| Előszó | 5 |
| Olvasás - szövegértés | 7 |
| Óraleírások | 11 |
| 1. témakör - Apáról fiúra | 11 |
| "Körül az apróság..."; Tengeri hántás; Búzát vittem a malomba | 11 |
| Három kívánság. Magyar népmese | 14 |
| Az öreg halász és nagyravágyó felesége. Magyar népmese | 17 |
| Hej, halászok, halászok... Magyar népdal | 20 |
| A csillagszemű juhász. Magyar népmese | 24 |
| A kisnyúl. Magyar népmese | 26 |
| Pakála mint ügyvéd. Román népmese | 27 |
| Népköltészeti alkotások. Gyakorlóóra | 28 |
| Érik a szőlő. Magyar népdal | 32 |
| A libapásztorból lett királyné. Magyar népmese (A változat) | 32 |
| A libapásztorból lett királyné. Magyar népmese (B változat) | 34 |
| Tekenőbe tiszta víz. Népi gyermekmondóka | 37 |
| Az aranyszőrű kecskék. Magyar népmonda | 38 |
| Csáki szalmája. Magyar népmonda | 41 |
| Mátyás király meg az igazmondó juhász. Magyar monda | 42 |
| A lacikonyha. Magyar monda | 43 |
| Az Apáról fiúra c. témakör összefoglalása | 44 |
| 2. témakör: Szabadság, egyenlőség, testvériség! | 47 |
| A témakör bevezetése | 47 |
| Faludi Ferenc: Tarka madár | 50 |
| Hogyan mulatoztak a magyar urak? Rákóczi és Bercsényi | 52 |
| Esze Tamás, a talpasok vezére | 54 |
| Koncz Márton számítása | 58 |
| A rodostói kakukk. Rákóczi halála | 60 |
| A kuruc korról tanultak rendszerezése | 62 |
| A tengerek hatalmas ura | 64 |
| Bessenyei és a bécsi tudósok | 66 |
| Királyasszony macskái | 71 |
| A csodagyerek | 72 |
| A börtönök ábécéje | 73 |
| A XVIII. századról tanultak összefoglalása | 76 |
| 3. témakör: Népek tavasza | 79 |
| Kölcsey Ferenc: Himnusz | 79 |
| Az Akadémia alapítása | 84 |
| Úti levél | 87 |
| Petőfi Sándor: A Tisza | 89 |
| Mikor lesz a robotnak vége? | 91 |
| Petőfi Sándor: Nemzeti dal | 91 |
| Arany János: Rásüt az esthajnal | 95 |
| Gábor Áron rézágyúja | 97 |
| A szerencse forgandó, a becsület állandó | 99 |
| Diadal hegedűszóval | 100 |
| A XIX. századról tanultak összefoglalása | 103 |
| 4. témakö: Boldog új századot kívánok! | 106 |
| Csak tiszta forrásból. Román kolinda | 106 |
| A magyar nép kincse | 107 |
| József Attila önéletrajzából | 110 |
| József Attila: Mama | 112 |
| Mindennapi kenyerünk | 114 |
| A tökduda | 116 |
| Pincenapló | 118 |
| A Mátra | 121 |
| Áprily Lajos: Erdei út. A csend | 123 |
| József Attila: Perc | 124 |
| Könyvajánlás | 128 |
| Szóbeli és írásbeli kifejezés, szövegalkotás | 131 |
| Szövegalkotás szóban és írásban: feladatok, műfaji sajátságok, ajánlások | 131 |
| A szövegalkotás tanításának feladatai | 131 |
| A szövegalkotás és a nyelvi képességek | 133 |
| A műfajok | 134 |
| Módszertani ajánlások | 137 |
| Óraleírások | 141 |
| A 3. osztályban tanult fogalmazási ismeretek felelevenítése | 141 |
| A párbeszéd funkciója; lejegyzésének formája. Közlő szöveg kifejezése párbeszéddel (A változat) | 145 |
| A párbeszéd megfigyeltetése; a párbeszéd és a monológ összevetése (B változat) | 149 |
| A rátóti csikótojás c. mese újraírása valamelyik szereplő nevében (a csősz, a bíró vagy a tök) | 153 |
| Párbeszéd írása egy-egy szituációhoz elképzeléssel | 156 |
| A vázlatkészítés célja | 159 |
| Elbeszélés írása párbeszéddel történelmi témájú olvasmányélmény alapján | 164 |
| A leírás megfigyelése szépirodalmi művekben | 167 |
| A leírás fogalma | 172 |
| Olvasmányokból megismert személyekről jellemzés készítése | 179 |
| A levél | 182 |
| Műhelymunka | 188 |
| Szókincsfejlesztés | 188 |
| Szavak és szókapcsolatok magyarázata, értelmezése | 188 |
| Szólások, közmondások értelmezése; használatuk | 188 |
| Rokon értelmű szavak használata | 190 |
| Hangutánzó szavak felhasználása | 191 |
| Irodalmi szövegek kifejezéskincsének felhasználása | 192 |
| Az igék szerepe a szövegalkotásban | 192 |
| Melléknevek a szövegben | 193 |
| A hasonlatok | 195 |
| Szövegszintű tevékenységek | 195 |
| Szövegépítési gyakorlatok | 195 |
| Szövegszerkesztési gyakorlatok | 198 |
| Felhasznált és javasolt irodalom | 201 |
| Nyelvtan - helyesírás | 202 |
| A nyelvtan - helyesírás tanítása | 202 |
| Személyiségfejlesztés és anyanyelvi nevelés | 202 |
| A nyelvtan - helyesírás tanítása, feladata a nyelvhasználat fejlesztésében | 203 |
| Módszertani ajánlások | 205 |
| Óraleírások | 209 |
| Az ige kijelentő és feltételes módja | 209 |
| Mikor és hogyan használjuk a feltételes módú igéket? | 212 |
| A felszólító módú igék | 215 |
| Az ige toldalékai; a személyrag felismerése és megnevezése | 219 |
| A névmások felismerése és megnevezése | 222 |
| A szófajok felismerésének gyakorlása | 224 |
| Az egyszerű mondat két fő része: az állítmány és az alany | 231 |
| Bővítmények az egyszerű mondatban: a helyhatározó | 235 |
| A mondatrészek felismerésének és megnevezésének gyakorlása | 239 |
| Műhelymunka | 245 |
| Feladatsorok a szófajok nyelvtani és helyesírási tudnivalóihoz | 245 |
| A főnév felismerése, megnevezése, helyesírása | 245 |
| A melléknév felismerése, megnevezése, helyesírása | 249 |
| A számnevek felismerése, megnevezése, helyesírása | 253 |
| A névmások felismerése, megnevezése, helyesírása | 255 |
| Az igék és toldalékainak felismerése, megnevezése, helyesírása | 256 |
| Az igeidők és az igemódok felismerése és megnevezése; komplex helyesírási gyakorlatok | 258 |
| A szófajok felismerése, megnevezése, helyesírása | 260 |
| Feladatsorok a mondattani ismeretek tanításához | 267 |
| Mondatok a szövegben, mondatok tagolása, mondatvégi írásjelek | 267 |
| A mondat részei | 269 |
| Felhasznált és javasolt irodalom | 283 |
Folytatás Microsoft-tal