Mélyszántás 2.

Fülszöveg

A szerző e tanulmánykötetében nyolc magyar író legfontosabb műveinek elemzésével mutatja be a 19-20. századi magyar sors stációit. Első s leghosszabb írása „Ady Endre életművének tévedései és igazságai" címmel részletezi a fény és az árnyék tényeit Ady életművében. Végső következtetése ez: „Ady egyes verseivel mindenképpen azon költőink között lesz továbbra is, akik a különféle »idegenségek* sárkányfogveteményeivel való küzdelemhez erőt adnak a magyarságnak, míg politikai-világnézeti eltévelyedéseiről tanúskodó művei csupán szomorú kortörténeti émlékek maradnak."
A kötet legkomolyabb újdonsága Dövényi Nagy Lajos Tarnopolból indult el című regényének bemutatása. E könyv egy galíciai zsidó fiatalember élettörténetét mutatja be, aki Magyarországon, akkor a „migránsok" számára a lehetőségek terepén éli le életét. Ifj. Tompó László összefoglalja a 18-20. századi nagy íróink (Kölcsey, Berzsenyi, Vörösmarty és mások) véleményét a Magyar Királyságba bevándorló zsidóságról. A regény... Tovább

Fülszöveg

A szerző e tanulmánykötetében nyolc magyar író legfontosabb műveinek elemzésével mutatja be a 19-20. századi magyar sors stációit. Első s leghosszabb írása „Ady Endre életművének tévedései és igazságai" címmel részletezi a fény és az árnyék tényeit Ady életművében. Végső következtetése ez: „Ady egyes verseivel mindenképpen azon költőink között lesz továbbra is, akik a különféle »idegenségek* sárkányfogveteményeivel való küzdelemhez erőt adnak a magyarságnak, míg politikai-világnézeti eltévelyedéseiről tanúskodó művei csupán szomorú kortörténeti émlékek maradnak."
A kötet legkomolyabb újdonsága Dövényi Nagy Lajos Tarnopolból indult el című regényének bemutatása. E könyv egy galíciai zsidó fiatalember élettörténetét mutatja be, aki Magyarországon, akkor a „migránsok" számára a lehetőségek terepén éli le életét. Ifj. Tompó László összefoglalja a 18-20. századi nagy íróink (Kölcsey, Berzsenyi, Vörösmarty és mások) véleményét a Magyar Királyságba bevándorló zsidóságról. A regény elemzése során a szerző a következő kérdéseket teszi föl: miért nem jöhet létre a magyarországi zsidóság asszimilációja; miért gerjesztik zsidók az antiszemitizmust; milyen is az a „pesti nyelv"; miben különbözik, s mégis: miben azonos a neológ és az ortodox zsidóságaimért színlelik a budapesti neológ zsidók a magyarságba való beolvadást - s eközben mik a valódi céljaik; miért nem érintette mélyen a numerus clausus törvény a hazai zsidóságot; mi volt a hazai neológ zsidóság álláspontja a világpolitika- és a világgazdaság irányításáról? E kérdésre e kötet szerzője ezt válaszolja: „A neológ zsidóság anyagelvűségénél fogva hamar felismerte: európai viszonylatban is egyedülálló természetföldrajzi gazdagsággal és kultúrával rendelkezik a Kárpát-medence, tehát a zsidó világpolitika európai irányításához szükséges gazdasági, kereskedelmi hátteret Magyarország képes a leghatékonyabban biztosítani." Ezek mellett fölteszi azt a kérdést is, hogy miért alakult ki a zsidó sajtó Budapesten? Válasza: „A tömegek megnyerésére törekvő judeokraták pénzüket szívesebben fordították nyomdára, mint gyárra vagy bankra. Rájöttek arra, hogy lapokat kell alapítani, szerkesztőségekből kell irányítani a közvéleményt. Ha sajtójuk tömegbefolyásoló tényező, övék a politika, az oktatás, a kereskedelem és az ipar."
E kötet többi tanulmánya legalább annyira időszerű, mint az első kettő. Például a Szabó Dezső műveiről szóló írásból válasz kapunk arra: miért gyűlölte Szabó Dezső a keresztény-nemzeti cégér alatt elkövetett etikátlanságot, immoralitást?
Ifj. Tompó László újabb kötetéből megismerhetjük Fekete István, Nyirő József, Erdélyi József, Gárdonyi Géza és Szabó Lőrinc fölfogását, gondolatait és erkölcsi ítéleteit a magyarságról - mindenekelőtt a magyarságot fenyegető nagy történelmi veszélyekről.
Könyve a magyar érdek védelmezése szempontjából stratégiai fontosságú alkotás, mivel pártatlanul, mégis magyar szemmel elemzi a mindenkori történelmi helyzetet, s biztos (azaz keresztény, római katolikus) erkölcsi alapon állva mutat kiutat az Olvasó számára.
RAFFAY ERNŐ Vissza