság különbsége	81
A vétkesen téves lelkiismeret elveszíti méltóságát	82
64. A lelkiismeretet hasonlóvá kell alakítani az igazi jóhoz	82
A Tanítóhivatal segít a lelkiismeret alakításában	82
III. Az alapvető választás és a konkrét cselekedetek
"Csak a szabadság ne legyen indoka a test szerinti életnek."(Gal 5,13)
65. Az "optio fundamentalis" téves értelmezése: csak ez értékelhető erkölcsileg, a konkért cselekedetek nem	83
66. Az igazi alapvető választás a hitbeli engedelmesség, mely a konkrét tettekben ölt testet	85.
67. Az ember visszavonja alapvető választását, amikor súlyos erkölcsi kérdésben tudatosan ellentétes irányba köti le akaratát	86
68. A kegyelmet nemcsak a rossz optio fundamentalis, hanem a konkrét halálos bűn miatt is elveszíti az ember	88
A haálos és a bocsánatos bűn
69. Újabb tévedés: csak az optio fundamentalis rosszra változtatása halálos bűn	88
70. A halálos és bocsánatos bűn különbsége a cselekedet tárgyától, tudatos és szándékos voltától függ	89
IV. Az erkölcsi cselekedet
Teológiai és teleologizmus
71. Az erkölcsi cselekedetek alakítják az embert	91
72. A cselekedet jósága a végső céllal való kapcsolattól függ	91
A végső céltól eltérő cselekedet rosszá tesz	92
73. Végső célunk a Szentháromságba való élet	92
74. Az erkölcsi minősítés forrásai: a cselekedet tárgya, a cselekvő alany szándéka és a körülmények	94
75. Két újabb tévedés: a konszekvencializmus, mely a tett következményein és a proporcionalizmus, mely a jós és rossz következmények arányán akarja mérni az erkölcsigéet	95
A tudva és akarva végrehajtott tett tárgya
76. A konszekvencializmus és a proporcionalizmus nem követi az Egyház hagyományát	97
77. Ezek az elméletek a szándék és a következmények alapján akarnak erkölcsi itéletet mondani	98
78. Ezzel szemben az emberi cselekedet moralitása alapvetően a megfontolt akarat értelmesen választott tárgyától függ	99
A "belső rossz": nem szabad rosszat tenni jó cél elérésére (vö. Róm 3,8)
79. Az erkölcsi ítélet döntő eleme a cselekedet tárgya	10
80.A belsőleg rossz tárgy soha nem irányítható a végső célja	101
81. A jó szándék a cselekvő bűnösségét csökkentheti, a trágy belső rosszaságát nem	102
82. A parancsolatokhoz való hűség a szeretet jele	103
83. A püspökök kötelessége a tévedések feltárása mellet az igazság fényének megmutatása is	103
"Ezzel a szabadsággal Krisztus szabadított meg minket"(Gal 5,1)
84.Az igazság-jóság-szabadság összetartozása	105
85. A szabadság igazi értelme a megfeszített Krisztusban ragyog fel	106
86. Az emberi szabadság Szabadítóra szorul	107
87. A hiteles szabadság föltétele az igazság elismerése, és az önátadásban valósul meg	108
A világosságban járni (vö. 1Jn 1,7)
88. Újabb tévedés. a szabadság és az igazság szembeállítása után a hit és az erkölcs szétválasztása	109
89. A hit az erkölcsi életben válik tanúsággá	110
A vértanúság Isten törvénye sérthetetlen szentségének fölmagasztalása
90. A hit és erkölcs összetartozásának nagy jele a vértanúság	112
91. Zsuzsanna, Keresztelő Szent János, az apostolok és a többi vértanúk tanúsága	112
92. A vértanúság az erkölcs rend sérthetetlenségének bizonysága	114
93. A vértanúság az Egyház szentségének jele	114
Az erkölcsös élet vérontás nélkül is tanúskodik	115
94. A keresztény erkölcs mellett szól minden ember erkölcsi érzéke	115
A változatlan és egyetemes erkölcsi törvények a társadalom és a személy szolgálatában
95. Az Egyház az erkölcsi rend hirdetésében is megőrzi anyaságát	116
96. Az Egyház erkölcsitanítása az igaz emberi szabadságot szolgálja	117
97. Az erkölcsi törvény személyes és közösségi egyszerre	118
Az erkölcs és a poltikai és társadalmi élet megújítása
98. A kultúra központja az erkölcsi kérdés	119
99. Az igazán emberi élet alapja Isten, a legfőbb Jó	119
100. A gazdasági élethez szükséges erények	121
101. A poltikai élethez szükséges erények	122
A kegyelem és az Isten törvénye iránti engedelmesség
102. A szabadság és az igazság harmóniája elrontható, de megőrzése nem lehetetlen	123
103. A megváltás megnyitotta az erkölcsi élet útját	124
104. A vámos mint a bűnbűnó lelkiismeret örök képe	125
105. A mai tégves elméletekben a farizeus szólal meg	126
Az erkölcs és az új evangelizáció
106. Az erkölcsi érzék haynatlása új evangelizációt sürget	127
107. Az evangelizáció mindig magában foglalja az erkölcs hirdetését és életben való bemutatását is	128
108. Az új evangelizáció éltető elve a Szentlélek	129
A teológus moralisták szolgálata
109. A teológusok szolgálata a hit megértését segíti	130
110. A moralisták szolgálatának a hit megélését kell segíteni	131
111. Az erkölcstan az erkölcsi törvény tudománya	133
112. A moralistáknak erkölcsi ítéleteket kell alkotniuk	134.
113. A moralistáknak az Egyház erkölcsitanítását kell tudományként művelniük és közvetíteniük	135.
A mi pásztori felelősségünk
114. Az erkölcsi tanítás a püspökök fő feladata	136
114. Az erkölcsi tanítás a püspökök fő feladta	136
115. Ez az első alkalom, hogy pápai enciklika átfogóan foglalkozik a katolikus erkölcstannal	137
116. A püspökök feladata felügyleni a tanítókra és intézményekre	138
117. Az Egyház erkölcsi tanítása Krisztus válasza a t leresú e,berelmel	139
118. Mária Fia a megtestesült Irgalom	140
119. A keresztény erkölcsi élet Krisztus követése	141
120. Mária anyaként szeret bennünket	141