Gróf Klebelsberg Kunó életműve

Tartalom

I. FEJEZET 7-59
Klebelsberg küldetése : a trianoni korszakban a magyar kultúra értékeit
kellett megmentenie és gyarapítania 7 - Kezdettől fogva ösztönösen e küldetés betöltésére készült 8. - Származása, családi körülményei 8-11. - Színmagyar környezetben nőtt fel öntudatos, büszke magyarrá 11-12. - Iskolai tanulmányai 12-13. - Hivatali pályafutását a miniszterelnökségen kezdi 13-14. - Rendkívüli szorgalma, fáradhatatlan önképzése, jegyzetei, olvasmányok, utazások 15-22. - Behatóan foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel 22-23. - Bethlen István és Klebelsberg párhuzamos törekvései a XX. sz. első évtizedében 23-26. - Nemzetiségpolitikai vezérkönyv kidolgozásának terve 27-28. - Történelmi tanulmányok a nemzetiségi kérdésre vonatkozólag 29-31. - A nyelvhatárakció kidolgozása: földreform-gondolat; a magyar népsűrűség emelése ; a vegyes nyelvhatárok problémája; a nyelvszigeteken, szórványokon és a tiszta nemzetiségi területeken követendő eljárás 32-39. - A Balkán-háború tanulságai és a nemzetiségi kérdés 39-40. Nemzetiségi problémák a Felvidékkel kapcsolatban 40-41. - A Julián-egyesület elindítása 42-43. - Klebelsberg döntő jelentőségű szerepe az egyesület munkájában és nagy eredményeinek biztosításában 44-48. - A dunai hajósnép kulturális gondozása 49. - A népies irodalom és az idegenben élő magyarság számára kiadandó naptárak, imakönyvek stb. kérdése 49-51. - A Julián-egyesület gazdasági tevékenysége 52. - A vezetőképzés a külföldi magyarság számára 52-53. - A mohamedán bosnyákok magyarországi neveltetése 53-54. - A boszniai katolikusok számára magyar szempontból megfelelő papság biztosítása 54-55. - Albánia bekapcsolása a magyar kultúrkörbe 55-56. - Klebelsberg a közigazgatási bíróságnál: «aggastyánok
közé jutottam» 57. - Államtitkár lesz a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban 58. - A statisztikai hivatali volt munkatársaktól kiállított «működési bizonyítványok)) 58-59.
II. FEJEZET 60-86
A Julián-egyesület búcsúja 61. - Politikai találgatások az államtitkári kinevezés okait illetőleg 62. - Tisza István bizalma 63. - Klebelsberg további emelkedése: miniszterelnökségi államtitkár lesz 63-64. - Tisza István jellemzése Klebelsbergről 64. - Kolozsvári képviselőség; az első programmbeszéd 64-65. - Az első politikai támadások Klebelsberg ellen 65-66. - A székelység kulturális és gazdasági felemelésére vonatkozó tervek 66-67. - Az Országos Hadigondozó Hivatal megszervezése 68-69. - Hadigondozói
tervek és megvalósulások 69-70. - A konstantinápolyi tudományos intézet megszervezése 71. - Történelmi társulati elnökség : beköszöntő beszéd 71-72. - A beszéd országos visszhangja 73-74. - Tudománypolitikai magas iskola: Klebelsberg talpraállítja a társulatot s lelket önt a nehéz helyzetben lévő magyar tudományos életbe 74-75. - Történelmi társulat munkaprogrammja 75-76. - A Bécsi Magyar Történeti Intézet elindulása 76-77. - Politikai gondolatok a román és délszláv problémáról a bukaresti békekötés után 78-79.
- Klebelsberg élete a forradalmak alatt 79-80. - Első politikai lépések a kommunizmus bukása után : a «középutas» politikus nehéz helyzete 80-81. -
Klebelsberg és a legitimizmus 82. - Belügyminisztersége : nehézségek és gondok; kedvetlenség 82. - Átveszi a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetését : eljut a helyre, ahol küldetését betöltheti 83. - Beköszöntője s ennek visszhangja 84-86.
