1.062.439

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Huszonöt év Magyarország történelméből I-III.

1823-tól 1848-ig

Szerző
Pest
Kiadó: Ráth Mór
Kiadás helye: Pest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 1.435 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ugy vagyok meggyőződve, hogy hazánk számos szellemi s erkölcsi szükségei közt, mind a bel- mind a külviszonyokat tekintve, nem utólsó helyet foglal el a legújabb kor történelme.
A fiatalabb... Tovább

Előszó

Ugy vagyok meggyőződve, hogy hazánk számos szellemi s erkölcsi szükségei közt, mind a bel- mind a külviszonyokat tekintve, nem utólsó helyet foglal el a legújabb kor történelme.
A fiatalabb nemzedék, látva s érezve a viszonyokat, melyeknek súlya alatt él, kevesek kivételével, alig tud magának számot adni az események azon lánczolatáról, melyeken keresztűl jutott a haza jelen állapotába. Olvashatja, ismerheti az ősök viselt dolgait, szellemi s erkölcsi állapotait: a küzdelmeket, melyeket azok, a hazát védve, külellenségekkel -, az uralkodó ház érdekeit támogatva, ennek elleneivel -, az ősi alkotmányos szabadságot vagy a nemesi kiváltságokat védelmezve, az ellentörekvő kormányhatalommal vagy az előre haladó kor szellemével, azt majd elsajátítva, majd visszalökve, folytattak; olvashatja s tudhatja, mily állapotban léteztek hajdan az erkölcsi, szellemi s anyagi érdekek, a közügy, alkotmány s igazgatás, nép- és osztályviszonyok, a hazai tudományosság s irodalom, ipar s kereskedelem; melyek voltak az uralkodó eszmék s irányok, szokások és erkölcsök. És jelenleg mind ezeket megváltozva, felforgatva, átalakúlva szemlélvén, ámulattal kérdezi: miként történt e nagy változás mindenekben? Melyek voltak annak tényezői, rugonyai, fokozatai? Milyen a mozgató erők jelleme, hatása, s az általok feltételezett események lánczolata s eredményei, melyeken keresztűl a jelen állapotok képződének? És ha a már elhunyt vagy élemedettebb nemzedék hagyományai s elbeszéléseiből megfejtheti is magának egy s más kérdést: tudománya hézagos; mert sem módja, sem kedve nincs mindenkinek átbuvárlani a forrásokat, melyekből magának teljes világot szerezhetne; kézi könyv pedig, melyből mind ezekről rendszeresen, kielégitőleg okúlhatna, nem létezik. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok
A haladási vágy ébredése a nemzetben. A haladás akadályai3
Haladási kisérletek7
A nemzet igényei a helyreállt békében9
A birodalom újjászervezésének kérdése
A bécsi kabinet állampolitikája18
A bécsi congressus azt általánosítja
A szent szövetség azt biztosítja20
A reactionárius politika alkalmazása a birodalomban
E politika Magyarországban is érvényesíttetik21
Kormányeszközök24
A megyékben tett kényuralmi kisérletek25
A spanyol, portugal, nápolyi és piemonti forradalom31
A forradalmak elnyomatván, a reactio növekedik32
Az anyagi érdekek34
Egyházi ügyek36
Metternich hiú mentségei39
A nemzeti hangulat42
Irodalmunk47
Irodalmi törekvések a mult század végén49
Történelem. A Budapi testvérpár51
Virág Benedek "Magyar Századai". Horvát Istávn52
Philosophia. Sárvári Pál és Fejér György54
Kulcsár István57
A Marczibányi-Intézet58
Költészet és nyelv. Kisfaludy Sándor59
Virág, Révay, Csokonai, Kis János63
Kazinczy Ferencz. Nyelvújítás64
Berzsenyi Dániel70
Kisfaludy Károly71
Kölcsey Ferencz76
Vörösmarty, Czuczor, Bajza79
Az irodalom hatása a közéletre80
Bars felirata a censura ellen81
A politikai ellenzék gyarapodása85
A reactio 1820 óta növekedik. Önkényes újonczszedési rendelet92
A megyék válaszai98
A hadi adó fölemelése100
A megyék ellenzése105
A biztosok erőszakos fellépte Komáromban, Nyitrában, Zemplénben109
