Fülszöveg
Egy huszonéves fiatalember, Gerlóczy Márton - „Igazolt hiányzás" című -mindent és mindenkit lekezelő könyve inspirálta müvemet. Egyáltalán nem ébresztett bennem haragot, sem furcsállást a könyve, hiszen minden ember más és más egyéniség. Éppen ettől szép és csodálatos a „paletta".
Nem titkolom: a pedagógusok szemszögéből próbálok közelíteni az általa megvetett és elitélt világhoz. Szándékomban áll megmutatni, hogy a mi életünk is tele van problémákkal, buktatókkal, ármánykodással, zsákutcákkal. Ami oldalunkon zajló létezés sem^,fenékig tejfel". Úgy vélem viszont, hogy éppen attól ember az ember, mert készen áll a kihívásokra. Szüntelenül: folytatni kell!
Küzdehnes, izgalmas, kalandos, már-már tragikusnak mondható, - távolról sem „unabnas" - életem történetét bemutatva: azt szeretném elémi, hogy megértse a fiatal szerző és a hozzá hasonlóan gondolkodók, hogy lehet másképpen is ÉLNI, méghozzá úgy, hogy szeressük önmagunkat, nyitottak legyünk a többiek irányába, és megpróbáljuk...
Tovább
Fülszöveg
Egy huszonéves fiatalember, Gerlóczy Márton - „Igazolt hiányzás" című -mindent és mindenkit lekezelő könyve inspirálta müvemet. Egyáltalán nem ébresztett bennem haragot, sem furcsállást a könyve, hiszen minden ember más és más egyéniség. Éppen ettől szép és csodálatos a „paletta".
Nem titkolom: a pedagógusok szemszögéből próbálok közelíteni az általa megvetett és elitélt világhoz. Szándékomban áll megmutatni, hogy a mi életünk is tele van problémákkal, buktatókkal, ármánykodással, zsákutcákkal. Ami oldalunkon zajló létezés sem^,fenékig tejfel". Úgy vélem viszont, hogy éppen attól ember az ember, mert készen áll a kihívásokra. Szüntelenül: folytatni kell!
Küzdehnes, izgalmas, kalandos, már-már tragikusnak mondható, - távolról sem „unabnas" - életem történetét bemutatva: azt szeretném elémi, hogy megértse a fiatal szerző és a hozzá hasonlóan gondolkodók, hogy lehet másképpen is ÉLNI, méghozzá úgy, hogy szeressük önmagunkat, nyitottak legyünk a többiek irányába, és megpróbáljuk őket megérteni, segíteni, ha igénylik! De kizárólag akkor!
Az igazi célom: annak beláttatása, hogy nem egymás ellenségei, hanem sorstársai vagyunk itt, e földi létben!
Én megértem öt, és remélem, hogy ö is tiszteletben tart engem!
Ajánlom könyvemet: azoknak, akik mindig „ERŐSEK", hiszen bármikor kerülhetnek reménytelen helyzetbe; továbbá a „GYENGÉKNEK", akiknek szeretném bebizonyítani, hogy igenis érdemes „felkelni a padlóról". Egyszóval: MINDENKINEK, mert mindannyiunk életében jelen van a kiszolgáltatottság, a tragédia, a reménytelenség, ugyanakkor: az ÉLET örömei, csodálatos érzései is, amiket „csupán" észre kell venni!
Melyik út a helyes: az övé vagy az enyém? Lehet, hogy mindkettő ? Lehet, hogy egyik sem ? Valószínűleg mindenkinek más és más a saját útja? Ezekre a költői kérdésekre várom az olvasók válaszát, az izgalmakkal teli kalandozás után, amit remélem: mindenki átélhet „történetem" elolvasása
Vissza