Igazságügyi és műszaki szakértők az építésben

Tartalom

ELŐSZÓ 9
BEVEZETÉS 11
RÖVIDÍTÉSEK 14
I. RÉSZ / A SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGRŐL ÁLTALÁBAN 17
1. Rövid történeti áttekintés 19
1.1. Ókor 19
1.2. A középkortól napjainkig 21
1.3. A szakértő és a bizonyítás kialakulása, fejlődése Magyarországon 24
2. A szakértő és a szakvélemény helye az eljárásban 32
2.1. Az ember és a tudomány viszonya 32
2.2. A szakértő helye az eljárásban 33
2.2.1. A szakértelem és a szakkérdés 38
2.2.2. A különleges szakértelem 40
2.2.3. Ki az álszakértő? 42
2.2.4. A szakértő és a szakember 43
2.3. A szakvélemény helye az eljárásban 44
2.3.1. A bizonyítékok 45
2.3.1.1. A tanú fogalma 46
2.3.1.2. A szakértő tanú 41
2.3.1.3. A szakértő 48
2.3.1.4. A szemle 49
2.3.1.5. Az okirat 49
2.3.2. A hamis szakértői vélemény helye a büntető törvénykönyvben 50
2.3.2.1. Jogszabályi megfogalmazás 50
2.3.2.2. A bűnösség fokozatai 51
2.3.2.3. A tanúvallomások csoportosítása, tanúzás 54
2.3.3. Relevancia 57
2.3.3.1. A relevancia fogalma 57
2.3.3.2. Relevancia a bizonyításban 59
2.3.3.3. A szakkérdés relevanciája 61
2.3.4. Jogi szakkérdés a szakvéleményben 62
II. RÉSZ / A SZAKÉRTŐK SZEREPE ÉS HELYE AZ ÉPÍTÉSZETBEN ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN 65
1. A szakértő helye az építészetben 67
1.1. Az építészet fogalma 67
1.2. Az építésügy körébe tartozó szakértői tevékenység hatálya 70
1.3. A szakértői tevékenység helye a megbízási szerződés körében 70
2. A szakértő alkalmazásának szükségessége 74
3. Az igazságügyi szakértő helye az igazságszolgáltatásban 79
3.1. Az igazságügyi szakértői jogosultság létrejötte és megszűnése 79
3.1.1. Az igazságügyi szakértői jogosultság létrejöttének feltételei 80
3.1.1.1. Személyi feltételek 80
3.1.1.2. Tárgyi feltételek 80
3.1.2. Az igazságügyi szakértői tevékenység megszüntetésének feltételei 82
3.2. Az igazságügyi szakértők illetékessége és kompetenciája 82
3.2.1. Illetékesség 82
3.2.2. A szakértő kompetenciája 83
3.3. A szakértő működése 85
3.3.1. A szakértő-kirendelési eljárás 85
3.3.1.1. Az eseti szakértő 86
3.3.1.2. A szaktanácsadó, a szakközreműködő, a szakértőjelölt és a segédszemélyzet 87
3.3.2. A szakértői vizsgálat 88
3.3.3. A szakvélemény előterjesztése 99
3.3.3.1. A magánúton beszerzett szakvélemény 103
3.3.3.2. Felelősség a szakértői véleményért 108
3.3.3.2.1. Büntetőjogi felelősség 108
3.3.3.2.2. Büntetés, fegyelmi vétség 114
3.3.3.2.3. Polgárjogi felelősség 115
3.3.3.3. A szakvélemény hiányosságainak kiküszöbölése 116
3.3.3.3.1. A szakvélemény hiányosságainak, hibáinak kiküszöbölése a szakértő meghallgatásával 116
3.3 3 3.2. A szakvélemény hiányosságainak, hibáinak kiküszöbölése más szakértő kirendelésével 117
3.3.3.3.3. A szakvélemény "ellenőrzése" 117
3.3.3.3.4. A szakvélemény felülvizsgálata 120
3.3.4. A szakértő kizárása 122
3.3.4.1. A szakértő kizárásának okai 122
3.3.4.1.1. Objektív kizárási okok 123
3.3.4.1.2. Szubjektív kizárási okok 123
3.3.4.2. Eljárás kizárási ok esetén 124
