Előszó
A tanügyigazgatás keretében átadott, elsajátított ismeretek legfontosabb eredménye az lenne, ha sikerülne elfogadtatni a hallgatókkal, olvasókkal azt, hogy a közoktatás intézményeit lehet...
Tovább
Előszó
A tanügyigazgatás keretében átadott, elsajátított ismeretek legfontosabb eredménye az lenne, ha sikerülne elfogadtatni a hallgatókkal, olvasókkal azt, hogy a közoktatás intézményeit lehet demokratikusan működtetni, továbbá azt, hogy az intézményvezető nem attól válik demokratává, ha "megérzés alapján, jogérzékére támaszkodva" hoz döntéseket. Jó lennek, ha mind többen elhinnék: a jogszabályok tisztelete, a játékszabályok megtartása az egyik előfeltétele az intézmények szakszerű, törvényes, demokratikus működésének. Igaz ez akkor is, ha a jog tisztelete csak az egyik feltétel a nyitott, felszabadult, szolgáló intézmény kialakulásához. Igaz ez akkor is, ha köztudott: a jogszabályok változnak, s ez a változás nem mindig az intézményi önállóságot erősíti. Bár a változások irányát nehéz előre látni, olyan változások nehezen képzelhetők el, amelyek megszüntetnék a tanszabadságot, a tanítás szabadságát, az emberi méltóság tiszteletét, védelmét. Mi az, ami legalább olyan fontos, mint a törvényesség tisztelete? A válasz egyszerűnek látszik: mások tisztelete. Ezért jó lennek, ha mind több intézményvezető rájönne, elhinné: a szülők és a tanulók nélkül lehet, de nem érdemes vezetni az intézményt. Ezért jó lenne, ha minél több pedagógus rájönne, elhinné: a tanulók ellenére lehet, de nem érdemes megszervezni a tanítást. Talán egyre többen elgondolkodnak azon is: nem feltétlenül jó az az iskola, amelyik versenyistállóként, ellentmondást nem tűrve végighajszolja a sokszoros szűrőn keresztül kiválasztott, legalábbis a pedagógiai, sokszor ezen túl a társadalmi elitből érkező tanulóit az érettségi felé vezető úton. Meg azon is érdemes lenne elgondolkozni, nem feltétlenül az a jó iskola, amelyben az igazság mindig annak a szájából hangzik el, akinek magasabb a beosztása, ezért a tanuló sohasem lehet okosabb a tanáránál, a tanár az igazgatónál, az igazgató a fenntartó képviselőjénél. Jogos kérdés: működhet-e másképpen az iskola, s ha igen, hogyan? A jogász válasza: talán sok minden megváltozna, ha arra törekedne minden iskola és kollégium, hogy kifejlessze a gyermek képességeit, feltárja lehetőségeit, megmutassa a választás lehetséges következményeit, és a döntést rábízná az érdekeltre. A pedagógusok biztosan más kérdéseket és válaszokat fogalmaznak meg. Remélem, hogy ez a jegyzet segítséget nyújt a gondolkodáshoz, a kérdések és a válaszok megtalálásához.
Vissza