Nógrádban, Zalában111
Bars megye eljárása112
Más megyék ellenzése is erősbödik121
A nádori közbenjárás sükeretlensége123
Megfélemlitési törekvés125
Németh János kir. ügyigazgató126
A barsi ellenzék vezérei Bécsbe hivatnak128
A kormánypolitika módositása129
Az országgyülés kihirdetése132
Az alkotmány helyreállitása. A reformmozgalmak kezdete
Az 1825/7-ki országgyülés
Tájékozás a kormány irányára s a nemzet hangulatára nézve137
Követválasztó s utasító megyei gyülések140
Az udvar magatartása143
A királyi előadások s a trónbeszéd144
Válaszfelirat146
A pártok s azok irányai147
Széchenyi István152
A sérelmek tárgyalása154
Az első sérelmi felirat156
A király válasza158
A KK. és RR. elégületlensége. Az újabb leirat160
A két tábla közti viszony162
Hálafelirat164
A tárgyalások modora165
Az előleges sérelmek és kivánatok167
Az adó kérdése; a jobbágyok állapota; a kis nemesség adózása169
A nemzeti nyelv kérdése176
A magyar akadémia megalapítása179
A magánosak pénzviszonyai182
A rendszeres reformmunkálatok183
Az országgyülés eredményei185
Reviczky Ádám főkanczellár188
A reformmozgalmak kezdete
A közszellem az 1827-ki országgyülés után192
Az országos bizottmány s annak művei197
Széchenyi István198
A "Hitel" röpirat208
A nemzeti kaszinó és a gazdasági egyesület211
A "Hitel" hatása213
Ellenzék Széchenyi tanai ellen215
Dessewffy "Taglalata"216
A "Világ"217
A pártok élesebb elkülönződése220
Wesselényi Miklós221
Az 1830-ki országgyülés
Az országgyülés tárgyai227
Az országos rendek jelesebb egyéniségei s hangulata230
Országgyülési hirlap236
A hitlevél feletti viták237
A nemzeti nyelv ügye238
Az újonczok megszavazása241
A sérelmek s kivánatok ügye249
Az országgyülés vívmányai250
Vallási kérdés252
Az első reformi lépések
A reformok előzményei
Tájékozás259
Rokonszenv a lengyel felkelés iránt260
Bars megye felirata263
Pozsony megye felirata263
A cholera-járvány266
Zavargások az alsó néposztályban267
A nádor és a kanczellár közti meghasonlás268
A rendszeres reformmunkák megvitatása270
A kaszinók hatása a haladásra272
A "Stadium"276
A budapesti hídtársaság279
Az ellenzék politikája280
Az 1832/6-ki országgyülés I. Ferencz halálig
Követválasztások288
A kitűnőbb egyéniségek289
Nagy Pál290
Ragályi Tamás291
Kölcsey Ferencz292
Balogh János295
Beőthy Ödön296
Bezerédy István298
Pázmándy Dénes299
A kormánypárt301
Zsedényi Eduárd. Az országgyülési ifjúság303
Országgyülési újság s kerületi napló306
A válaszfelirati viták309
A magyar nyelv ügye314
Vallási tárgy319
A vallásszabadsági törvényjavaslat321
A Tágen-eset323
A vallásügy a főrendeknél328
Palóczy László332
Lonovics József334
A vallási kérdés Horvátország tekintetében337
A vallásügyi viták vége338
Somsich Pongrácz kir. személynök341
A lengyel ügy344
Deák Ferencz350
Erdély uniója s a részek kérdése354
Az úrbéri munkálat362
A pártviszonyok változása az úrbért illetőleg370
Az úrbéri törvényjavaslat372
A törvényjavaslat a kormánytól visszautasíttatik375
A nov. 10-kei ülés a rendeknél377
Deák Ferencz beszéde386
A kormány működése az utasítok megváltoztatására392
Az úrbéri törvényjavaslat megbukta397
Az úrbéri új törvények411
Az egyházi tized kérdése412
A jobbágytelken lakó nemesség adózása415
Az országgyülési költségek viselése a nemesség által418
Az úrbér tárgyalásának közvetett következményei419
A korteskedés politikai kérdésekben421
A reformpárt viszonyai a gyülés folytában424
A polgári törvényt illető munkálat426
Az ősiség kérdése428
Az ideiglenes hiteltörvény432
Az erdélyi országgyülés433
Wesselényi veszélyei451
I. Ferencz halála455
Reviczky állása Ferencz halála után459
II. KÖTET
