Bevezetés a történelembe

(Al-Muqaddima)

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	635 oldal
Sorozatcím:	Osiris könyvtár-Történelem
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:	963-379-076-x

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ibn Khladún (született Tuniszban 1332-ben, meghalt Kairóban 1406-ban) a legjelentősebb muszlim társadalomtudós, akinek munkássága az orientalisztika berkeiből kilépve az egyetemes történeti, történetfilozófiai, szociológiai, politikaelméleti stb. kutatások szerves része lett.
Nagyszabású vállalkozása, az első ízben 1375-ben megfogalmazott al-Muqaddima két zseniális teljesítménye miatt érdemelte ki nemcsak "a nagy elődnek" kijáró elismerést, hanem máig tartó aktualitását és olvasottságát. Az első az, hogy Ibn Khaldún, úttörő civilizációelméletének kidolgozásával tulajdonképpen a történelemnek, mint önálló tudománynak az elméleti megalapozását végezte el - az emberi történések vizsgálatát ismerete módon sem az antik, sem a keresztény felfogás nem tekintette tudománynak, s a kutatás objektív kritériumait nem is dolgozták ki. E nagy gondolkodó másik nagy érdeme az, hogy ő volt a (dinasztikus) birodalmiság első, és talán máig legnagyobb teoretikusa, s ma a birodalmi típusú alternatíva... Tovább

