Igazságügyi pszichiátria
Az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói számára
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A pszichiátria az ember lelki, szellemi, érzelmi életének kórosságaival, e funkciók megbetegedéseivel, az ezekből eredő tünetekkel, ezek megelőzésével, gyógyításával, a pszichiátria határát élesen...
Tovább
Előszó
A pszichiátria az ember lelki, szellemi, érzelmi életének kórosságaival, e funkciók megbetegedéseivel, az ezekből eredő tünetekkel, ezek megelőzésével, gyógyításával, a pszichiátria határát élesen szinte lehetetlen meghatározni.
Az igazságügyi pszichiátria több szakterület ismereteinek ötvözetén alapul. Ezek jogi oldalról nézve a büntető és a polgári jog, orvosi és lélektani oldalról pedig az igazságügyi orvostan és az ember lelki (érzelmi, hangulati, értelmi gondolkodásbeli stb.) működésének kórosságaival foglalkozó pszichiátria. Támaszkodik ezen túl számos más szakterület ismeretanyagára is, ilyen pl. az általános és fejlődéslélektan, különösen pedig az orvosi és klinikai lélektan. Igényli ugyanakkor további szakágak ismereté is (pl. elektrofiziológia, röntgen, laboratóriumi vizsgálatok).
Mindenekelőtt még azt is tisztázni kell, hogy a pszichiátria az idegrendszer betegsége-e vagy sem. Furcsa, és talán sajnálatos is, hogy a szakemberek, szakmai irányzatok ebben még ma is sokban eltérő állásponton vannak. A probléma abban van, hogy a döntően biológiai megalapozottságú ismereteket előtérbe helyező kutatók az idegrendszer különböző szervi kórosságaiban vélik megtalálni a legkülönbözőbb pszichés rendellenességek okát...
Vissza
Tartalom
I. Bevezetés 5
A pszichés fejlődést veszélyeztető legfontosabb tényezők csoportosítása 6
II. A pszichés betegségek okai, formái 7
A betegségek megjelenési és lefolyási formái 7
A reakció 7
A processzus 8
Az epizód 8
A fázis 8
A kóros személyiségfejlődés 8
III. Általános pszichiátriai alapfogalmak 9
A legfontosabb mai irányzatok 10
Biológiai módszerek 10
Pszichoanalitikus iskolák és irányzatok 10
Szociálpszichiátriai módszerek 10
Viselkedés-lélektani vizsgálatok 10
Humanisztikus pszichiátria 10
A kezelés három fő iránya 10
Szomatoterápiák 10
Pszichoterápiák 10
Szocioterápiák 10
IV. Szemléleti sajátosságok és irányelvek 11
V. Fontosabb kórképek és betegségcsoportok 13
1. Organikus pszichoszindrómák 13
A heveny organikus pszichózisok 14
A krónikus organikus pszichózisok 15
Az organikus pszichoszindrómák 1
Az epilepszia 15
A gyengeelméjűség 16
Az öregkor 17
A szellemi hanyatlás, elbutulás 17
2. Az ún. endogén elmebetegségek problematikája 17
A schizophrenia 17
A mániás-depressziós pszichózisok 20
3. A különböző pszichogén kórképek 20
Kóros indulat 20
Rövidzárlati cselekmények 20
Pszichogén homályállapotok 20
Paranoid személyiségfejlődések és paranoid reakciók 20
Alkoholos paranoia 21
4. Személyiségzavarok 21
Néhány tanulságos csoportosítás 22
Ma használatos beosztás 22
5. Neurotikus kórképek 22
VI. Szenvedélybetegségek, toxikomániák 24
1. A drogos felosztása 24
A) Kábítószerek 24
B) "Pót"-szerek 24
2. A fogyasztás regulációja 25
3. Az alkoholizmus 25
3.A. Akut (heveny) alkoholeredetű szindrómák 25
3.A.a. Az akut alkoholos befolyásoltság 25
3.A.b. Patológiás (kóros, atípusos) részegség 27
4) Idült (krónikus) alkoholos kórképek 28
4.A. Delirium tremens 28
4.B. Akut alkoholos hallucinózis 28
4.C. Alkoholos paranoia 28
4.D. Alkoholos értelmi hanyatlás és a személyiséghanyatlás 28
4.E. Idült alkoholizmus 29
4.F. Gyógyítás 29
4.G. A hatóság 29
4.H. Alkohol-"elvonó" kezelések formái 30
VII. Az igazságügyi elmeorvos-szakértői tevékenység szabályai és módszerei 32
VIII. Az igazságügyi elmeszakértői tevékenység szabályai és módszerei 32
A szakértői vélemény szerkezeti felépítése 37
Kiegészítő vizsgálatok 37
A pszichológus szakértői vélemény 37
Az EEG vizsgálatok 38
A szaktanácsadó 38
A gyógypedagógus 38
A tolmács 38
IX. Elmeszakértői véleményezés és fogalmak a büntetőeljárásokban 40
Beszámíthatóság ill. büntethetőség 40
Kényszergyógykezelés 42
X. Az akaratnyilvánítási képesség 45
XI. Polgári peres ügyek 45
Kórképek és a gondnokság alá helyezés 45
Heveny pszichósisok 45
Krónikus elmebetegségi kórképek 45
Krónikus organikus pszichoszindrómák 45
Értelmi fogyatékosság 46
Szellemi hanyatlás, leépülés 46
A szenvedélybetegségek 46
A szerződéskötés és a végrendelkezés, valamint az egyes kórképek jelentősége ezekben 46
Egyes kórképek szerepe 46
Elmebetegség 46
Elbutulás, dementia 46
Tudatzavar 46
Testi betegségek, öregkor, aggkor 46
XII. Sértett tanú vizsgálata 48
XIII. Elhunyt személy elmeállapotának véleményezése 49
XIV. Néhány általános szabály a reális vélemény kialakításához 50
XV. A kórisme és a szakértői vélemény 52
XVI. A szabadságvesztés, fogság pszichés hatásáról 54
XVII. Pszichés krízisállapotok, az öngyilkosság 55
XVIII. Gyermek- és serdülőkorúak szakértői véleményezése 58
1. Életkori kategóriák 58
2. Antiszocialistára hajlamosító tényezők gyermek-, serdülő-, fiatalkorban 59
3. A pubertáskor 60
XIX. Sajátos, a gyermeket érintő szakértői feladatok 62
XX. Betegség-alkat-szociális tényezők 66
XXI. Cselekményenkénti, ill. a vizsgálat tárgyankénti összefüggések 67
XXII: A pszichiátriai betegek által okozott bűncselekmények gyakoriság és e betegségek társadalomra való veszélyessége 68
XXIII. Elmebetegek kezelésbevétele, gyógyintézeti felvétele és elbocsájtása 70
XXIV. Várható és elképzelhető változások a közeljövőben 72
XXV. A pszichiátriában, illetve az elmeorvos-szakértői véleményekben gyakran használt kifejezések 73