Ide figyeljenek emberek!/Hogyan lettem humoralista?

Fülszöveg

Hogy mikor is bukkant fel először honunkban a paródia kifejezés? És a tudós Szótár mottóként idézett értelmezési lehetőségei közül melyiknek a közegében? Őszinté megvallom, hogy nem tudom, de talán nem is lehet azt már pontosan kinyomozni. Mindenesetre már jóval Karinthy Frigyesnek - Kosztolányi Dezső kifejezésével - "egy egész kritikai üteget pótló" Így irtok ti-je előtt is olyan csodálatos irodalmi paródiák születttek, mint amilyen - például - az Arany Jánosé Lisznyai Kálmánról, és a Lisznyai fitogtatóan egyszerűsködő modorának lemeztelenítésén keresztül a Petőfi lelkét a Petőfi-formákból kioló "petőfieskedés"-ről. Bizonyos értelemben maga Lisznyai is paródiákat írt, ő azonban olyanokat, amelyeket az Idegen szavak és kifejezések szótara a 2. pont szerint értelmez. Arany ily módon a paródia paródiáját alkotta meg, mint ahogyan aztán Karinthy is, amikor, például, Szabolcska Mihályt - a haladásellenes, művészetellenes és nem utolsósorban Petőfi-ellenes Petőfi Társaság dísztagját - úgy "utánozta", hogy bebizonyította: milyen további zsákutcákon át haladt "előre", fél évszázad alatt, a "petőfieskedés". Egy lángész egyszerűségéből, forradalmi népiségéből "Költőcske Mihály" ajkán már a bambaság nyílt dicsérete, nyárspolgári közhelyek apoteózisa lett. Ha úgy tetszik tehát, a Szótár paródia címszava 3. pontjának is megfelelt a meghamisított Petőfi nveében Adyra acsarkodó Szabolcska Karinthy-féle, kiparodizálása. Csak éppen arra ment ki a "játék", hogy nyilvánvalóvá tegye: amit Szabolcska komoly és szent dolognak hirdet, azok - nevetségesek, gyilkos gúnyt érdemlőek a XX. században. Vissza