Tartalom

Az arab átíráshoz	17
A történelemtudomány felfedezése: Ibn Khaldún és az Al-Muqaddima	19
Egy paradigmatikus életút állomásai	22
A politikus pályafutás lehetőségei Észak-Afrikában a 14. század derekán	37
A fezi udvarban	44
A granadai udvarban: 1362-1365	47
A bigaxa-i udvarban: 1365-1366	52
A politikai rezignáció útján: 1368-1375	53
Ibn Saláma várában: 1375-1378	57
Ismét Tuniszban: 1378-1382	61
Egyiptomban: 1382-1406	62
A történettudomány elméleti megalapozása	67
Idézett munkák bibliográfiai adatai	85
Néhány fontosabb Ibn Khaldún bibliográfia	85
A tanulmányban idézett művek adatai	85
A Kitáb Al-Ibar első könyve	93
Előzetes megjegyzések. A mű tárgya	95
Az emberi civilizációról általában
Első (előkészítő) bevezetés	105
Harmadik (előkészítő) bevezetés	108
A mérséklet és a nem mérsékelt klímák. Az éghajlat hatása az emberek színére és számos más állapotukra	108
Negyedik (előzetes) bevezetés	112
Az éghajlat hatása az emberi karaterre	112
Ötödik (előzetes) bevezetés	114
A bőség és a szükség milyen különbségeket okoznak a népesség (cumrán) állapotában és milyen hatást gyakorolnak az emberek alkatában és karakterében	114
A hatodik (előzetes) bevezetésből	119
(A prófétaság valóságának magyarázata)	119
A steppei civilizáció. Vad népek és törzsek. Azok a jelenségek, amelyek ebben az életmódban adódnak (Alfejezetek és magyarázó megjegyzések)
A steppei és a városi népesség egyaránt természetes	125
A beduin (arabok) népessége természetes dolog a teremtmények között	126
A steppelakók ősibbek a városlakóknál és korábbiak azoknál. A steppei élet a civilizáció és a városok alapja, s erőforrása	127
A steppelakók közelebb állnak a jóhoz mint a városlakók	128
A steppelakók bátrabbak mint a városlakók	129
A városi népesség ragaszkodása a törvényekhez megrontja merészségüket és tönkreteszi védekezési képességüket	130
A steppét csupán azok a törzsek lakhatják, amelyeket csoportszolidaritás fűz össze	132
A csoportszolidaritás csak a vérségi leszármazással kapcsolatban vagy ehhez hasonlóan létezik	134
A közös leszármazás tisztasága csak a sivatagban élő vad beduin (araboknál) és a hozzájuk hasonló népeknél található meg	135
Hogyan történik a leszármazás keveredése?	136
A csoportszolidaritást vallók között a vezetés átruházása mindig egy meghatározott családban marad	137
A csoportszolidaritás által összefűzött emberek fölött a vezetés csak a leszármazón belül lehet	138
Csupán a csoportszolidaritással élőknek van "családjuk" (bayt) és nemességük (a fogalmak) igazi értelmében és valóságában, a többieknél ez csupán átvitt értelemben és hasonlatként szerepelhet	141
A klientéla és a kísérlet (előkelő) "család"-ot és nemességet csak patrónusaik, nem pedig saját leszármazásuk révén szereznek	143
A tekintély egy leszármazáson belül négy nemzedékre terjed	144
A vad népek könnyebben ragadják magukhoz a hatalmat mint mások	147
A cél, amelyre a csoportszolidaritás irányul: a királyi hatalom	148
A királyi hatalom útjában álló akadályok közé tartozik a fényűzés és az, ha a törzs elmerült a gondtalan életben	149
A királyi hatalom (megszerzésének) akadályai közé tartozik az, ha a törzs gyengének bizonyul és engedelmeskedik másoknak	150
A királyi hatalom jelei közé tartozik a dicséretes tulajdonságokért való vetélkedés és fordítva	153
Amíg egy nép vad, addig királyi hatalmának kiterjedése nagyobb	156
Ha a királyi hatalmat egy nép egyik csoportja elvesztette, akkor egy másik csoportjára száll át, mindaddig, amíg csoportszolidaritás fűzi őket össze	157
A legyőzött kész örökké utánozni a győztest (mindenben), ami megkülönbözteti őt: a külső megjelenésben, a vallásban, s minden egyéb állapotában és szokásában	159
Ha egy népet legyőztek, s más nép uralma alá került, akkor hamarosan elenyészik	160
A beduin (arabok) csak a sík vidéket tudják uralni	161
Akor a területek, amelyeket a beduin (arabok) uralmuk alá vetettek, gyorsan pusztulásnak indulnak	162
A (beduin) arabok csak a prófétaság, a szentkultusz vagy egyáltalában valami jelentős vallásos jelenség vallási színezetével jutnak királyi hatalomhoz	164
Minden nép közül a (beduin) arabok állnak legtávolabb a királyi vezetésről	164
A nomád törzseket és csoportokat a városi népesség uralja	166
A dinasztiák. A királyi hatalom. A kalifátus és a királyi hatalomból delegált méltóságok. Azok a jelenségek, amelyek mindebben felmerülnek. Alapvető és kiegészítő megjegyzések
A királyi és az általános dinasztikus hatalmat csak a törzs/csoport és a csoportszolidaritás révén lehet megszerezni	168
Ha a dinasztia megszilárdult és megerősödött, akkor már nincs szüksége a csoportszolidaritásra	169
Az uralkodó család egy tagja alapíthat olyan dinasztiát, amelynek nincs szüksége a csoportszolidaritásra	171
