Fülszöveg
A bárban megáll az idő! Aki egyszer megérzi ezt villanásnyi érzést, az időtlen pillanatot, a megfoghatatlanul lebegő hangulatot, az soha nem felejti el. A bárban nincs tegnap és holnap, talán még ma sincs, csak a pillanat létezik. A szünetet nem engedélyező dallamok, a zene, a hang, könyörtelenül fogva tart, odaszorít, lágyan lenyom a bársonyos fotelek, a hívogató kanapék mélyére. Fűzy Gábor a zene közkatonája. Legalábbis, ő ezt állítja magáról.
A bárok, az éjszakai élet, a bárzene „utolsó mohikánja", a műfaj igazi, hamisítatlan doyenje! Valójában, ő maga A BÁRZONGORISTA! Jellegzetes hangja, diszkrét mosolya, a kifogyhatatlan dallamok, a régi slágerek sokasága, együtt él a bárműfajjal, átível a budapesti éjszakán, a szórakoztatás könnyednek tűnő, mégis bonyolult, ezerszínű világán. Fűzy Gábor valamilyen rejtélyes oknál fogva soha nem ment ki a divatból. A titokzatos és misztikus félhomályba évtizedek óta
visszatérő törzsvendégek, és a hangulatra döbbenten rácsodálkozó fiatal...
Tovább
Fülszöveg
A bárban megáll az idő! Aki egyszer megérzi ezt villanásnyi érzést, az időtlen pillanatot, a megfoghatatlanul lebegő hangulatot, az soha nem felejti el. A bárban nincs tegnap és holnap, talán még ma sincs, csak a pillanat létezik. A szünetet nem engedélyező dallamok, a zene, a hang, könyörtelenül fogva tart, odaszorít, lágyan lenyom a bársonyos fotelek, a hívogató kanapék mélyére. Fűzy Gábor a zene közkatonája. Legalábbis, ő ezt állítja magáról.
A bárok, az éjszakai élet, a bárzene „utolsó mohikánja", a műfaj igazi, hamisítatlan doyenje! Valójában, ő maga A BÁRZONGORISTA! Jellegzetes hangja, diszkrét mosolya, a kifogyhatatlan dallamok, a régi slágerek sokasága, együtt él a bárműfajjal, átível a budapesti éjszakán, a szórakoztatás könnyednek tűnő, mégis bonyolult, ezerszínű világán. Fűzy Gábor valamilyen rejtélyes oknál fogva soha nem ment ki a divatból. A titokzatos és misztikus félhomályba évtizedek óta
visszatérő törzsvendégek, és a hangulatra döbbenten rácsodálkozó fiatal generációk találkoznak, hogy aztán mindannyian újra és újra visszatérjenek a hét valamelyik napján, az éjszaka valamelyik titokzatos pillanatában! Ötven év nagy idő! Különösen a sokszínű budapesti éjszakában.
Az Időutazás, varázslatos pillanatok összerakott mozaikja, egy sajátos életérzés, mely évtizedeken, rendszereken, bárokon, szokásokon, ismert és háttérbe húzódó törzsvendégeken keresztül átívelve mutatja be a budapesti éjszakát, a bárélet hamisítatlan hangulatát, legendás vagy sohasem hallott, izgalmas történeteit.
Fűzy Gábor nem csak a zongorával bánik kitűnően, jó emlékező és mesélő. Szeretetteli, könyvpapírba öntött történeteiben egy különleges hangulatú, titokzatos világ elevenedik meg. Ezer színű szereplők, ezerszínű világ, egy valódi Időutazás, ahol ha csak néhány órára is, de minden éjszaka megáll az idő!
Fűzy Gábor
Ez minden idők legnagyobb szerelme volt, így Egy esős vasárnap délután, elkezdődtek Azok a szép napok. Nirics már titok, hetvenhárom év, mert Az életem egy szép regény, és Feledni oly nehéz, de tudom, Átutazók vagyunk mindany-nyian. Ezért hát Tanulj meg fiacskám komédiázni, de ne feledd, hogy Azért vannak a jó barátok, sőt, azért vannak jó barátok, akik ha Elfutott az utolsó ló, Este a bárban, Tíz után, a Neonfények tarka tengerében, Piros pezsgővel kínálnak. Amit olvasol, nyitott könyv, Találkozás egy régi szerelemmel, sok régi szerelemmel, Hány éjjel vártam, de most Gyere, ülj kedves mellém, ígérem, Szép esténk lesz.
Ki nem volt soha még szívből szomorú, az nem
fogja érteni. Ki nem tudja, mit jelent, Szeretni bolondulásig, az nem fogja szeretni. Ki nem vágyott még arra, hogy Ma kedvem volna valamihez, annak nem lesz vágya elolvasni. De aki érezte, egyszer, valaha is, hogy tényleg Egy nap a világ, az le sem teszi majd, egy álló napig! Mert én mindig Tudtam, hogy térdre hullni szégyen és azt is, hogy Az élet megy tovább, és persze Mindenkit elfelednek egyszer. De most itt a pillanat, hogy Kicsi gyere velem rózsát szedni, hiszen én is Oda vagyok magáért. Ma este Egy csók és más semmi, mert közben élethűen és vidáman, megpróbálom elmesélni a Pesti éjszakákat, ahol egy kis édes, Halk zene szól, Száll a perc és több mint ötven éve, Mostanában hosszabbak az éjszakák.
Tudom, hogy Most kéne abbahagyni, de Az élet voltaképpen szép, és persze Más ez a szerelem,
hiszen minden dalban, minden éjszakában, és minden írott betűben ott lapul az Üzenet Szeretni kell, ennyi az egész!
Vissza