Aratás

Fülszöveg

Panfjorov az előző kötetekben arról adott számot, hogy Sirokij Bujerák, a kis volgamenti falu hogyan éli át azokat a sorsdöntő változásokat, amelyeken a szovjet hatalom első éveiben ment keresztül az ország. A parasztság felszabadítását, a termelőszövetkezetekért folyó küzdelmet, a falusi osztályharc egy-egy jelentősebb harcok eredményeiről számol be. Az "Aratás" hősei a diadalmas kolhozgazdálkodás és nagyüzemi termelés racionalizálásán, továbbfejlesztésén fáradoznak.
Panfjorov mesteri kézzel ábrázolja a kolhoz körül szinte napok alatt felnövő gyárakat, a természeti kincsekben gazdag táj ipari kihasználásáért folytatott harcot. Ezekben a harcokban nap mint nap új hősök születnek. Kirill Zsdárkin üzemet épít, Pável Jakunyin újít, Nikita Gurjánov új módszerrel negyvenszeres gabonát takarít be, stb. Az olvasó viszontláthatja a tetralógia első köteteinek hőseit, akikben a szocializmus építéséért vívott harc új és új képességeket fejleszt ki.
Ezekben az években leplezik le Buharint és elvetemült bandáját, akik a szovjet hatalom megdöntésére törnek. Az ellenség nem alszik: a tőzegtelep hatalmas tüze, a hegyekben a vadállati kegyetlenséggel meggyilkolt leányok fokozzák a pártszervezet vezetőinek forradalmi éberségét. Kirill Zsdárkin, Bogdánov és társai elszánt küzdelemben semmisítik meg a nép ellenségeit.
Ezek a küzdelmek meghozzák a végső győzelmet. "Aratunk - mondja Kalinin a regény egyik jelenetében. - Emberaratás folyik itt, most takarítjuk be nevelőmunkánk gyümölcsét. Hogy örül most Sztálin. Rágyujt pipájára, járkál a szobájában és azt hajtogatja: Milyen nagyszerű lett ez az ország, milyen nagyszerű lett a nép." Vissza