III. FEJEZET 87-119
Klebelsberg kultúrpolitikai működésének három szakasza 87-88. - A helyzetkép kultuszminisztersége kezdetén 89. - A csonka ország lázasan beteg első évei 89-90. - Az ország gazdasági életének megrendülése 90-91. Állandó belpolitikai viharok 91. - Külpolitikai elszigeteltség 92. - Tervek a csonka ország életének átmeneti berendezésére 92-93. - Klebelsberg irányítja a trianoni korszak első felének kultúrpolitikáját 93-94. - Mélyen átérzi az új helyzet követelményeit s az örök célok feladása nélkül alkalmazkodik az adottságokhoz 95. - A kiegyezés korát lezártnak érzi: ezt nem lehet egyszerűen továbbfolytatni 95-96. - Optimizmusa, bizakodása a jövőben, mint a nemzeti lélek gyógyíthatásának első feltétele 97-98. - A magyar a «katasztrófák nemzete», de eddig minden esetben megtalálta önmagában a mélységből való felemelkedéshez szükséges erőket 98.-100. - Ezt a tételt bizonyítja a történelem is : a szenvedésekhez valósággal hozzáedződtünk 101. - A feléledő nemzeti érzés elé méltó célt kell kitűzni: ez a kultúrfölény 102. - A kultúrfölény-gondolat felbukkanása az összeomlás után 102-103. - Klebelsberg elutasítja a spenglerizmust 103. - Célkitűzése : Magyarország legyen Európa e részében a kimagaslóan legműveltebb állam 104-105. - Trianon és Mohács összehasonlítása 105-106. - Első feladat a meglévő kulturális örökség megmentése 106-107. - Áldozatokra lesz szükség, de ingyen a nemzetek sem kaphatnak igazi értékeket 107. - Kultúrfölény és békerevízió 108. - Magyarországot a múltban is legtöbbször a kulturális erők lendítették a magasba 108-110. - Verseny a környező nemzetekkel, főleg az ú. n. utódállamokkal: gépkocsi-hasonlat 110-112. - De nem elég az örökség megőrzése ; továbbfejlesztésre lesz szükség 112. - A kiegyezési kor művelődéspolitikájának bírálata 113. - A kultúrfölény szerepe a magyar múltban 113-114. - Klebelsberg megnyeri tervei végrehajtásához a kormányelnök támogatását 115. - Egyetértés és összedolgozás Bethlen István és Klebelsberg között 115-116. - Volt-e «rendszer» Klebelsberg kultúr fölény-elgondolásában? 117-118. - A tervszerűség szerepe Klebelsberg életművében 118-119.
IV. FEJEZET 120-169
Tudománypolitika és népoktatás 120-121. - Klebelsberg szerint az áldozatos tudománypártolás a legjobb gazdasági befektetés 121-122. - A tudományos
kutatómunka jelentősége a nemzeti életben 122-123. - A kisállamok is csinálhatnak eredményes tudománypolitikát 124. - A Gyűjtemény egyetem megalkotása 125-127. - Az autonómia-gondolat érvényesítése a tudományos szervezetekben 128. - Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ 129.- A Magyar Tudományos Akadémia megsegítése 130-131. - A Természettudományi Kongresszus munkálatai 132-133. -Az Országos Természettudományi Tanács életrehívása 133-134. - A Széchenyi István tudományos társaság megalapítása 135. - A svábhegyi csillagvizsgáló 136-137. -A tihanyi élettani intézet 137-139. - A magyar «Dahlem» terve ; akadályok, harc a székesfővárossal 140-144. - Az ösztöndíj-ügy rendezése ; tervek a népi tehetségek kiválasztására 145-147. - A tudományos ösztöndíjak fontossága a nemzeti életben 148-149. - A «nyugatosság» a magyar múltban és várható alakulása a jövőben 149-150. - A régi osztrák és a friss kis-entente propaganda megfelelő ellensúlyozásának kötelezettsége 151. - A Klebelsbergtől kiépített kulturális összeköttetések sokoldalúsága 152. - Külföldi magyar intézetek és egyéb magyar őrszemek 153-158. - Az Országos Ösztöndíjtanács 159-160. - A belföldi kutató ösztöndíjak 160. - Kultúrpolitika és külpolitika a trianoni korszakban 160-161. - Klebelsberg beszédei a külömböző kongresszusokon 161-162. - Külföldi látogatások és előadások 162-163. - Kapcsolatok az északi rokon népekkel 163-164. - A külföldi sajtó a magyar tudománypolitikáról 165. - Klebelsberg és a népszövetségi
Coopération Intellectuelle 165. - A Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége 166-167. - A Suprauniversitas terve 167-169. - A Corvin-rend alapítása 169.
