Otthonteremtőben a szülőföldön

Fülszöveg

IFJ. KORHECZ TAMAS (1967)
Szabadkán született és nőtt fel,
ma Palicson él. A nyolcvanas évek
végén, a kilencvenes évek elején
J televíziós riporterként dolgozott,
de írásai megjelentek a Magyar Szóban, a Képes Ifjúságban, a 7
Napban és a Magyar Nemzetben
is. Jogot Újvidéken, Budapesten
és Kingstonban (Kanada) tanult, a jogtudomány doktora. Újvidéken
egyetemi tanár, nős, négy leánygyermek édesapja. A 2000. októberi
szerbiai változások óta szakpolitikusként részt vesz a politikai életben,
2008-ban harmadszor választották meg a vajdasági tartományi kormány tagjává, ahol kilencedik éve vezeti a jogalkotási, közigazgatási
és nemzeti kisebbségi titkárságot. Elsősorban angol, szerb és magyar
nyelven megjelent tudományos írásai, szakcikkei az alkotmányjog,
az emberi jogok és a közigazgatási jog kérdéseivel foglalkoznak.
Ifj. Korhecz Tamás írásainak alapértéke, hogy igazán közelről és
kompetensen látja azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt két
évtizedben a vajdasági... Tovább

Fülszöveg

IFJ. KORHECZ TAMAS (1967)
Szabadkán született és nőtt fel,
ma Palicson él. A nyolcvanas évek
végén, a kilencvenes évek elején
J televíziós riporterként dolgozott,
de írásai megjelentek a Magyar Szóban, a Képes Ifjúságban, a 7
Napban és a Magyar Nemzetben
is. Jogot Újvidéken, Budapesten
és Kingstonban (Kanada) tanult, a jogtudomány doktora. Újvidéken
egyetemi tanár, nős, négy leánygyermek édesapja. A 2000. októberi
szerbiai változások óta szakpolitikusként részt vesz a politikai életben,
2008-ban harmadszor választották meg a vajdasági tartományi kormány tagjává, ahol kilencedik éve vezeti a jogalkotási, közigazgatási
és nemzeti kisebbségi titkárságot. Elsősorban angol, szerb és magyar
nyelven megjelent tudományos írásai, szakcikkei az alkotmányjog,
az emberi jogok és a közigazgatási jog kérdéseivel foglalkoznak.
Ifj. Korhecz Tamás írásainak alapértéke, hogy igazán közelről és
kompetensen látja azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt két
évtizedben a vajdasági magyarság sorsát alakították. Szövegeiben
az egyik kulcskérdés az autonómia és a nemzeti tanácsok, mint ennek megvalósítási formái. Ennek viszont előfeltétele, hogy a létező
világban próbálja elhelyezni, hogy részleteket is lásson, és hogy
érveit azok felé intézze, akiktől a megvalósulás függ. Az autonómia
és a nemzeti tanácsok problémakörével foglalkozó írásai mellett
elemzései olvashatók a magyar nyelvű oktatásról a Vajdaságban, a
magyarországi népszavazás hatásairól, a kettős állampolgárságról,
a magyar politikai érdekképviseletről a szerb porondon, és számba
veszi azokat a jelenségeket és eseményeket, amelyek valóban fontosak voltak számunkra az elmúlt évtizedben.
VÁRADY Tibor Vissza