Előszó
A magyar társadalom a rendszerváltás folyamatában él, immár másfél évtizede. E folyamat minden eleme hatással van közgondolkodásunkra, mivel ezek a hatások tartalmukban, formájukban átértelmezik a...
Tovább
Előszó
A magyar társadalom a rendszerváltás folyamatában él, immár másfél évtizede. E folyamat minden eleme hatással van közgondolkodásunkra, mivel ezek a hatások tartalmukban, formájukban átértelmezik a formálódó polgári demokrácia viszonyrendszerét. Az általunk adott pillanatkép az elmúlt 15 év folyamataiba, a mögöttünk lévő négy esztendő változásaiba kíván betekintést nyújtani, különös tekintettel az ifjúság helyzetének, véleménystruktúráinak átalakulására.
Az Ifjúság2004 vizsgálat immár a második olyan kísérlet - a rendszerváltás folyamatának kezdete óta amely megpróbálja a társadalomtudomány, a szociológia eszközeivel leírni azokat a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak (is) köszönhető változásokat és jellegzetességeket, amelyek a generációs újratermelődés folyamataiban végbemennek.
A megismételt ifjúságkutatás egyik célja annak rögzítése, hogy az előző felvételhez képest mennyiben, milyen módon változtak az ifjúsági korosztályok iskoláztatását, elhelyezkedését, karrierjét, önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők, továbbá, hogy ezek a hatások hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában.
Az elmúlt időszak ifjúságszociológiai kutatásai jelzik, hogy meghosszabbodott az ifjúsági korszak. A fiatalok egyre több időt töltenek oktatási intézményekben. A '80-as, de még a '90-es évek elejének adatai is azt mutatták, hogy a szakmunkások és a rutin szellemi tevékenységet végzők (főleg a gimnáziumi érettségivel rendelkezők) esetében az iskola befejezése, a munkavállalás, a családalapítás, valamint a gyermekvállalás ideje szorosan kapcsolódott egymáshoz. A munkába állás után végzettségtől függetlenül - általában megházasodtak a fiatalok, és az azt követő két éven belül az első gyermek is megszületett. Ma azonban a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők harmada 18, további harmada 19 évesen vagy idősebb korban lép ki a munkaerőpiacra.
A diplomát nem igénylő szellemi munkát végzőknél hasonló tendenciák írhatók le. Míg korábban - akár 5-7 évvel ezelőtt is - az érettségi ideje határozta meg a munkavállalást, addig 2000-ben már az érintettek több mint kétötöde 20 évesen vagy azt követően lépett ki először a munkaerőpiacra. 2004-ben teljesen hasonló tendenciák írhatók le.
Vissza