V. FEJEZET 170-215
A csonka országnak meg kellett oldania a menekült pozsonyi és kolozsvári s a még ki nem épített debreceni egyetem kérdését 170-171. - Klebelsberg
a menekült egyetemek fentartása mellett foglalt állást 171-172. - Biarc a <(szent takarékosság)) lovagjai ellen 172. - A közvélemény áthangolása
173-174. - Az egyetemek, mint kutató-intézmények, nagyfontosságú szerepet töltenek be a nemzeti életben 175-176. - A pécsi egyetem elhelyezése és további sorsa 177-179. - A szegedi egyetem kiépítése 180-181. - Tervek 1913-ból a debreceni egyetem jövendő szerepére vonatkozólag 181-183. - A debreceni egyetemi építkezések folytatása 184-185. - A budapesti tudományegyetem helyzete 186-187. - Az egyetemi hallgatók létszáma és az értelmiségi munkanélküliség 187-190. - «A diploma nem belépőjegye»
191. - A gazdasági és szociális fejlődés nem tudott lépést tartani a kulturális előretöréssel 192-195. - A numerus clausus kérdése 195-197. - A diákszociális intézmények kiépítése 197-199. - Az egyetemi kérdés és a várospolitika kapcsolata 200. - Korábbi várospolitikai tanulmányok 200-204. - Budapest egészségtelen felduzzasztásának kérdése 204-205. - Klebelsberg állítólagos Budapest-ellenessége 205-206. - A decentralizáció sürgetése 207- 209. - Az egyetemek, mint az egészséges decentralizáció eszközei 209-210. - A kultúrtartományok terve 211-212. - A vidéki városok kulturális ügyeinek gondozása 213. - Az 1930.-Í népszámlálásnak a városok fejlődésére vonatkozó
adatai 214. - A három vidéki egyetemi város viszonylagos előretörése 214-215.
VI. FEJEZET 216-237
A középiskola reformja 216. - A reform előzményei: küzdelem az ú. n. egységes iskola fel-felbukkanó gondolatával szemben 217-218. - Az egységes jogosítás kérdése 218. - Klebelsberg előzetes nyilatkozatai a humanisztikus tanulmányok fontosságáról 218-219. - A törvényjavaslat benyújtásakor mondott beszéd : az elődök munkájának elismerése 219-221. - A világháborút követő középiskolai reformok sorsa 221. - Klebelsberg váratlan állásfoglalása a humanisztikus gimnáziumi görög tantervvel kapcsolatban
222-223. - Utólagos módosítások a már kiadott tanterveken : «a törvény további végrehajtása» 224-225. - Az utólagos változtatások okai 225-227. -
A leányközépiskolai kérdésnek törvénnyel való rendezése 227-228. - A középiskolai tanárképzés új szervezete 228. - A polgári iskola reformja 229-230. - A polgári iskola nagymérvű felvirágzása a csonka országban 231. -A polgári iskolai tanárképzés reformja 232-234. - A középfokú gazdasági szakoktatás új iskolája : a felsőmezőgazdasági iskola megszervezése 235-236.
