1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Igazságügyi statisztika

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Rejtjel Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 220 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az igazságügyi statisztika azoknak a jogviszonyoknak és társadalmi viszonyoknak a számszerű adatait elemzi, amelyek az igazságszolgáltatás keretében és érdekében müködö állami szervek... Tovább

Előszó

Az igazságügyi statisztika azoknak a jogviszonyoknak és társadalmi viszonyoknak a számszerű adatait elemzi, amelyek az igazságszolgáltatás keretében és érdekében müködö állami szervek tevékenységével és e tevékenység tárgyát alkotó jogviszonyokkal és társadalmi viszonyokkal kapcsolatosak. Ez a megállapítás tehát azt jelenti, hogy nemcsak a bűncselekményekkel kapcsolatos adatok értékelése, hanem a polgári perek, a szabálysértések statisztikai vizsgálata is az igazságügyi statisztika tárgykörébe tartozik. Értelemszerűen feladata a büntetés-végrehajtással összefüggő információk elemzése is. Fentiekből következik, hogy az igazságügyi statisztika fogalmi rendszere a büntetőjogra, a büntető eljárási jogra, a büntetés-végrehajtási jogra, a polgári jogra, a polgári eljárás jogra, valamint a szabálysértések vonatkozásában, a szabálysértési kódexre támaszkodik. Tekintettel arra, hogy a szabálysértések elbírálása több szerv; önkormányzati szakigazgatási szervek, rendőrség, vám- és pénzügyőrség, stb. munkáját érinti, következésképpen a szabálysértési statisztika e szervek munkájához is kapcsolódik. Az igazságügyi statisztika feladata egyrészt a bűncselekményekre és a bűnelkövetőkre, másrészt a bűnüldözésre vonatkozó adatok szolgáltatása, információk adása új jogszabályok kidolgozásához, tájékoztatás adása a polgári perek és szabálysértések alakulásáról, továbbá a tételes jogi szabályok érvényesülésének a vizsgálata, végül elemzés készítése a latens (rejtve maradt) bűnözésről és prognózis nyújtása a bűnözés várható alakulására. Felöleli az igazságügyi statisztika az igazságügyi információs rendszer fejlesztésének, korszerűsítésének kérdéseit is, ami a számítógépek korszakában már nem csupán statisztikai, hanem az igazságszolgáltatással foglalkozó szerveket érintő munkaszervezési kérdés is. Összefoglalva; igazságügyi statisztikán az igazságszolgáltatásra vonatkozó statisztikai információk gyűjtésének, rendszerezésének, feldolgozásának és elemzésének a tudományát értjük.

