Így írtok ti

Előszó

Csaknem duplájára bővített kiadásban, elrendezve és csoportosítva bocsátja közre az Athenaeum irodalmi torzképeimet, melyeknek első sorozata ezelőtt vagy tíz évvel "Így írtok ti" címen került nyilvánosságra. Annak idején feltűnést keltett, ami a magam hiúsága szempontjából kevesebbet, az irodalmi érdekesség szempontjából azonban többet jelent, mint ha azt mondanám, hogy sikere volt. Ezt a feltűnést ugyanis annak tulajdonítom, - és ezt egész unalmasan tudományos tárgyilagossággal teszem, tehát ha tévedek is, nem a magam iránti elfogultságból tévedek - hogy annak idején vidám könnyelműséggel és szándéktalanul egy újszerű műfajt hevenyésztem össze, több, külsőben hasonló műfaj határmesgyéjén. Nagyrészt humoros műfajok ezek; de én már akkor éreztem, hogy a paródia, travesztia és persiflage elnevezések, amikkel eleinte meghatározták ílynemű írásaimat, nem szabatosak. A paródia valamely meghatározott komoly mű külső formáit alkalmazza komolytalan tárgyra, - a travesztia komolytalan formába öltözteti ugyanannak a műnek komoly tárgyát. A persiflage egyszerűen kicsúfol mindent, hangot és tárgyat, de mindig a szóbanforgó műnél marad. Ezek az új kísérleteim, melyeknek létrejötte nyilván szükségszerűen következett a kor szellemi törekvéseiből, lényegben tágították ki ama műfajok lehetőségét, melyeknek tárgya nem közvetlenül az élet, hanem annak terméke, a kultúra és szellemi világ, s amelyeket tudományos szempontból élősdi műfajoknak lehetne nevezni: kitágították, mégpedig egy másik élősdi művészet, az irodalmi kritika irányában. A képzőművészet szótárából vettem kölcsön egy szót, hogy a műfaj minőségét megkülönböztessem: s elnevezésem, az irodalmi karikatúra (a magyar torzkép szó nem pontosan fedi a fogalmat), csakhamar gyökeret vert és ma már használatban is van. Vissza