VII. FEJEZET 238-273
Az 1868.-Í népiskolai törvényt csak részben hajtották végre 238-239. - A színmagyar vidékek nagyfokú elhanyagoltsága 240. - A népiskolai kérdést Klebelsberg, a Julián-egyesület volt ügyvezető igazgatója, már vallás- és közoktatásügyi államtitkár korában behatóan tanulmányozta 240-241. - A világháborút követő programm előzetes kidolgozása 241-242. - A programmot a békekötés rendelkezései fájdalmasan módosították 242. - A népiskola és a magas műveltség szükségszerű harmóniája 242-243. - Első lépések a legnehezebb viszonyok között: a meglévő megtépázott népiskolai szervezet leghiányosabb pontjainak kifoltozása 243-244. - A nagy népiskolai építőprogramm részletes kidolgozása s a kivitelhez szükséges anyagi eszközök biztosítása : az 1926 : VI. tc. 244-245. - A kultúra és a forradalmi demagógia kizárják egymást 245-246. - A politikai és a kulturális demokrácia szükségszerű összekapcsoltsága 246-247. - Gondoskodás az alföldi tanyavilág különleges szükségleteiről 248-249. - Klebelsberg szerint a tanyarendszer történeti fejlődés eredménye s egyúttal nagyjelentőségű újabb honfoglalás, tehát az iskolapolitikának alkalmazkodnia kell adottságaihoz 250-251. - A történeti egyházak részvétele a közoktatás feladatainak ellátásában 252-253. - Kavarodás a szegedi egyetem ú. n. világnézeti tanszékei körül 254-257. - A költségek biztosítása az 5000 népiskolai «objektum» számára ; a végső mérleg felállítása 257-260. - Az új népiskolai tanterv 261. - A kisdedóvó hálózat kiegészítése 261. - A gazdasági irányú ismétlő iskolák továbbfejlesztése 262. - Az iskolánkívüli népművelés gondozása 263. - A nyolcosztályos népiskola gondolatának népszerűsítésére irányuló erőfeszítések 263-266. - Az Alföldkérdés szerves összefüggése a népoktatási problémákkal 267. - Klebelsberg az Alföld-kérdés kezelésében is Széchenyi hűséges tanítványa 267. - Az Alföld megnövekedett jelentősége a csonka országban 268. - A Klebelsberg-féle Alföld-kép 268-269. - A nagy történeti igazságtalanság jóvátételének kötelezettsége 269-270. - A Bethlen-kormány Alföld-programmja 271. - Az Országos Alföldi Bizottság 271-272. - Az Alföldkutató Bizottság 272. - A Duna-Tisza-csatorna kérdése Klebelsberg megvilágításában 273.
VIII. FEJEZET 274-290
Klebelsberg művészettörténeti és esztétikai tanulmányai 274-275. - A városrendezési problémák iránt való állandó érdeklődése 275. - A művészet nemzeti
hivatása 276. - A magyar művészetnek egyik fontos feladata a magyar igazságnak a maga sajátos eszközeivel való hirdetése. 276. - Klebelsberg művészetpártolási elvei: a takarékosságra való törekvés és a művészi pártküzdelmek fölé emelkedés kötelezettsége 277-279. - Támogatni kell minden tehetséget, de nem szabad beleavatkozni a művészeti irányok harcaiba 279-280. - Fontosabb építkezései 281. - A város és a falu sajátos esztétikája 281-282. - A szegedi Templom-tér 282. - A szobrászat és festészet szerepe Klebelsberg építkezéseivel kapcsolatban 283-284. - A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok 284. - Az Új Magyar Képtár 285. - Külföldi kiállítások 285. - Klebelsberg és a magyar zenekultúra 286. -Zenei jutalmak és pályadíjak 286-287. - A szegedi orgona 287-288. - Színházpolitika : a Nemzeti Színház kérdése 289. - A vidéki színészet megsegítésére irányuló tervek 290. - A szegedi szabadtéri játékok 290.
IX. FEJEZET 291-299
Klebelsberg a sport révén is barátokat kívánt szerezni a magyar ügynek 291. - Az első magyar sportminiszter 291-292. - Klebelsberg népszerűsége a sporttömegek körében 292-293. - A leventeintézmény továbbfejlesztése 293. - Az Országos Testnevelési Alap visszaállítása 294. - Klebelsberg fáradozásai a testnevelés és a sport népszerűsítése érdekében 294-295. - A Testnevelési Főiskola felállítása 295-296. - A cserkészet támogatása 296. - A vidéki sportélet élénkítésére irányuló törekvések 297. - A Testnevelési Tanács házának megszerzése; a fedett uszoda felépítése 297. - Klebelsberg fáradozásai az olimpiászokon való sikeres magyar szereplés érdekében 298-299. - A Magyar Olimpiai Társaság megalapítása 299.