Vissza

Tartalom

1. Bevezetés
1.1. Az igazságügyi statisztika fogalma és rendszere
1.1.1. Az igazságügyi statisztika tárgya, feladata
1.1.2. Az igazságügyi statisztika rendszere
1.2. Az igazságügyi statisztika kapcsolata más tudományokkal
1.2. 1. Kapcsolata az általános statisztikával
1.2.2. Kapcsolata a jogtudományokkal
1.2.3. Kapcsolata a népességstatisztikával
1.2.4. Kapcsolata más társadalomtudományokkal
1.2.5. Kapcsolata az informatikával
2. Az igazságügyi statisztika története
2.1. Az igazságügyi statisztika kialakulása, fejlődése a második világháborúig
2.2. Az igazságügyi statisztika helyzete és szerepe a második világháború után
2.3. Az igazságügyi statisztika oktatása a tudományegyetemek jogi karain
3, A kriminálstatisztika tárgya, forrásai, módszerei
3.1. A kriminálstatisztika tárgya, feladata, felosztása
3.2. A kriminálstatisztika mérési problémái
3.3. A kriminálstatisztika forrásai (bizonylatok)
3.3.1. A magyar bűnügyi statisztikák kialakulása és jelenlegi helyzete
3.3.2. Az egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika
3.3.3. Büntetőbírósági statisztika
3.3.4. Az ügyész részvétele a büntetőperben
3.3.5. A bűntettesek nyilvántartása
3.3.6. A Büntetésvégrehajtás nyilvántartása és statisztikája
3.4. A kriminálstatisztika összehasonlítási problémái
3.4.1. Az összehasonlíthatóságról általában
3.4.2. A területi összehasonlítás problémái
3.4.3. Az időbeli összehasonlítás problémái
3.4.4. A nemzetközi összehasonlíthatóság problémái
3.5. A kriminálstatisztika módszerei
3.6. Kriminalitási arányszámok alkalmazása
3.6.1. A kriminalitási arányszámok definiciója
3.6.2. Nyers kriminalitási arányszám
3.6.3. Tisztított kriminalitási arányszám
3.6.4. A korspecifikus kriminalitási arányszámok
3.6.5. Standardizált kriminalitási arányszámok
4. A bűnözés statisztikája
4.1. A bűnözés terjedelme
4.2. A bűnözés dinamikája
4.2.1. A bűnözési idősorok vizsgálata
4.2.2. Bűnözési idősorok korrigálása trendszámítás útján
4.3. A bűnözés struktúrája
4.3.1. Tárgyi struktúra
4.3.2. Személyi struktúra
4.3.3. Területi struktúra
4.3.3.1. Alapfogalmak
4.3.3.2. A bűnözés területi megoszlásának vizsgálata
4.3.3.3. A területi megoszlás grafikus szemléltetése
4.3.3.4. A bűnözési középpont meghatározása
4.3.3.5. A bűnözési súlypont
4.4. A visszaeső bűnözés
4.4.1. A visszaeső bűnözés fogalma, mérése
4.4.2. A visszaesés idősorai
4.4.3. A visszaesés demográfiai faktorai
4.4.4. A visszaeső bűnözés bűncselekményi struktúrája
4.4.5. Bűnöző életpályák mérése
5. A bűnüldözés statisztikája
5.1. Ügyforgalmi statisztikák
5.1.1. Rendőrségi ügyforgalmi statisztika
5.1.2. Az ügyészségi ügyforgalom számítógépes nyilvántartása
5.1.3. Bírósági ügyforgalmi statisztikák
5.2. A büntetéskiszabás statisztikája
5.3. A bűnüldözés eredményességének mérése
5.4. A büntetőeljárás időtartama
6. A bűnözés társadalmi veszélyességének összehasonlító mérése
6.1 A bűnözés társadalmi veszélyessége mérésének problémái
6.2 A pontozásos módszer
6.3 Aggregátok és indexszámok alkalmazása
6.4 Az indexek súlyrendszerének meghatározása
6.5 Bűnözési indexek és indexsorok számítása
6.6 Az indexsorok szóródása
7. A kriminalitási tábla és a bűnözési prognosztika
7.1. A kriminalitási tábla fogalma, szerkesztése
7.1.1. A kriminalitási tábla fogalma
7.1.2. Az empirikus kriminalitási valószínűség definíciója
7.1.3. Az empirikus kriminalitási valószínűségek kiegyenlítése
7.1.4. Hibaszámítás. A regressziós becslés értékelése
7.1.5. A kriminalitási tábla szerkesztése
7.2. A kriminalitási tábla mutatószámai
7.3. A visszaesési táblák
7.3.1. A kriminalitási (visszaesési) táblák konstruálása
7.3.2. A kriminalitási (visszaesési) táblák mutatószámai
7.4. Bűnözési prognosztika
7.4.1. A bűnözési prognózis Jelentősége a bűnüldözésben és a bűnmegelőzésben
7.4.2. A bűnözési prognózis fogalma
7.4.3. A bűnözési prognosztika módszerei
7.4.4. A kriminalitási táblára épülő bűnözési prognózis
8. A bűnözés okainak kutatására szolgáló statisztikai módszerek
8.1. A reprezentatív módszer alkalmazása a bűnözés okainak vizsgálatánál
8.2. A korreláció és az asszociáció mérése a kriminálstatisztikában
8.2.1. A korrelációs együttható
8.2.2. Előjelkorreláció
8.2.3. Rangkorreláció
8.2.4. Asszociáció mérése
8.2.5. Többváltozós korreláció- és regressziószámítás
8.3. Faktoranalízis
8.3.1. Faktoranalízis meghatározása, definíció
8.3.2. Faktoranalízis alkalmazásának gyakorlati bemutatása
9. A szabálysértések statisztikai vizsgálata
9.1. A szabálysértési statisztika megfigyelési problémái
9.2. A szabálysértési statisztika összefüggése a bünügyi statisztikával
10. A polgári perek statisztikája
10.1. A polgári ügyek száma és az ügyforgalom összetétele
10.2. A polgári perek volumene és dinamikája
10.3. A házassági perek statisztikája
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem