Így éltek ti

Előszó

Részlet:
Földi Eszter - Hessky Orsolya
A "FANYARÓ FIGARÓ". FARAGÓ JÓZSEF MŰVÉSZETE
A Magyar Nemzeti Galéria (a továbbiakban MNG) grafikai gyűjteményének kamarakiállítása ez alkalommal egy ritkán előtérbe kerülő művészeti ágnak, a karikatúrának egyik jeles képviselőjét, Faragó Józsefet (1866-1906) mutatja be a közönségnek.
Faragó József korának egyik nagy hatású, jól ismert élcrajzolója volt, akinek rajzait hétről hétre kíváncsian várták a humoros lapok, a Borsszem Jankó, majd a Kakas Márton olvasói. A művész minden méltatója kiemelte rendkívüli rajzkészségét és jellemábrázoló erejét, ám gyakran érte vád karikatúráinak túlzott szatirikussága. maró, éle jellege miatt. Noha művei alapvetően meghatározták az utána jövő karikaturistanemzedék rajzstílusát, munkássága feledésbe merült, nevét szinte csak a korszak kutatói ismerik. Ennek több oka is van: egyrészt a karikatúra, a társadalmi és politikai, továbbá művészeti szatíra története ma még kevésbé feldolgozott képzőművészeti szempontból, így jeles művelői (pl. Jankó János, Jankó Elemér, Jantyik Mátyás, Linek Lajos, később Bér Dezső és Kóber Leó) is kevésbé ismertek. Másrészt Faragó rövid élete során viszonylag kevés időt töltött Magyarországon - Münchenben, Párizsban, New Yorkban és Berlinben élt és dolgozott hosszabb ideig. Több száz karikatúrája mára jórészt szétszóródott, műveinek döntő többségét csak nyomtatásból, az újságok hasábjairól ismerjük. Az itt bemutatott művek a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának a gyűjteményéből valók, ahová a művek többsége a halála után, 1906 telén megrendezett kiállításról került. Faragó életútját is nehéz rekonstruálni, mivel kevés a konkrét forrás, a visszaemlékezések pedig sokszor pontatlanok, tényekkel nem igazolhatóak. Az eddigi legteljesebb életrajzot Faragóból Bori Ferenc közölte 2001-ben.1 Vissza