Így kell ezt! ...Vagy másképp (dedikált példány)

Fülszöveg

Hiányosság, hogy nincs tervszerű, céltudatos pártaggá nevelés. A hallgatók közül felvett tagjelöltek is csak részben felelnek meg a követelményeknek. Külső hatásra a fiatalok egyrésze úgy látja, hogy egyéni, művészi boldogulásuk feltétele között elsődleges a tehetség és elhanyagolható a nyílt politikai állásfoglalás. A párt országos tekintélye segítette a helyi pártszervezet tekintélyének megerősödését. Ádám, Gáti K., Nagy, Nádasdy, Hegedűs pártonkívüli tanárokkal jó az együttműködés, de úgy a párttag, mint a pártonkívüli oktatók között akad olyan is, aki úgyszólván semmibe sem veszi az alapszervezetet. (Várkonyi, Szinetár, Máriássy, Szöllösiné.) Ennek oka részben szakmai gőgben, részben politikai ellenállásban keresendő.
Részlet az MSZMP VIII. kerületi bizottságának jelentéséből, 1961. január 6.

(Lectori salutem. Szinetár Miklós pompás Magyar Televízióját a kapzsiság tette tönkre. A Kapzsiság a hét főbűn egyike. Avaritia. Szinetár tanár úr leosztotta a szubvenciót a főosztályoknak. A gyártásvezetők a házon belül gyártották a műsorokat. Volt a házban minden. Rendezői, operatőri, szerkesztői gárda és technika. Volt program. Szinetár Magyar Televíziója hirdette ugyan a pártállam ideológiáját, de sokat tett a magyarságért. A magyar kultúráért. Emelte és nevelte a nézőkben a méltóságot. A tudást. Az állampolgári érzületet. Szinetár televíziója finanszírozható volt a szubvencióból. Mindig elég volt a pénz. [...]
Kerényi Imre
Magyar Nemzet, Vitafórum, 2002. szeptember 13., péntek

Kozák Gyula (1941) szociológus, az 1956-os Intézet Közalapítvány tudományos tanácsadója. 1966-tól oktatásszociológiai kutatásokat, 1970-1974 között empirikus munkáskutatásokat vezetett, a hetvenes években a Magyar Televízióban és a Balázs Béla Stúdióban számos dokumentumfilm forgatókönyvírója, szakértője, alkotótársa volt. Kétszer részesült akadémiai jutalomban. 1981-ben Hegedűs B. Andrással az 1956-os forradalom résztvevőivel kezdett (illegálisan) életinterjúk készítésébe. 1986-ban megalakította az Oral History Archívumot, amelyet 1999-ig vezetett. 1988-ban kezdeményezője volt a Történelmi Igazságtétel Bizottság létrehozásának, 1989-ben egyik fő szervezője Nagy Imre és mártírtársai temetésének. Egyik alapítója az 1956-os Intézetnek. A Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét 1992-ben nyerte el. Jelenleg a hatvanas évek kultúrájának kutatásával foglalkozik. Vissza