A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéviben
Az 1832/6-ki országgyülés második fele
Hódolat az új uralkodónak3
A kormánypolitika5
A királyi czím feletti viták6
Wesselényi bepereltetésének kérdése9
A Balogh János ellen indított bűnvád11
A budapesti lánczhíd14
A magán vállalatokról alkotott törvény18
A sérelmek és kivánatok tárgyalása18
A ludovicaeum19
A nemzeti nyelv hiavatalos divata21
Az anyagi érdekekre vonatkozó tárgyalások22
Hiteltörvények23
Ipariskolák, polytechnikum ügye23
A köz elkeseredés egyéb okai27
Az országgyülés vége s eredményei30
A kormány kisérletei a szabadelvű nemzeti irány elfojtására s ellensúlyozására
Reviczky kanczellár megbukta34
Pálffy Fidél főkanczellár35
Az országgyülési ifjak elfogatása37
Lovassy László elitéltetése42
A nádor a közvélemény előtt48
Kossuth Lajos elfogatása50
A "Törvényhatósági Tudósítások"51
Wesselényi Miklós pere55
A pesti árviz alatti magaviselete58
Egyéb politikai perek61
A nemzetiségi viszályok szítogatása62
A szláv nemzetiség ébredése62
A panszlavismus eszméjének behatása Magyarországba64
Kollár János "Slávy dcérája"65
Panszláv mozgalmak a tótok közt68
A nemzetiségi kérdés Horvátországban71
A panszlavismus Horvátországban74
Az illyrismus keletkezése75
A kormány beavatkozása a nemzetiségi viszályokba83
Az illyrisms a papságban is támaszt nyer85
Az illyrpártiak egyesülési törekvései a szerbekkel86
A reformügy haladása időközben89
Egyes örökváltsági esetek90
Egyéb haladási kérdések fejlődése91
Pestmegye küldöttsége a királyhoz93
Egy főrendi ellenzék szükségességének érzete94
A fontolva haladó párt alakulása97
Dessewffy Aurél99
Követválasztási mozgalmak101
Változások a fő kormányhivatalokban103
Szerencsy István104
Majláth György104
Gróf Majláth Antal105
A vegyes házasságok kérdése105
Kibékülés az 1839/40-ki országgyülésen
Az ellenzéki párt a rendek táblájánál110
Deák Ferencz110
Nagy Pál111
Szentkirályi Móricz112
Pulszky Ferencz114
Conservativpárti szónokok115
A felső ház115
A conservativpárt a főrendeknél116
Báró Jósika Samu117
Gróf Apponyi György117
Báró Vay Miklós118
Gróf Majláth János118
Báró Mednyánszky Alajos120
Az ellenzéki párt a főrendeknél121
Gróf Batthyáni Lajos122
A főrendi ellenzék szervezése127
Báró Eötvös József133
Gróf Teleki László134
Pártviszonyok134
A királyi előadások135
A Ráday-ügy; pesti sérelem136
A főrendek válasza138
A julius 28-ki kir. leirat139
A pesti sérelem megszűntetése141
Országgyülési hírlap142
A kerületi napló ügye144
A főrendi napló145
A szólásszabadság kérdése145
Az amnestia által eszközlött kiengesztelődés162
Örökváltság s egyéb urbéri javítások165
Váltótörvények167
A zsidók emancipátiójának ügye168
Újonczok168
A vallás és vegyes házasságok kérdése169
A városok törvényhozási részvétének kérdése178
A nemzeti nyelv ügye182
A népnevelés ügye185
A büntető törvénykönyv ügye186
Az országgyülés befejezése188
Újonczállítás188
Váltótörvényszékek felállítása189
Reformi s nemzetiségi harczok 1840-1843 között
A mozgalom új tényezői
A megyei gyülések jelentősége194
A megyei közgyülések árnyoldalai, rendetlenségei200
Az irodalom s a közélet viszonyos hatása203
A nemzeti nyelv204
Irodalmunk209
Szépirodalom210
Vörösmarty Mihály211
Petőfi Sándor212
Jósika Miklós213
Eötvös József214
Kemény Zsigmond214
A Kisfaludy-Társaság215
Philosophia216
Köteles Sámuel219
Hetényi János220
Szontagh Gusztáv233
Az irodalom egyéb ágai235
Történelem237
Nyelv- s irodalomtörténet241
Toldy Ferencz242
Az időszaki sajtó állapota244
A "Pesti Hírlap" szerkesztését Kossuth veszi át246
Kossuth elvei a Hírlapban249
Széchenyi fellépte a Pesti Hírlap ellen253
A "Kelet Népe"255
A "Kelet Népének" hatása257
