Fülszöveg
Gárdonyit nemcsak a gyermekek és öregek, a mai felnőttek is szívesen olvassák. Az egri várba, amelynek tőszomszédságában huszonöt évig élt, az ő neve, írói dicsősége, sírhelye is vonzza a látogatókat. A mindig nyitva álló Gárdonyi-emlékházban évente mintegy nyolcvanezren fordulnak meg, és szeretnének innen valami emléktárgyat vinni magukkal. Mi volna a legbecsesebb tárgy, ha nem egy-egy kiváló értékű Gárdonyi-mű, amelyben az egykori élet, az író fantáziája sűrítve benne van, pontosan érzékelhető, újra és újra felkelti az ember kíváncsiságát egy sokszínű, letűnt világ iránt.
Történelmi regényei mellett szerelmi tárgyú regénye és elbeszélései a legkedveltebbek. Mindenekelőtt az Ida regénye, amelyből sikeres tévéfilm készült. Az életmű iránti nagy érdeklődés arra ösztönzi a kiadót, hogy Gárdonyi műveit - a közönség igényének megfelelően - rendszeresebben megjelentesse és ismeretlen vagy elfeledett művek is előkerüljenek majd régi újságokból, folyóiratokból, színházak pince mélyéről....
Tovább
Fülszöveg
Gárdonyit nemcsak a gyermekek és öregek, a mai felnőttek is szívesen olvassák. Az egri várba, amelynek tőszomszédságában huszonöt évig élt, az ő neve, írói dicsősége, sírhelye is vonzza a látogatókat. A mindig nyitva álló Gárdonyi-emlékházban évente mintegy nyolcvanezren fordulnak meg, és szeretnének innen valami emléktárgyat vinni magukkal. Mi volna a legbecsesebb tárgy, ha nem egy-egy kiváló értékű Gárdonyi-mű, amelyben az egykori élet, az író fantáziája sűrítve benne van, pontosan érzékelhető, újra és újra felkelti az ember kíváncsiságát egy sokszínű, letűnt világ iránt.
Történelmi regényei mellett szerelmi tárgyú regénye és elbeszélései a legkedveltebbek. Mindenekelőtt az Ida regénye, amelyből sikeres tévéfilm készült. Az életmű iránti nagy érdeklődés arra ösztönzi a kiadót, hogy Gárdonyi műveit - a közönség igényének megfelelően - rendszeresebben megjelentesse és ismeretlen vagy elfeledett művek is előkerüljenek majd régi újságokból, folyóiratokból, színházak pince mélyéről.
Gárdonyi - a lánglelkű néptanító - sokféle szerelmet látott, sőt maga is átélt. Barátai tucatnyi fiatalkori szerelmét tartották számon, sikerületlen házasságát élete egyetlen, nagy tragédiájává növesztették, őt magát a "gyengébb nem" ádáz ellenségének kiáltották ki, regényei és elbeszélései azonban meglepően új nőszemléletről vallanak. Bródy Sándor mutatta be a Bajza utcai Jókai-szalon nő vendégeinek, akik között feltűnt egy víg kedélyű, barna szépség, s nem lehetett tudni, hogy a "szerelembeteg" Gárdonyi - első asszonyától elvált férj - neki vagy Feszty Árpád nevelt lányának udvarol-e. Szarvassy Margitnak írt levele már leleplező: "Mióta csak ismerem, mindig csak sűrű fátyol alatt láttam a Kegyelmed gyémántjait. Kegyedben minden jó megvan, amit a nőnek kincsül adott a Teremtő, de őszinte, teljesen őszinte, nem tud lenni, Margitka!"
Az Ida regényé-nek szerelmi története is égető fénnyel lobog. A festőnek készülő Balogh Csaba elől az önfeláldozás erőpróbája zárja el a dzsentri tipikus életformáját. Hogy húgát kimentse a nyomorúságból, házassági hirdetéssel szerez pénzt számára. Érdekházasságát csak gázlónak, illetve olyan kapcsolatnak tekinti, ami megszabadíthatja antihumánus cselekedetének nyomasztó terhétől. A "próbaidőre elnyert" élettárs a zárda lélekölő légköréből került ki, ezért megbénítja új helyzete is. Két megsebzett lélek együttes vergődéséből lassan nyílt szerelem, sőt házasság szövődik; sokáig maguk sem hiszik, hogy ez lehetséges. Kölcsönös ismerkedésük finom rezdülései, egymás iránti őszinte érdeklődésük szabadítja mg őket szorongásaiktól.
Gárdonyi művészi ábrázolásának, bizalomkeltő logikájának és emberismeretének tudható be, hogy a banális apróhirdetésből váratlanul kivirágzik egy érdekes szerelem, mely a korabeli miliő és a mindennapi élet valódiságán belül elhitető erejű.
Vissza