1.062.614

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Igenévrendszerünk a kódexirodalom első szakaszában

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 239 oldal
Sorozatcím: Nyelvtudományi Értekezések
Kötetszám: 10
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Német nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nyelvtudományunk legidőszerűbb, s éppen ezért a legnagyobb érdeklődéssel kísért tárgykörei közé tartoznak: anyanyelvünk leíró nyelvtana, a tudományosságnak mai színvonalán álló nyelvművelés, a... Tovább

Előszó

Nyelvtudományunk legidőszerűbb, s éppen ezért a legnagyobb érdeklődéssel kísért tárgykörei közé tartoznak: anyanyelvünk leíró nyelvtana, a tudományosságnak mai színvonalán álló nyelvművelés, a stílussal, stilisztikával kapcsolatos kérdések, valamint irodalmi nyelvünk kialakulása. Leíró nyelvtan, nyelvművelés, stilisztika: elsősorban a mai nyelvvel foglalkozik, hiszen a mai ember kultúrájának (beszédkultúrájának és gondolkodásművészetének) nevelését (= növelését) célozza, mégpedig a legszélesebb rétegekre hatni akaró igénnyel. A mai nyelvet azonban csak a nyelv történeti tanulmányozása alapján érthetjük meg, szabályai csak történetének ismeretében állapíthatók meg helyesen. Ezért az említett időszerű feladatok jó megoldása érdekében tett erőfeszítések is csak a nyelvtörténet talaján bontakozhatnak ki és eredményezhetnek gazdag termést. A leíró szempont jogosult és szükséges, de leíró nyelvtan, nyelvhelyesség, leíró stilisztika a valóságnak csak egyik arca, s bizonyosan az az arc, amelyről a dolgozók széles tömegei a leginkább tudnak olvasni, de a valóságnak van egy másik, egy múltba néző arca is: történeti nyelvtan, nyelvhelyességi normaváltozás, történeti stilisztika.
Mikor dolgozatom tárgyával foglalkozni kezdtem, célba vettem a mai nyelvállapotot is. A célt nem tévesztettem szem elől, de valahonnan el kellett indulnom. S ha nem onnan indulok el, a kezdetektől, mindig nyugtalanított volna, mi lehet azokban az első magyar könyvekben. Munka közben lépten-nyomon meggyőződtem arról: nincs egyetlen olyan régi szabály, amely ne adna valamit a mai nyelv ismeretéhez is mind a három vonalon - a nyelvtan, a nyelvhelyesség és a stilisztika síkján -, s talán a mind e hármat átfogó irodalmi nyelv kialakulása, fejlődése szempontjából. Ez nem túlzás, hiszen "a nyelvtani szerkezet alapjai igen hosszú idők folyamán megmaradnak, minthogy, amint a történelem mutatja, sikeresen szolgálhatják a társadalmat számos korszak folyamán". Igenévrendszerünk „lényegében" nem sokat változott a kódexirodalom óta. Így azt a rendszerezést és problémafelvetést, amelyet első kódexeink nyelvi anyaga alapján elvégeztem, elég alapnak érzem arra, hogy rajta más, könnyedebb, egy-egy műnél sokkal kevesebbet időző módszerrel, sokkal nagyobb időszakaszokat, esetleg az egész máig tartó nyelvemlékes kort átfogó művet meg lehessen írni. Nem munkám kiválósága, hanem a felmerült szempontok és bőséges, talán eléggé ki sem aknázott példaanyaga, valamint a tárgy természete miatt. E dolgozat folytatása mindenesetre szükséges, részben fogyatékosságainak helyrehozása, részben a végső cél, a máig való eljutás végett. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés 5
I. A feldolgozott nyelvemlékek 5
II. A módszerről 7
III. Az igenév fogalma 10
1. Az "igenév" elnevezés 10
2. A főnévi igenév 11
3. A melléknévi igenév 11
4. A gerundium 12
5. A cselekvésnév 15
6. Az igenévi jelleg 16
7. Az igenévfajták áttekintése 17
IV. Az igenév jelentése 18
1. Akcióminőség és idő viszonyítás 18
A) Egy-, elő- és utóidejűség. Alkalmi és általános használat 18
B) Akcióminőség 19
C) Tartós és mozzanatos történés 19
D) Állapothatározás és idő viszonyítás 21
2. Cselekvő és szenvedő értelmű használat 22
A) A cselekvő és szenvedő értelem fogalma 22