A kormány magatartása e viták tekintetében261
Dessewffy Aurél fellépte a sajtó terén262
A "Világ" hírlap262
A "Világ" rendszeres harczai268
A vegyes házasságok kérdése277
A papság tekintélyének csökkenése282
A nemzetiségek harcza
Panszlavismus287
A pesti protestáns főiskola289
A panszláv papok ellen-törekvései291
A panszláv lelkészek folyamodványa a királyhoz294
Az illyrismus zavargásai301
Az illyrismus czéljai303
Az illyrek eszközei s módjai a kitűzött czélra305
A vármegyék ellenhatása315
A kormány közbelépte316
Széchenyi akadémiai beszéde320
A beszéd által támasztott viták322
Wesselényi "Szózata"324
A kor főbb refomrkérdései
A szatmári tizenkét pont330
A városok kérdése331
A nemesek adózásának kérdése338
Sztáray Alobert gróf szózata341
Kossuth izgatása341
Desswffy Emil "Alföldi levelei"344
Az adó kérdése a megyékben344
A képviseleti rendszer mellett történt első lépések351
Széchenyi Két garasos adója353
Az anyagi érdekekre vonatkozó sociális mozgalmak354
A német vámszövetséghez csatlakozás kérdése355
Az iparegyesület359
A földmívelés lendülete362
Közlekedési eszközeink363
Erdélyi állapotok367
Az 1837-ki országgyülés368
Gróf Bethlen János368
Az 1841-ki országgyülés370
Kemény Dénes372
Az 1843/4-ki országgyülés. A remények meghiúsulása
Az országgyülés kihirdetése és czélja378
Követválasztási tusák378
Egyéb választási zavargások382
Horvátotszági követválasztás383
A pártok állása385
Klauzál Gábor386
Országgyülési szabad hírlap392
Válaszfelirat393
A nemzeti nyelv és Horvátország396
A vallási vitatkozások398
Vurrda kanonok véleménye399
Az új, vallási törvények405
A magyar nyelv s horvát viszonyok ügye406
A nyelvtörvény414
A túrmezei sérelem, illyrismus418
Megyei kihágások feletti vitatkozások423
Az országgyülés egyéb tárgyalásai426
A büntető törvénykönyv és börtönrendszer427
A hitelintézeti törvényjavaslat428
A városok rendezésének s országgyülési befolyásának kérdése430
Ősiség s örökváltság441
Birtokképesség441
Hivatalképesség442
Közmunkák443
Közös adózás443
A "partium" ügye447
Unio Erdélylyel449
Anyagi érdekek449
Fiumei vasut451
A vámviszonyok rendezése453
A kormány válasza455
A rendek határozata; bizalmatlansági szavazat458
Az országgyülés eredményei460
III. KÖTET
Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
Új irányok, s a pártok állása
A kormány és nemzet ellenkező iránya3
A nemzeti irány5
A védegylet megalakulása7
A kormány új iránya11
Apponyi György és Jósika Samu kanczellárokká neveztetése30
A pártok állása32
A "Pesti Hírlap"32
A központosítási iskola35
A hírlapok színezete46
Apponyi kormányának kezdete. Az administrátori rendszer
Apponyi elvei52
A kormány a védegylet irányában53
Az administrátori rendszer57
Az administrátorok eljárása61
A honti esemény63
A bihari tisztújítás73
A horvát tartományi gyülés rendezése s egyéb kormányszabályok
A Zágráb megyei nemesi összeirás és tisztválasztás82
A tartományi gyülés jelleme84
A gyülés megnyitása85
Kir. leirat a szavazatjog iránt86
A megyék lépései az új kormányrendszer ellen91
A kormányrendszer hibáinak oka95
A kormány némi hasznos intézkedései97
A közlekedési bizottmány felállítása98
Ipariskola alapítása98
A népiskolák rendezése99
Nemzeti törekvések, a reform eddigi irányának s elveinek keresztűlvitelében
Az ellenzék szorosabb egyesülése s törekvése104
A felelős kormány elvének terjedése109
A közös adózás körűli tények111
Örökváltsági esetek112
A védegyleti eszmék körűli mozgalom113
Dohány-egyedáruság117
A védegylettel rokon eszmék120
A védegylet hatása anyagi tekintetben122
A gyáralapító társaság123
Iparegyesület125
Iparműtár125
Mezőgazdászat126
Tiszaszabályozás127