Az általános hatalommal és nagy királyi uralommal rendelkező dinasztiák eredete vagy a prófétaságon, vagy az igazságos vallási propagandán alapuló vallásban keresendő	173
A vallási propaganda kezdetben a dinasztia számára újabb erőt jelent a csoportszolidaritásból fakadó erő mellett, amely a benne résztvevők számától függ	173
A vallási propaganda csupán a csoportszolidaritás által éri el célját	174
Minden dinasztiának meghatározott mennyiségű provinciája és területe van, amelyet nem léphet túl	178
A dinasztia nagysága, területének kiterjedése és uralmának ideje attól függ, hogy sokan vagy kevesen támogatják	179
Egy dinasztia ritkán tud megerősödni olyan területen, ahol sokféle törzs és csoport él	181
A királyi hatalom természetéből fakad a dicsőség kisajátítása	183
A királyi uralom természetéből következik a fényűzés	184
A királyi hatalom természetéből következik a szelídség és a nyugalom	185
Ha a királyi hatalom természetéből következően szilárd formát öltött a dicsőség kisajátítása, s a fényűző élet és a nyugalom elsajátítása, akkor a dinasztia az elaggottság küszöbéhez ért	185
A dinasztiának ugyanolyan természetadta életkora van, mint az egyéneknek	188
A dinasztia átmenete a nomád létformáról a városi civilizációra	191
A fényűzés először növeli a dinasztia erejét	194
A dinasztiák fázisai. Hogyan változik meg a nomád jelleg a különböző fázisokban?	195
A dinasztia emlékei eredeti erejével állnak arányban	197
A uralkodó népe s a csoportszolidaritását osztók ellen a kliensekre és a kísérletre támaszkodik	205
A kliensek és kísérők helyzete a dinasztián belül	207
A dinasztiákon belül előfodulhat az uralkodó gyámság alá helyezése és szoros ellenőrzése	209
Azok, akik hatalmat nyertek az uralkodó fölött, nem osztoznak vele a királyi uralmat megillető címben	210
A királyi uralom valósága és különböző megnyilvánulási formái	211
A mérték túllépése káros a királyi uralom számára, s legtöbbször a pusztulását okozza	213
A kalifátus és az imámátus jelentése	214
A muszlim közösségen belüli különbségek a kalifátus és feltételei megítélésében	216
A kalifátus átváltozása királyi uralommá	224
A hűségeskü jelentése	234
Az utódlás	235
A kalifátus intézményének vallási funkciói	247
A királyi uralom és a szultáni hatalom rangjai és ezek címei	259
"A kard" és "a toll" rangkülönbségei a dinasztiákon belül	288
A háborúk és a különböző népek hadviselési módjai	289
Az adózás. A sok vagy a kevés adózás oka	300
A vámok szedése a dinasztia utolsó időszakában	301
Az uralkodó kereskedelme káros az alattvalók számára és tönkreteszi az adózást	302
Az uralkodó és a kísérete csak a dinasztia uralmának a derekán gazdag	305
Az uralkodó által adott juttatások csökkenése az adóbevétel csökkenésével jár	309
Az igazságtalanság a civilizáció romlását okozza	310
Hogyan történik a dinasztiák elkülönítése (az alattvalóktól), s miképpen növekszik ez az elaggás állapotában	315
A dinasztia kétfelé osztása	317
Ha az elaggottság erőt vett a dinasztián, már nem lehet azt elhárítani	319
Hogyan bomlik föl a dinasztia	321
A dinasztia hatalma először eléri a határát, aztán a következő fázisokban egyre jobban összezsugorodik, míg a dinasztia elpusztul és elenyészik	325
Hogyan jön létre egy új dinasztia	327
Az új dinasztia kitartó küzdelemmel, nem pedig (egyszeri) összecsapással vesz erőt az uralkodó dinasztián	328
A dinasztia végén nagy a népsűrűség, s gyakori a járvány és az éhínség	332
Az emberi civilizációnak, megszervezése érdekében szüksége van a politikai vezetésre	333
Vidékek és városok, s a civilizáció egyéb formái - azok a jelenségek, amelyek mindebben fölmerülnek - elsődleges és másodlagos megjegyzések e tárgykörben
A dinasztiák korábbiak a kisebb és nagyobb városoknál, ezek másodlagosak a királyi uralomhoz képest	335
A királyi uralom megkívánja a városban való letelepedést	336
Mire kell ügyelni a város megtervezése során, és mi történik, ha elhanyagolják ezek betartását	337
Kevés kis és nagy város található Maeribban és Ifriqiyában	340
A muszlim közösségben kevés a ház és az építmény (a közösség) nagyságát és a korábbi diasztiákat tekintve	341
Az épületek, amelyeket a beduin (arabok) terveztek, kevés kivétellel hamar romba dőlnek	342
A város pusztulásának kezdetei	343
A kis és nagy városok különbsége lakosságának jóléte és a piaci forgalom terén nem más, mint civilizációjuk/népességük kicsinységének és nagyságának az eltérése	344
Árak a városban	347
A nomádok képtelenek élni nagy civilizációjú/népsségű városban	350
A jólét és a szegénység terén a különbségek ugyanazok vidéken, mint a városokban	351
Az ingatlanok és a birtokok felhalmozása a városokban. Hasznuk és kiaknázásuk	353
A vagyonos városlakóknak szükségük van rangra és védelemre	354
A városok civilizációja a dinasztiák által van. Szilárdsága a dinasztia folyamatosságától és szilárdságtól függ	355