B) A cselekvéshordozó fogalma 22
C) Az igei alapszó jelentése 22
A főnévi igenév 25
I. Az igenév jelentése 25
II. Az igenév mondattani szerepe 27
1. Az igenév mint határozó 27
A) Az igenév célhatározóként 28
a) Helyváltoztatást jelentő igék mellett 28
b) Helybenlételt jelentő igék mellett 30
c) Helyváltoztatás eszközlését jelentő igék mellett 30
d) Az ad, kér-féle igék mellett 31
e) Más igék mellett 31
B) Az igenév véghatározóként 32
a) Készülést, törekvést, vágyódást, kényszerülést jelentő igék mellett 32
b) Készülést, törekvést stb. jelentő névszók mellett 33
c) Késztetést, buzdítást, segítést, tanítást, kényszerítést jelentő igék mellett 33
d) Akadályozást, gátlást, hátráltatást jelentő igék mellett 34
e) Képességet, alkalmasságot, érdemességet jelentő névszók (vagy igék) mellett 34
f) Más igék mellett 35
C) Az igenév sajátos, ablativusi értékű határozóként 35
D) Az igenév állapothatározóként 36
E) A határozói szerepű igenév nyelvtani szinonimái 36
2. Az igenév mint tárgy 38
A) Az igenév valódi tárgy 39
a) Akarást, elhatározást, elszánást, óhajtást, kedvelést jelentő igék mellett 39
b) Akarás, törekvés ellentétét jelentő igék mellett 42
c) A cselekvés kezdését, képességét, gyakoriságát, színlelést jelentő igék mellett 42
d) A parancsolást, meghagyást, tanácsolást, engedést jelentő igék mellett 43
e) Az ad, kér-féle igék mellett 44
f) Más igék mellett 46
B) Kettős tárgyú szerkezetek 46
a) Mondást, nyilatkozást jelentő igék mellett 47
b) Gondolást, vélést, ismerést jelentő igék mellett 47
c) Akarást, elhatározást, elszánást, óhajtást jelentő igék mellett 49
d) A tesz ige mellett műveltetés kifejezésére 49
e) A parancsol ige mellett 50
f) A kér-féle igék mellett 50
C) Kettős tárgyú szerkezetek határozói értékű igenévvel 50
D) A tárgyi szerepű igenév nyelvtani szinonimái 52
3. Az igenév mint alany 55
A) Az igenév valódi alany 55
a) Igei állítmány mellett 55
b) Főnévi állítmány mellett 57
c) Melléknévi állítmány mellett 57
d) Névmási állítmány mellett 58
B) Kettős alanyú szerkezetek 58
G) Kettős alanyú szerkezetek határozói értékű igenévvel 59
4. Az igenév állítmányként 59
5. Az igenév bővítménye és szórendje 60
A) Tárgyi és határozói bővítmény 60
B) Ragtalan tárgyi bővítmény 61
C) Részeshatározói bővítmény 61
D) Az igenév szórendje 64
III. Az igenév személyragozása 64
1. A vizsgálat szempontjai 64
2. A nyelvtani személyek szerinti megoszlás 66
3. Jelentés, funkció szerinti megoszlás 67
4. A -nia, -nie végződésű igenév 67
5. Történeti áttekintés
Az -o, -ő képzős melléknévi igenév 73
I. Az igenév jelentése 73
1. Akcióminőség és idő viszonyítás 73
A) Alkalmi és általános használat 73
B) Előidejűség kifejezése 74
C) Mozzanatos akcióminőség 75
D) Terminativ értékű igekötős igenevek 76
E) Utóidejűség kifejezése 76
Összefoglalás 77
2. Szenvedő értelmű igenevek 77
A) Adatok 77
B) A szenvedő értelmű használat kiterjedtsége 79
C) A szenvedő értelmű használat kialakulása 80
Összefoglalás 82
II. Az igenév mondattani szerepe 83
1. Az igenév mondatrész szerepe 83
A) Az igenév mint jelző 83
B) Az igenév alkalmi főnévként, alany, tárgy, határozó vagy birtokos jelző 84
C) Az igenév értelmező jelzőként 86
Összefoglalás 86
2. Az igenév állítmányként 87
Összefoglalás 91
3. Az igenév bővítménye 92
A) Tárgyi bővítmény - ragtalan tárgy 92
B) Határozói bővítmény 94
C) Tárgyi birtokos jelzői bővítmény 97
Összefoglalás 98
III. Alaktani megjegyzések 99
1. Az igenév töve a toldalékok előtt 99
2. Az igenévképző alakja 100
IV. A „való" igenév 100
Összefoglalás 107
A -t, -tt képzős melléknévi igenév 109
I. Az igenév jelentése 109
1. Akcióminőség és idő viszonyítás 109
A) Az igekötő szerepe 109
B) Az általános használat kérdése 110
C) Egyidejűség kifejezése 110
D) Mozzanatos értelmű igenevek igekötő nélkül 111
