Időfelhasználás 1986 és 1999 őszén

Előszó

Az 1999/2000. évi időmérleg-felvétel célja, hogy információt adjon a népesség életmódjáról, életkörülményeiről, éves időfelhasználásáról. A felvétel kapcsolódik az EUROSTAT keretében induló európai időmérleg-felvételhez is.
Az életmód-időmérleg felvételekre - a népszámlálásokhoz hasonlóan - többnyire tízéves gyakorisággal kerül sor. Az első - csupán szezonális felvétel - 1963-ban volt, majd ezt követően egész évet átfogó vizsgálatok voltak 1976/77-ben és 1986/87-ben. 1993-ban ugyancsak egynegyed évre kiterjedő adatgyűjtést hajtottunk végre. Az 1999/2000. évi vizsgálat időszerűségét az adja, hogy többé-kevésbé lezárult a gazdasági-társadalmi átmenet időszaka, ezért fontos egy nagyobb „társadalmi leltár" keretében képet adni a társadalom állapotáról, és hosszú távon bemutatni a főbb folyamatok alakulását.
A felvételsorozat 1999. szeptember 1-jén indult, és 2000. szeptember 6-án zárul. A háztartások és a személyek kiválasztása az 1996. évi mikrocenzus mintáján történt, és a felvétel kb. 11 ezer háztartásra terjed ki. Az évszakok és a hét napjainak arányos képviselete érdekében az éves időmérleg-felvételt négy, egyenként 93 napos, az egyes évszakoknak megfelelő periódusban hajtjuk végre. Tehát a felvétel során a háztartásokat négy alkalommal keresik fel az összeírók.
A felvétel szorosan kapcsolódik az 2000. évi Általános mezőgazdasági összeíráshoz (ÁMÖ). A mezőgazdasági munka megfigyelése annak érdekében igényli a háztartásokhoz tartozó valamennyi személy munkavégzésének felmérését, hogy hozzárendelhető legyen a gazdaságok nagyságához, típusához és egyéb jellemzőihez a gazdaságban végzett összes munkaidő is.
A felvételi koncepció kialakítása során abból indultunk ki, hogy e komplex adatgyűjtésnek teljesítenie kell egyrészt mindazon közlési igényeket, amelyeket az egyes szakstatisztikák részéről, illetve a korábbi időmérleg-vizsgálatokkal való egybevetés során igényelnek, valamint amelyeket a nemzetközi munkálatok során felmerülő összehasonlítás szükségessé tesz.
A felvétel tematikája igen sokrétű, hiszen az időmérleg, a szabadidős szokások, a társadalmi mobilitás, az iskolatörténet, a nyelvismeret, a vallási élet, a fogyasztói magatartás, a gazdálkodási szokások, a baráti kapcsolatok és a szubjektív kérdések mellett a statisztika 19 szakterületének igényeit kellett kielégíteni. Ennek keretében biztosítani kell a fogalmi, a módszertani, a tartalmi összehasonlíthatóságot, valamint, ahol lehetséges, figyelembe kell venni a nemzetközi standardeket is. Vissza