Igazság és élet

Előszó

Mikor ma is még forgalomban levő apologetikáink íródtak, akkor a felvilágosodás népszerűsödése, a természettudomány és technika gyors fellendülése folytán a katolikus dogma egyidőre defenzívába szorult. Azóta azonban a természettudományos elméletek nagy divatja lejárt, a ma embere már újra inkább szaktudományt lát a természet kutatásában, mint világszemléletet vagy épen valláspótlékot. Más utakon más bölcselők és vezető szaktudósok a philosophia perennis felé tartanak. A háborúban pedig saját bőrén tapasztalta az új nemzedék, hogy a technika nemcsak építeni tud, hanem démoni rombolásra is képes. Kicsit kiábrándultunk a technikai kultúra mindenhatóságába és boldogító erejébe vetett hitünkből.
Akármilyen nagyot esett is az iskola színvonala a háborús kiesés folytán és ha a diák nem ismerheti még a tudomány járását, azt érzi, hogy a régi apologetika nagy nehézségein és problémáin már túl vagyunk. Azt nem tudja talán a diák, hogy már a századfordulón, 1901-ben is a természettudomány kétszázhatvan vezető szelleme közül 92% hívő volt és csak 2% istentagadó. De érzi, hogy a katolikus igazság ma már offenzívába lendült. Sőt talán nem is támad, csak egyszerűen van, mint a levegő, a napfény, az igazság. A dogma kikerült a természettudományos elméletekkel és többé-kevésbé biztos adatokkal való ellenérvelések zsákutcájából. A korszerű apologetika pozitív. Tankönyveink viszont még mindig negatív korszak terheltségeit hordozzák magukon. Vissza