Gondolkozzunk együtt az értelmiség hivatásáról 1995-ben

Előszó

Részlet a könyvből:
"A múlt esztendőben, március és június között 24 elemzést írtam Gondolkozzunk együtt politikai kultúránkról címmel az Új Magyarország olvasói számára. Ezzel a politológiai "etűd-sorozattal" többek között az volt a célom, hogy egy-egy elméleti kérdést tisztázzak a napi sajtóban megjelent hírek, információk felhasználásával. Látva azt a tényt és felismerve annak káros következményeit, hogy ma Magyarországon nincs az a társadalmi feszültség, politikai botrány, krónikus gyűlölet-kampány amihez az értelmiség egy jelentős részének ne lenne köze, - lásd a sokak által beígért "média-béke" hiányát -, már akkor szorongó szükségét éreztem annak, hogy alaposabban fel kellene tárni a magyar értelmiség jelenlegi frusztrált, megzavarodott állapotának okait. (Lehet, hogy a gyűlölet-kampányok gerjesztését tekintve más országokban is hasonló jelenségek és értelmiségi magatartások figyelhetők meg, de nálunk a rendszerváltás, rendszerátalakulás következtében minden ilyen megnyilvánulás sokkal visszataszítóbb formában jelentkezik.)
A kérdés tisztázása érdekében ismét elővettem a magyar "klasszikusok" - Jászi Oszkár, Németh László, Bibó István - írásait, amelyekben koruk értelmiségi problémáival foglalkoztak. Mik azok a kérdések, amelyek 1919-től kezdve a harmincas éveken, majd közvetlenül a második világháborút követő eseményeken át, napjainkban is nyomasztó teherként nehezednek az értelmiségre és az egész társadalomra? Egyáltalán léteznek-e speciális értelmiségi konfliktusok, dilemmák, vagy csupán önmarcangoló értelmiségi nyavalygások?" Vissza