Fülszöveg
Horváth József 1935. március 31-én született Dombrádon nyolcgyermekes családban.
Az általános iskolát szülőfalujában végezte. 1954-ben Nyíregyházán az Állami Tanítóképzőben, majd 1963-ban az Egri Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán kapott oklevelet. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett 1967-ben.
A nyírségi tanyavilágban tanított: Nagycserkesz, Nádas-bokor, Nyírtelek-Dózsaszőlő, Tiszarád, Tiszatelek, Kétérköz, Beszterec, Tiszavasvári, Nyíregyháza. Közel harminc évig - nyugdíjazásáig - tanított Kótajban, jelenleg is itt él. Diákkorától ír. A Tanítóképzőben eltöltött évek - irodalmi szempontból is - meghatározók. Itt került kapcsolatba azzal az önképzőkörrel, amelynek tagja volt Sárdi Béla, Király István, Váci Mihály és Czine Mihály is.
1956-tól jelennek meg versei: a Tiszatájban, Népszabadságán, Nők Lapjában, Confessióban, Pedagógiai Műhelyben, Kelet-Magyarországban, Erdélyi Tükörben, Kelet-Felőlben és más lapokban....
Tovább
Fülszöveg
Horváth József 1935. március 31-én született Dombrádon nyolcgyermekes családban.
Az általános iskolát szülőfalujában végezte. 1954-ben Nyíregyházán az Állami Tanítóképzőben, majd 1963-ban az Egri Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán kapott oklevelet. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett 1967-ben.
A nyírségi tanyavilágban tanított: Nagycserkesz, Nádas-bokor, Nyírtelek-Dózsaszőlő, Tiszarád, Tiszatelek, Kétérköz, Beszterec, Tiszavasvári, Nyíregyháza. Közel harminc évig - nyugdíjazásáig - tanított Kótajban, jelenleg is itt él. Diákkorától ír. A Tanítóképzőben eltöltött évek - irodalmi szempontból is - meghatározók. Itt került kapcsolatba azzal az önképzőkörrel, amelynek tagja volt Sárdi Béla, Király István, Váci Mihály és Czine Mihály is.
1956-tól jelennek meg versei: a Tiszatájban, Népszabadságán, Nők Lapjában, Confessióban, Pedagógiai Műhelyben, Kelet-Magyarországban, Erdélyi Tükörben, Kelet-Felőlben és más lapokban. Több antológiában szerepel: „Hallgasd álmaim neszét"-, Nemzedékek; Gondjainkra bízva; Időjelek; Békével jöttem; Mégis tavasz; Ki vált meg minket?
Példaképei: Arany János, Petőfi Sándor és Váci Mihály. A népiesség vonzza leginkább, amit legtöbb verse bizonyít: Sorsod dallá énekelted; Múltunkat őrzi a nyírségi táj; Petőfi Sándor emlékére; Sok emlék gyönggyé kövül; Évek gyűrűznek; Akácgyökérként; Egyszerűségben; Árva porták; Nem feledhetem; Vágyat virágzó; Énekké érjen; Hirdesse egyszerű ének; Másokért; Édes-keserű ének; Szolgáld hűségesen; Jegenyék kísérnek; Kenyérsütés; Emlékek fénye az ének; Idekötöz mindhalálig. A hazáról, a falvak és tanyák „fölfénylő emlékeiről", az egyszerű emberek gondjairól szólnak ezek a versek - erőteljes bennük a tájhoz kötöttség.
A Váci Mihály Irodalmi Kör kiadásában - 1991-ben - jelent meg Gyökereidet el ne ereszd című könyve.
Ez a második önálló verseskötete.
Vissza