1.062.403

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Idegenforgalom gazdaságtana

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem/Idegenforgalmi alternatív blokk hallgatói részére/Kézirat

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 398 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: J10-1623. Megjelent 309 példányban. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az idegenforgalom korunk fontos és dinamikusan fejlődő társadalmi jelensége. Az Idegenforgalmi Világszervezet (OMT, WTO) Titkársága által összegzett adatok szerint 1981 évben a bel- és külföldi... Tovább

Előszó

Az idegenforgalom korunk fontos és dinamikusan fejlődő társadalmi jelensége. Az Idegenforgalmi Világszervezet (OMT, WTO) Titkársága által összegzett adatok szerint 1981 évben a bel- és külföldi turisták érkezéseinek együttes száma 2 milliárd 600 millió, költekezésük pedig 500 milliárd dollár - a bruttó nemzeti termék egytizenketted része - volt. Az idegenforgalmi célú utazók száma közel háromszorosára növekedett az elmúlt 15 év folyamán.
A világ turistáinak belföldi utazásai 1981 évben meghaladták az 2 milliárd 300 milliót, ami az összes érkezések számának több mint 4/5-ét teszi ki. Újabban a belföldi forgalom óriási mértékű megélénkülése tapasztalható világszerte. Ez a válságjelenségeknek, az életszínvonal stagnálásának, a takarékoskodásnak, továbbá annak tudható be, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek körében a középtávú külföldi utazások visszaestek, s a távolságok helyett sokan a saját országhatáraikon belüli üdülés mellett döntöttek.
A nemzetközi idegenforgalomban regisztrált érkezések száma 1981 - évben elérte a 290 milliót, az ebből származó bevételek pedig a 106 milliárd dollárt, ami a korábbi ütemhez képest ugyan szerényebb, de nem lebecsülendő nagyságrendű fejlődésként értékelhető. A nemzetközi idegenforgalomból származó devizabevételek (a nemzetközi közlekedési társaságok ebből származó, de máshol regisztrált bevételei nélkül) a világexport 4-6 százaléka között mozogtak a közelmúlt évtizedekben.
A hazaiak és a külföldiek idegenforgalmának fejlesztése a szocialista országok, igy hazánk politikájának is szerves részét képezi. A KGST országok üdülőiben és szanatóriumaiban évente mintegy 25 millió beutalt pihen. Népességükből mintegy 50 millió fő elégíti ki a nemzetközi idegenforgalom révén kikapcsolódási, üdülési igényét. Az európai szocialista országok 1960-ban a kontinens nemzetközi idegenforgalmának mindössze 1/10-ét fogadták, jelenleg részesedésük 25 százalék körüli és 1990-re pedig várhatóan eléri a 30 százalékot.
A turizmus - korunk diktálta - igényeit a szocialista országok életszínvonalpolitikája körültekintően figyelembe veszi. "A turizmusnak azonban politikai vonatkozásain túl gazdasági oldala is van. Mi folytatjuk a turizmus terén a nyitott ajtó politikáját.
Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 9
ELSŐ RÉSZ ALAPISMERETEK 13
I. Fejezet A látogató-, idegen-, tranzit- és kiránduló forgalom fogalma 15
1. Szűkebb és tágabb értelmezés 15
2. Az utazás és tartózkodás szerepe 16
3. Az alany statisztikai meghatározása 16
4. A tömegesség és rendszeresség a látogató- és idegenforgalomban 17
II. Fejezet A látogató forgalom fajtái 19
1. Külföldi és .belföldi idegenforgalom 19
2. Aktív és passzív idegenforgalom 22
3. Külföldi idegenforgalmunk rubel és konvertibilis elszámolású viszonylatai 23
4. A hazai lakosság idegenforgalma 25
5. A látogató forgalom fajtái az időbeli jelentkezés szerint 26
6. Kereskedelmi és szociálturisztika 30
7. Statisztikailag regisztrált és nem megfigyelt idegenforgalom 31
8. Spontán és szervezett forgalom 32
9. Az idegenforgalom fajtái az igénybe vett közlekedési eszköz szerint 33
III. Fejezet Az idegenforgalom információs rendszere 36
1. Az információs rendszer szerepe 36
2. A turista informálása 37
3. A látogatóforgalom elemzéséhez szükséges információk 39
a) A személyforgalom mennyiségi változásainak statisztikája 39
b) Az idegenforgalom alanyainak viselkedését jellemző piackutatás 56
c) Az idegenforgalom szállító, fogadó és szolgáltató bázisának megfigyelése
d) Az üzleti szervek konjunktúrája 98
e) A devizabevételek számbavételének módszerei 110
IV. Fejezet Az idegenforgalom alanya 116
1. A turisták döntése 116
2. A turisták összetétele 117
3. Az utazás célja 127
4. Az utazás indítékai 129
5. A turisták költekezése 131
V. Fejezet Az idegenforgalom feltételei, hatása a természeti környezetre és a társadalomra 143
1. Az idegenforgalom és a természet kapcsolata 143
2. Az idegenforgalom társadalmi hatásai 145
3. Az idegenforgalom gazdasági hatásai 147
MÁSODIK RÉSZ AZ IDEGENFORGALMI PIAC 149
VI. Fejezet Az idegenforgalmi piac fogalma, fajtái és sajátosságai 151
1. Az, idegenforgalmi piac és sajátosságai 151