3.3.5. A szakértő kötelezettségei 124
3.3.5.1. Felmentés a szakértői kötelezettség alól 125
3.3.5.2. A szakértő titoktartási kötelezettsége 126
3.3.5.3. Felhívás a szakvélemény írásbeli előterjesztésnek kötelezettségére 126
3.3.5.4. A szakvélemények nyilvántartási kötelezettsége 127
3.3.5.5. A szakértő értesítési és javaslattételi kötelezettsége 127
3.3.5.6. A szükséges vizsgálatuk elvégzésének, a tárgyi bizonyítékok megszemlélésének kötelezettsége 128
3.3.6. A szakértő jogai 128
3.3.7. A szakértő díjazása 129
3.3.7.1. A szakértői díj előlegezése 131
3.3.7.2. A munkadíj 131
3.3.7.3. A jelenléti díj számítása 135
3.3.7.4. A szaktanácsadó, a szakközreműködő és segédszemélyzet díja 136
3.3.7.5. A szakértő költségei 136
3.3.7.6. A költségátalány 137
3.3.7.7. A szakértői díj megállapítása és kifizetése 140
3.3.7.8. Az igazságügyi szakértői intézményben, az orvostudományi egyetem igazságügyi orvostani intézetében alkalmazott, továbbá a rendőrség állományába tartozó
szakértő díjának felszámítása és kiutalása 143
3.3.7.9. Az igazságügyi szakértők, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában 144
3.4. Az igazságügyi szakértői intézmények 148
3.5. Az igazságügyi szakértői névjegyzék számítógépes nyilvántartása 159
III. RÉSZ / AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARA 169
1. Az igazságügyi szakértői kamara 171
1.1. Az igazságtól szakértői kamara feladata 171
1.2. A kamarai tagság keletkezése 172
1.3. A kamarai tagság megszűnése 172
1.4. A kamarai tagság szünetelése 173
1.5. A kamarai tag jogai és kötelességei 174
1.5.1. A kamara tagjának joga 174
1.5.2. A kamara tagjának kötelessége 174
1.6. A területi kamara 175
1.7. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara 176
1.8. Felelősségi szabályok 177
1.8.1. Etikai vétség 177
1.8.2. Büntetések 177
1.8.3. Elévülés 178
1.8.4. Eljáró szervek 171
1.8.5. Kizáró okok 171
1.8.6. Az etikai eljárás megindítása 179
1.8.7. Etikai vizsgálat 179
1.8.8. Az elsőfokú etikai tanács eljárása 180
1.8.9. Az etikai tanács határozata 180
1.8.10. Jegyzőkönyv 181
1.8.11. Fellebbezés 181
1.8.12. A másodfokú etikai tanács eljárása 181
1.8.13. A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések 182
1.8.14. Új eljárás kezdeményezése 182
1.8.15. Költség 182
1.8.16. A határozat megküldése 182
IV. RÉSZ / AZ ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÉRTŐK 183
1. Az építésügyi szakértők 185
1.1. Az építésügyi szakértői jogosultság általános feltételei 185
1.2. Az építésügyi szakértői jogosultság általános feltételei 188
2. Az építésügy körébe tartozó szakértők érdekképviseleti szervei 192
2.1. A kamara működésével kapcsolatos általános rendelkezések 194
2.1.1. A területi kamara 195
2.1.2. Az országos kamara 197
2.1.3. A tagsági viszony és a tag jogai 201
2.1.4. Etikai és fegyelmi szabályok 204
2.1.5. Törvényességi felügyelet és a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálata 206
3. Az építésügyi és igazságügyi építési szakértő 207
4. Szakértők az államigazgatási eljárásban 210
IRODALOM 214

Témakörök