X. FEJEZET 300-323
Előkészület a publicisztikai tevékenységre 300-301. - Miért lett Klebelsberg publicista? 301-302. - Propaganda-módszere 302-303. - Cikkírói tevékenységével «meghosszabbítani» próbálja a miniszteri hatáskört 303-304. - A problémák publicisztikai tárgyalását igyekszik a napi politika szempontjai fölé emelni 304-305. - A «klasszikus» publicista meghatározása 305. - Publicisztikai működésének állomásai 306. - A neonacionalizmus, mint nemzetnevelési programm s mint egész kultúrpolitikai működését betetőző szintézis 307-308. - A magyar nemzeti érzés rendkívüli ereje 308. - Az örök magyar nemzeti érzésnek modern tartalmat kell adni 308-309. - A jog és kötelesség viszonyának újjárendezése a magyar életérzésben 310. - A tervszerűségre irányuló nemzetnevelés 310-311. - A «népi»és a «faji» gondolat 311-312. - A turánizmus 312. - A szociális fejlődés fontossága 313. - A népi és nemzeti gondolat összekapcsolásának szükségessége 313. - A kulturális előrehaladás és a gazdasági boldogulás szétbonthatatlan egysége 314. - A fascizmus példája 315. - Klebelsberg felfogása a fascizmusról 316-317. - A fascista munka-himnusz értelmezése 317-318. - A neonacionalista elmélet fogadtatása a magyar szellemi életben 318-319. - Klebelsberg egész politikai élete a támadások pergőtüzében telt el 320-321. - Magatartása a folyton megújuló támadásokkal szemben 322. - Amennyiben egyáltalán felelt is, a személyeskedésekre a legtöbbször nem válaszolt 322. - Klebelsberg «nyugati»
magyarsága 323.
EPILÓGUS 324-339
A Bethlen-kormány lemondása 324. - Klebelsberg ellen fokozott erővel fellángol a pazarlás vádja 325. - Klebelsberg ú. n. «pazarlása» a számok világánál 325-326. - Neki jutott a hálátlan feladat, hogy a közvéleményt hozzászoktassa a réginél nagyobb méretű kulturális kiadások vállalásának elkerülhetetlen voltához 326. - Rákosi Jenő és Apponyi Albert véleménye e pontról 327. - Klebelsberg felfogása : az áldozatok minimumával az eredmények maximumát kell biztosítanunk 328. - A klebelsbergi «pazarlás» történeti távlatból 328-329. - Lemondása után publicisztikai munkássága még elevenebb lesz : külpolitikai problémákkal, várospolitikával. Alföld-kérdéssel foglalkozik 330-331. - A világválság romboló hajlamával szemben megpróbálja kulturális alkotásait védelmezni 331. - Román vélemény Klebelsberg kultúrpolitikájáról 331. - Olaszországba készül, hogy előadás-sorozatot tartson a fascizmus külföldi, főleg magyarországi értékeléséről 331-332. - Alföldi utazásai; megbetegedése ; hirtelen halála 332. - Temetése 332. - A külföldi sajtó búcsúja 333. - Klebelsberg életművének célja : új magyar lelket akart formálni, amely elég erős lesz a történeti határok visszaszerzésére és elég nagyvonalú e határokon belül egy modernebb állam felépítésére 334-335. - Klebelsberg, mint Széchenyi-tanítvány : párhuzamok és eltérések 335-337. - Utólagos elismerések : Gömbös Gyula nyilatkozata 337. - Klebelsberg-kiállítás 337. - Emlékbizottság ; visszaemlékezések ; méltatások
837-338. - Szoborfelállítás a fővárosban 339. - Klebelsberg életművének végső tanulsága és intelme 339.
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 364-374