A civilizáció a városban tetőzik. Ez életideje vége, s ez jelzi pusztulását	358
Azok a városok, amelyek királyi székhelyek, a dinasztia pusztulásával és összeroppanásával együtt pusztulnak el	363
Egyes városokban fellelhetők bizonyos mesterségek, másokban nem	366
A csoportszolidaritás létezése a városokban. Egyesek fennsőbbsége a többiek felett	367
A városi népesség nyelvjárásai	369
A megélhetés különböző formáiról: a szerzés és a mesterségek - azok a jelenségek, amelyek mindebben felmerülnek - ezzel kapcsolatos problémák
A mindennapi megélhetés (rizq) és a szerzés valósága és magyarázatuk; a szerzés és emberi munka (ellen)értéke	371
A megélhetés különböző útjai, módjai és fajtái	374
A szolgálattevés nem tartozik a megélhetés természetes formái közé	375
A rang hasznos a vagyon(szerzés) szempontjából	377
A boldogság és a haszon többnyire azok osztályrésze, akik alázatosak és hízelgők. Ez az alkatbeli tulajdonság a boldogság egyik oka	378
Többnyire nem vagyonosak azok, akik vallási ügyekkel foglalkoznak, így a qaaik, a muftik, a tanítók, az imavezetők, a prédikátorok, a müezzinek és a hozzájuk hasonlók	382
A földművelés a gyengék és a szükséget szenvedő beduinok megélhetési módja	384
A kereskedelem értelme, módszerei és fajtái	384
Hogyan szállítja a kereskedő az árut	385
A felvásárlás	386
Az alacsony árak kárt okoznak azoknak a kalmároknak, akiknek olcsón kell kereskedniük	387
Milyen fajta ember űzze a kalmárkodást, és melyik fajta az, amelyiknek nem szabad erre adnia a fejét?	388
A kereskedők jellemvonásai alábbvalóak a főrangúakénál és távol állnak az erényességtől	390
A mesterségek esetében mesterre van szükség	391
A mesterségek csak a városi civilizáció teljessége és bősége révén teljesedhetnek ki	392
A mesterségek akkor gyökeresednek meg a városban, ha a civilizáció gyökeret vert azokban, és ez már huzamos ideje így van	393
A mesterségek akkor tökéletesednek és gyarapodnak, ha növekszik azoknak a száma, akik igénylik azokat	395
A mesterségek elsorvadnak, ha a városok közel járnak a pusztuláshoz	396
A (beduin) arabok állnak legmesszebb a mesterségektől	396
Ha valaki készséget sajátít el valamely mesterségben, ritkán fordul elő, hogy utána valami másban jeleskedik	397
Az alapvető mesterségek felsorolása	398
A földművelés mestersége	399
Az építészet mestersége	399
Az ácsmesterség	404
A szövés és a varrás mestersége	406
A bábaság mestersége	407
Az orvoslás mestersége. E mesterségek iránt a civilizáció központjaiban és a városokban mutatkozik igény, a steppén nem	410
A kalligráfia és az írás az emberi mesterségek közé tartoznak	414
A könyvkészítés mestersége	423
Az éneklés (és a zenélés) mestersége	425
A mesterségek, különösen az írás és a számolás, értelemmel ruházzák föl a művelőit	432
A különböző tudományágak. Az oktatás módszerei s az ezekkel kapcsolatban felmerülő körülmények. Tartozik hozzá egy bevezető és több függelék
Bevezetés	434
Egy ember gondolkodó képessége	434
A cselekvés által létrejött jelenségek világa a gondolkodás révén teljesedik ki	435
A tapasztalati értelem. Hogyan jön létre?	437
Az ember lényegénél fogva tudatlan. Tudása az (ismeretek) elsajátítása révén van	439
A tudomány oktatása a mesterségek része	440
A tudományok ott számosak, ahol a civilizáció bőséges és a városi kultúra fejlett	445
A különböző tudományok korunk civilizációjában	447
A Korán értelmezése és a Korán-olvasatok Korán-tudományai	449
A Korán-értelmezés	451
A prófétai hagyománytudományok	454
A jogtudomány és a belőle fakadó örökösödési törvények	463
A spekulatív teológia tudománya	472
A szúfizmus tudománya	486
A logika tudománya	503
A filozófia cáfolata. A filozófia művelőinek romlottsága	509
A nagyszámú tudományos mű akadályozza (a tudás) megszerzését	517
A nagyszámú tudományos tárgyú kivonatos kézikönyv káros az oktatásban	519
A helyes magatartás a tudományos oktatásban és a magatartás elsajátításának a módja	520
A segédtudományok tanulását nem szabad elnyújtani, s annak problémáit nem szükséges részletezni	525
A gyermekek oktatása és az alkalmazott módszerek különbözősége a muszlim városokban	526
A szigorúság káros a tanulók számára	530
Az oktatás teljességét növeli az, ha a tanuló a tudás keresése végett utazik, és találkozik kora tekintélyeivel	531
Az emberek között a tudósok állnak legmesszebb a politika terepétől	532
Az iszlámon belül a tudósok zöme nem-arab	534
Jegyzetek
(Megjegyzés a fordításhoz)	539
Rövidítések a fordítás jegyzeteihez	540
Első fejezet	542
Második fejezet	553
Harmadik fejezet	560
Negyedik fejezet	579
Ötödik fejezet	582
Hatodik fejezet	593
Ibn Khaldún néhány fontosabb terminus technicusa	619
Név- és tárgymutató	623

Témakörök

Ibn Khaldún

Ibn Khaldún műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ibn Khaldún könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem