Így horgásszunk folyóvízen

Előszó

Horgászható vizeink alapvetően két nagy csoportra oszthatóak, álló- és folyóvizekre. A két víztípus horgászati jelentőségét összehasonlítva nehéz feladat lenne bármiféle sorrendet felállítani, hiszen a legtöbb horgász esetében egyszerű földrajzi adottság, hogy melyik víztípuson horgászik elsősorban. A horgászok többsége általában a lakhelyéhez közeli horgászhelyekre jár a legsűrűbben, így bizonyos szempontból az, hogy álló- vagy folyóvízen horgászik, nem önálló elhatározás kérdése. Persze van, akinek a lehetőségei ilyen szempontból nem korlátozottak, és mindkét víztípust rendszeresen látogatja, és van, aki bizonyos módszereket vagy halfajokat részesít előnyben, és ez egyértelműen meghatározza a horgászhely kiválasztását.
Ha a horgászattól függetlenül áttekintjük Magyarország vizeit, azt látjuk, hogy hazánk felszíni vizekben gazdag ország. Összes állóvizünk együttes területe kb. 93.000 hektár, az ország területének 1%-a. Ehhez jönnek még folyóvizeink, melyek medrének a területe ennek nagyjából a fele. Ezek az adatok önmagukban az állóvizek domináns szerepét mutatják, de érdemes kicsit mögé nézni a számoknak. Az állóvizek területének majdnem kétharmadát egyedül a Balaton adja, viszont horgászati szempontból a Balaton 60.000 hektáros területének a horgászati szokások, és a vízi közlekedés szabályai miatt csak a töredéke jöhet számításba. A parti horgászok és a csónakos horgászok általában a part menti 50-150 méteres zónában horgásznak. Ez azt jelenti, hogy a horgászok döntő többsége gyakorlatilag alig több, mint kb. 2.000 hektár nagyságú területén horgászik a Balatonnak. Vissza