I. Mátyás és az igazságszolgáltatás

Fülszöveg

I MÁTYÁS talán a magyar történelem legis-• mertebb alakja az országalapító Szent István király mellett. Nevét és tetteit nemcsak a hazai és külföldi levéltári források őrizték meg^ de a közmondások és a népmesék is megemlékeznek róla. Nincs Magyarországon olyan ember, aki ne hallott volna iskolai tanulmányai során Mátyásról, az uralkodóról, aki egy feltörekvő magyar nemesi család sarjaként foglalhatta el az ország trónját a XV. században, aki csatákat vívott, egyensúlyozott az egymásnak feszülő politikai érdekellentétek közepette, és emellett - korának elvárásai szerint - kiterjedt művészetpártoló tevékenységet is folytatott. Uralkodásának ideje Magyarországon egybeesett a reneszánsz és a humanizmus elterjedésével, amelyben Mátyás zászlóvivőnek bizonyult. Ránk maradt corvinái kétségtelen bizonyítékai a művelt, nyelveken beszélő, tudományokban jártas uralkodó bibliofil személyiségének és tudományok iránti elkötelezettségének. Mátyás azonban jogalkotóként is mélyreható változásokat... Tovább

Fülszöveg

I MÁTYÁS talán a magyar történelem legis-• mertebb alakja az országalapító Szent István király mellett. Nevét és tetteit nemcsak a hazai és külföldi levéltári források őrizték meg^ de a közmondások és a népmesék is megemlékeznek róla. Nincs Magyarországon olyan ember, aki ne hallott volna iskolai tanulmányai során Mátyásról, az uralkodóról, aki egy feltörekvő magyar nemesi család sarjaként foglalhatta el az ország trónját a XV. században, aki csatákat vívott, egyensúlyozott az egymásnak feszülő politikai érdekellentétek közepette, és emellett - korának elvárásai szerint - kiterjedt művészetpártoló tevékenységet is folytatott. Uralkodásának ideje Magyarországon egybeesett a reneszánsz és a humanizmus elterjedésével, amelyben Mátyás zászlóvivőnek bizonyult. Ránk maradt corvinái kétségtelen bizonyítékai a művelt, nyelveken beszélő, tudományokban jártas uralkodó bibliofil személyiségének és tudományok iránti elkötelezettségének. Mátyás azonban jogalkotóként is mélyreható változásokat idézett elő a XV. századi Magyarországon. Fennmaradt dekrétumai arról tesznek tanúbizonyságot, hogy uralkodása idején folyamatosan törekedett a fennálló jogrendszer reformjára, a jobbító törekvések jogszabályokba öntésére.
Regnálása idején, a legégetőbb kérdésekre válaszolva, számos, az igazságszolgáltatást korszerűsítő rendelkezést is életbe léptetett. Több dekrétumában, így különösen az 1486. évi nagyobb dekrétumban is átfogó igazságszolgáltatási reformokat valósított meg, eltörölte a nádori köztörvényszéket, összevonta a kúriai bíróságokat, és kivezette a magyar perjogi gyakorlatból az elavultnak számító bizonyítási eszközöket.
Az igazságszolgáltatás reformját megvalósító uralkodó emlékének adózva az Országos Bírósági Hivatal kétnapos konferenciát és kiállítást szervezett 1. Mátyás és az igazságszolgáltatás címmel, a 2018-as Mátyás-emlékév alkalmából. A konferencián hazai jogtörténészek, történészek, levéltáros és könyvtártudománnyal foglalkozó szakemberek tartottak kiváló előadásokat I. Mátyás jogalkotó tevékenységéről. A konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat foglalja magában ez a kötet, olyan szerzők tollából, mint Béli Gábor, Búzás Gergely, Horváth Attila, Knapp Éva, Kriza Ildikó, Kováts István, Mikó Gábor, Rácz György és Veress Emőd. Vissza