2. Az idegenforgalmi piac fajtái és arányai 152
3. Az idegenforgalmi piac alapkategóriái 161
VII. Fejezet Az idegenforgalmi szükséglet és kereslet 163
1. A szükséglet 163
2. A kereslet fogalma és sajátosságai 164
3. Az idegenforgalmi kereslet alaki ismérvei 167
4. A keresletet befolyásoló tényezők 169
VIII. Fejezet Az idegenforgalmi kínálat 174
1. A kínálat fogalma 174
2. A kínálat sajátosságai 175
IX a Fejezet Az idegenforgalmi szolgáltatások árszínvonala 180
1. Az árak szerepe és értékelésük nehézségei 180
2. Idegenforgalmi kosárszámítások 182
3. Az utazási irodai árak 189
4. A szállodai árak Ft-ban mért változásai 197
HARMADIK RÉSZ IDEGENFORGALMI POLITIKA, TERV, SZABÁLYOZÁS, SZERVEZET 205
X. Fejezet Az idegenforgalmi politika 207
1. Az idegenforgalmi politika és a gazdaságpolitika 207
2. Az idegenforgalmi politika és a tervezés 207
3. Az idegenforgalmi politika és a nemzetközi kapcsolatok 208
4. Az idegenforgalom relációs politikája 208
5. Az idegenforgalmi ^politika és a belföldi turizmus 209
XI. Fejezet Az idegenforgalmi tervezés rendszere 211
1. Az idegenforgalmi tervek fajtái 211
2. A tervezés módszere 213
3. Prognosztika, futurológia, jövőkutatás 216
4. A 2000-ig szóló fejlesztési koncepció 217
a) A világturizmus várható alakulása 2000-ig. 217
b) A KGST országok turizmusának várható alakulása 2000-ig 221
c) A forgalom növekedését meghatározó főbb tényezők a KGST országokban 223
d) Az aktív (beutazó) forgalom várható fejlődése. 226
e) A magyarországi turizmus várható alakulása 2000-ig 227
5. Idegenforgalom a középtávú tervekben 234
a) A VI.- és a VII. ötéves tervidőszak fejlesztési koncepciója 235
b) A termál- és gyógyidegenforgalom fejlesztése
a VI. és VII.| ötéves tervidőszakban 240
c) A közlekedés fejlesztésének idegenforgalmi vonatkozásai a VI. és a VII. ötéves tervidőszakban 245
6. Éves operatív terv 253
7. Az idegenforgalom területi tervezése és fejlesztése 258
a) A területi tervezés és fejlesztés rendszerei 258
b) A kiemelt üdülőterületek ellátottságának színvonala 260
c) A Balaton adottságai, fejlesztése 262
d) A Velencei-tavi üdülőkörzet adottságai, fejlesztése 266
e) A Dunakanyar adottságai, fejlesztése 268
f) A Mátra-Bükk adottságai, fejlesztése 270
g) A tervszerű területfejlesztés fő elvei 272
XII. Fejezet Az idegenforgalom gazdasági szabályozása 274
1. A nemzetközi idegenforgalmát érintő szabályozások, pénzügyi megállapodások 275
a) A rubel relációjú idegenforgalom 275
b) Konvertibilis relációjú idegenforgalom 278
2. Az idegenforgalmat lebonyolító vállalatok gazdasági szabályozásának általános elvei 283
a) Jövedelemszabályozás 283
b) A beruházások és fenntartások szabályozása 287
c) Az Idegenforgalmi Alap képzése és felhasználása 288
d) Az árszabályozás rendje 290
e) A vállalatok szerződéskötési rendje 290
3. Az idegenforgalmat lebonyolító vállalatok, intézmények speciális gazdasági szabályozórendszere 291
a) A kereskedelmi turizmus gazdasági szabályozó rendszere 291
b) Egyéb idegenforgalmi szervek, vállalatok és vállalkozások gazdasági szabályozása 296
c) Szociálturizmus - ifjúsági turizmus 299
XIII. Fejezet Az idegenforgalom lebonyolítása és szervezete 301
Az idegenforgalmi szervezet fontossága és feladatai 301
2# A közérdekű idegenforgalmi szervezet 303
a) Az államigazgatási szervek idegenforgalmi feladatai 303
b) A közérdekű idegenforgalmi szakszervek feladatai 303
c) A közérdekű idegenforgalmi szervezet formái a tőkés országokban 305
d) A közérdekű idegenforgalmi szervezet a szocialista országokban 307
e) Magyarország közérdekű idegenforgalmi szervezete . 309
3. Üzleti szervezet 316
a) Utazási irodák 316
b) Egyéb üzleti szervek 319
c) A szálloda vállalatok önálló értékesítése 320
4. Társadalmi szervezetek 321
5. A hazai idegenforgalmi szervezetek irányítási és szakfelügyeleti rendszere, korszerűsítése 323
6. Nemzetközi idegenforgalmi szervezetek 326
NEGYEDIK RÉSZ GAZDASÁGI SZEREP ÉS HATÉKONYSÁG 333
XIV. Fejezet Az idegenforgalom belföldi és helyi hatása 335
1. Nemzeti vagyon és idegenforgalom 335
2. A nemzeti jövedelem termelésében való részvétel 336
3. A befogadó hely gazdasági életére gyakorolt hatás 341
4. A belföldi idegenforgalom gazdasági szerepe és hatékonysága 348
XV. Fejezet Külgazdasági szerep és hatékonyság 351
1. Az aktív idegenforgalom külgazdasági szerepe 351
2. Az idegenforgalom konjunktúra-érzékenysége 358
3. A passzív idegenforgalom gazdasági jelentősége 360
4. A nemzetközi idegenforgalom gazdasági hatékonysága 361
MELLÉKLETEK 377
FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE 395
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Idegenforgalom gazdaságtana Idegenforgalom gazdaságtana Idegenforgalom gazdaságtana

A gerinc enyhén töredezett. A kötés megtört.

Állapot:
3.840 Ft
1.920 ,-Ft 50
10 pont kapható
Kosárba