2. Cselekvő és szenvedő értelmű igenevek 113
A) Cselekvő értelmű igenevek 115
B) Szenvedő igéből képzett igenevek 118
a) Adatok 118
b) A használat mértéke és megoszlása 119
c) A használat magyarázata 120
Összefoglalás 123
II. Az igenév mondattani szerepe 124
1. Az igenév mondatrész szerepe 124
A) Az igenév mint jelző 124
B) Az igenév mint értelmező jelző 125
C) Az igenév alkalmi főnévként alany, tárgy, határozó vagy birtokos jelző 126
2. Az igenév állítmányként 127
A) A használat magyarázata 127
B) Adatok 130
Összefoglalás 133
3. Az igenév bővítménye 133
A) Határozói bővítmény 133
B) Tárgyi bővítmény 137
C) Alanyi birtokos jelzői bővítmény 137
D) Alanyi bővítmény 138
Összefoglalás 138
III. Alaktani megjegyzések 140
1. Az igenévképző előtti igető 140
2. Az igenévképző alakja, írásjele 141
3. Az igenév töve a toldalékok előtt 142
Az -andó, -endö képzős melléknévi igenév 143
I. Az igenév jelentése 143
II. Az igenév mondattani szerepe 145
1. Cselekvő értelmű igenevek 145
A) Az igenév jelző 145
B) Az igenév értelmező jelző 145
C) Az igenév alany, tárgy vagy határozó 145
D) Az igenév állítmány 146
2. Szenvedő értelmű igenevek 147
A) Az igenév jelző 147
B) Az igenév értelmező jelző 147
C) Az igenév alany, tárgy vagy határozó 147
D) Az igenév állítmány 147
Összefoglalás 148
A -ván -vén, (-va, -ve) képzős határozói igenév 150
I. Az igenév jelentése 150
1. Akcióminőség és időviszonyítás 150
Összefoglalás 154
2. Cselekvő és szenvedő értelmű igenevek 154
II. Az igenév mondattani szerepe 156
1. Az igenév mondatrész szerepe 156
A) Az igenév mint határozó 156
a) Az előidejű idő- és állapothatározó megkülönböztetése 157
b) Az egyidejű idő-, mód- és állapothatározó megkülönböztetése 158
c) Az ok-, idő- és állapothatározó megkülönböztetése 160
B) Az igenév mint állítmány 160
2. Igenévtípusok (Csak a 9 főosztályt sorolom fel itt. Az alsóbb csoportok
lapszám szerinti lelőhelyét jelzem „A határozói igenév típusai" című táblázaton) 160
A) Előidejű időhatározó igenevek 163
B) Előidejű állapothatározó igenevek 171
C) Előidejű okhatározó igenevek 177
D) Előidejű állapotjelző igenevek állítmányként 179
E) Egyidejű időhatározó igenevek 181
F) Módhatározó igenevek 185
G) Egyidejű állapothatározó igenevek 191
H) Egyidejű okhatározó igenevek 195
I) Egyidejű állapotjelző igenevek állítmányként 197
3. Az igenév bővítménye 198
Összefoglalás 200
4. Ragtalan tárgyi bővítmény 200
5. Az igenév szórendje és kapcsolásmódja igéjéhez 202
A) Az igenévnek és igéjének sorrendje 202
B) Az igenévnek és bővítményének sorrendje 203
Összefoglalás 205
C) Az igenév kapcsolásmódja igéjéhez 205
III. Az igenév alaki sajátságai 207
1. A -va, -ve és a -val, -vel képzős igenevek 207
A) A -va, -ve képzős igenevek 207
B) A -val, -vel képzős igenevek 208
2. Személyragos igenevek 208
A) Az adatok funkció szerinti eloszlása 208
B) A személyragozás kialakulásának magyarázata 210
Az -atta, -ette képzős határozói igenév 214
I. Az igenév állapothatározó 214
II. Az igenév időhatározó 215
Az igenevek használata az irodalmi nyelv kialakulása szempontjából 217
I. Az igenevek jelentősége a kódexirodalom nyelvében 217
II. Az igenevek használatának összefoglaló áttekintése a fordítástechnika szempontjából 218
III. Az irodalmi norma kérdése 221
Függelék. Das system der ungarischen Verbalnomina in der ersten Periode der Kódexliteratur (Zusammenfassung) 223
Táblázatok
A főnévi igenév személyragozása 65
Az -o, -ő képzős igenév mondatrész szerepe és bővítménye 98
A -t -tt képzős igenév szenvedő értelmű használata 120
A -t, -tt képzős igenév használata 139
A határozói igenév típusainak statisztikája 161
A határozói igenév típusai 162
Személyragos határozói igenevek 210

Károly Sándor

Károly Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Károly Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem