Így és ilyen korban éltem én

Fülszöveg

Mészáros János életrajza
Nádudvaron született 1927. május 20-án. Szülei tanyán laktak, elemi iskoláit nagyon jó eredménnyel végezte, ezért a falu református papja ösztönzésére szülei hozzájárultak középiskolai tanulmányaihoz, de csak úgy ha március elejétől október végéig a tanyáról biciklivel járhat, hogy a tanyán segíteni tudjon. Ugyancsak a falu református papja juttatta be a Debreceni Református Kollégiumba. Érettségije idején megnyíltak a népi kollégiumok, így megvalósulhatott gyerekkori álma, hogy állatorvos lehessen. Egyetemi tanulmányait jeles eredménnyel végezte, s közben két éven át Mócsy professzor belgyógyászati tanszékén volt „famulus", hogy jó falusi állatorvos legyen. Ez a vágya nem sikerült, mert Manninger professzor meghívta tanszékére, s ott hamarosan megbízta egy száj-és körömfájás laboratórium létrehozásával, ahol 3 éven át vizsgálta a betegségre gyanús állományokból kapott anyagokból a vírus kimutatását. A járvány lezajlása után több betegség oktani... Tovább

Fülszöveg

Mészáros János életrajza
Nádudvaron született 1927. május 20-án. Szülei tanyán laktak, elemi iskoláit nagyon jó eredménnyel végezte, ezért a falu református papja ösztönzésére szülei hozzájárultak középiskolai tanulmányaihoz, de csak úgy ha március elejétől október végéig a tanyáról biciklivel járhat, hogy a tanyán segíteni tudjon. Ugyancsak a falu református papja juttatta be a Debreceni Református Kollégiumba. Érettségije idején megnyíltak a népi kollégiumok, így megvalósulhatott gyerekkori álma, hogy állatorvos lehessen. Egyetemi tanulmányait jeles eredménnyel végezte, s közben két éven át Mócsy professzor belgyógyászati tanszékén volt „famulus", hogy jó falusi állatorvos legyen. Ez a vágya nem sikerült, mert Manninger professzor meghívta tanszékére, s ott hamarosan megbízta egy száj-és körömfájás laboratórium létrehozásával, ahol 3 éven át vizsgálta a betegségre gyanús állományokból kapott anyagokból a vírus kimutatását. A járvány lezajlása után több betegség oktani vizsgálatával kapcsolatos kutatást végzett, köztük az akkor vitatott mikoplazmák kóroktani szerepének tisztázására, diagnosztizálására és gyógykezelésére. 1959 őszén az akkori MTA Állategészségügyi Kutatóintézet igazgatója lett. Ott Derzsy Domokossal megalapították a Baromfiegészségügyi Társaságot, melynek 45 éven át elnöke volt. E Társaság döntő segítséget adott a megfelelő feltételek nélkül létrehozott nagyüzemi baromfitenyészetek óriási veszteségei mérsékléséhez. Manninger professzor nyugdíjba vonulása után a járványtani tanszék vezetője és később tud. rektorhelyettes lett. Ebben az időszakban jelentősen segítette a szarvasmarha állományok gümőkórtól, brucellózistól és leukózistól folyó mentesítését. Derzsy Domokos halála után visszahívták a Kutatóintézet vezetőjének, s munkatársaival nagyban segítették a fertőző betegségek diagnosztikai módszereit és megfelelő vakcinák előállításával a károk csökkentését. A baromfipestis ellen Lomniczi irányításával kidolgozott VITAPEST vakcinájuk szabadalmi oltalmat nyert. A Kínából hozott sertéspestis vírusból Bognárral kidolgozott „Suvac" vakcinát külföldön is széles körben használják. Több hazai és nemzetközi könyv társszerzője, 170 tud. dolgozata jelent meg. Az MTA rendes tagja, s amire legbüszkébb Nádudvar díszpolgára. Vissza