Előszó
Az igazságügyi statisztika azoknak a jogviszonyoknak és társadalmi viszonyoknak a számszerű adatait elemzi, amelyek az igazságszolgáltatás keretében és érdekében működő állami szervek tevékenységével és e tevékenység tárgyát alkotó jogviszonyokkal és társadalmi viszonyokkal kapcsolatosak. Ez a megállapítás tehát azt jelenti, hogy nemcsak a bűncselekményekkel kapcsolatos adatok értékelése, hanem a polgári perek, a szabálysértések statisztikai vizsgálata is az igazságügyi statisztika tárgykörébe tartozik.
Fentiekből következik, hogy az igazságügyi statisztika fogalmi rendszere a büntetőjogra, a büntető eljárási jogra, a polgári jogra, a polgári eljárás jogra, valamint a szabálysértések vonatkozásában, a szabálysértési kódexre támaszkodik.
Tekintettel arra, hogy a szabálysértések elbírálása több szerv; tanácsi szakigazgatási szervek, rendőrség, vám- és pénzügyőrség, stb. munkáját érinti, következésképpen a szabálysértési statisztika e szervek munkájához is kapcsolódik.
Az igazságügyi statisztika feladata egyrészt a bűncselekményekre és a bűnelkövetőkre, másrészt a bűnüldözésre vonatkozó adatok szolgáltatása, információk adása új jogszabályok kidolgozásához, tájékoztatás adása a polgári perek és szabálysértések alakulásáról, végül a tételes jogi szabályok érvényesülése mikéntjének a vizsgálata.
Felöleli az igazságügyi statisztika az igazságügyi információs rendszer fejlesztésének, korszerűsítésének kérdéseit is, ami a számítógépek korszakában már nem csupán statisztikai, hanem az igazságszolgáltatással foglalkozó szerveket érintő munkaszervezési kérdés is.
Összefoglalva: igazságügyi statisztikán az igazságszolgáltatásra vonatkozó statisztikai információk gyűjtésének, rendszerezésének, feldolgozásának és elemzésének a tudományát értjük.
Vissza