Vámviszonyok130
Pártvélemények a közbenső vámok felett135
A magyar kereskedelmi társaság140
Vasutak144
Erdélyi állapotok s országgyülések
Erdély hátramaradásának főbb okai149
A földnép állapota153
Az országgyülés fő tárgyai155
Az úrbér tárgyalása157
Kemény Dénes indítványa az örökváltság iránt160
Tanácskozás az úrbér felett161
A nemzeti átalakulást közvetlen megelőzött időszak eseményei
Pártharczok s állapotok az 1847-ki országgyülés előtt
József főherczeg nádor halála171
István főherczeg királyi helytartóvá kineveztetése176
A főherczeg körutazása178
A két nagy párt közti harcz folytatása180
A kormány törekvése az administrátori ügy keresztűlvitelében180
Az administrátorok törvényszéki elnöklete182
A conservativ párt törekvései, gyülekezetei183
Gróf Széchen Antal programmi beszéde184
Akart-e a kormány alkotmányos úton haladni?200
Különbség a két párt irányelvei közt206
Az ellenzéki irányelvek211
Az ellenzék összejövetelei214
Széchenyi István ezenkori működése222
A "Politikai Programmtöredékek"223
Az "Ellenzéki Nyilatkozat"231
Az 1847-ki országgyülés első fele
Az országgyülés kihirdetése242
Követválasztások242
Kossuth követté választatása244
Széchenyi István bukta Sopronyban245
Megválasztatása Mosonyban246
Az utasítások általánossága247
Pest megye utasítása249
A borsodi utasítás áttekintése253
A horvát tartományi gyülés255
Az időjelek259
Változások a kormány fő hivatalaiban260
Zarka János kir. személynök261
Az ellenzék vezére263
A főrendi ellenzék266
Az országgyülés megnyitása268
Nádorválasztás269
A kir. előadások270
Az adresse-viták270
Somssich indítványa271
Kossuth indítványa273
Széchenyi indítványa282
Az alsóház felirati javaslata283
A válaszfelirati viták a főrendeknél286
Batthyáni Lajos beszéde287
A válaszfelirat letétele291
Közös teherviselés292
Örökváltság297
Az ősiség eltrölése298
A horvátországi sérelem299
A partium kérdése304
Az administrátori rendszer miatti sérelem306
Kir. leirat az administrátori sérelem iránt313
Az átalakulás forradalomszerű keresztűlvitele
A párisi forradalom hírére támadt újreformirány
1848-ki márczius327
A monarchia viszonai329
A páris forradalom hírének hatása. A bankjegyek hitelének csökkenése335
Balogh Kornál indítványa a pénzügy tárgyában337
A reformpárti közvélemény hangulata337
Kossuth szándékai s indítványai338
A parlamenti kormány szőnyegre hozatala342
Kossuth indítványa a felelős minsizteri kormányzat iránt345
Az indítvány az alsó táblánál elfogadtatik354
Az indítvány a főrendi táblán356
A bécsi tervek358
Némely fenforgó kérdések gyors bevégzése360
A bécsi forradalom kitörése362
A pozsonyi események367
Felirat a főrendek által elfogadtatik370
Márczius 15-ke Pesten371
Az országos küldöttség eljárása Bécsben378
Márcizus 16-ka380
A pesti küldöttség387
A köz- és magánjogi reformok befejezése
Az országgyülésnek mint alkotmányozónak működései390
Közös teherviselés; urbér és tized megszüntetése391
Az Erdélylyel való unió392
A városi ügy392
A zsidók üldözése393
Nemzetőrségi és sajtó-törvényjavaslatok395
A népképviseleti törvényjavaslat398
A felelős miniszteri kormányzatról szóló törvényjavaslat400
A megyei rendszer összhangzásba tétele a miniszteri kormányrendszerrel405
A felelős miniszterium alakítása iránti viszonyok408
Batthyáni Lajos irányelvei409
Kossuth Lajos irányelvei410
A miniszterium szerkezete413
Az udvarral való viszonyok a miniszterium s az azt illető törvény megerősítése iránt416
A pénz- és hadügyi miniszterium iránti nehézségek417
Udvari kisérletek az engedmények visszavételére423
A főváros hangulata433
A király válasza a miniszteriumot illető törvényre437
Az alsó tábla határozata a kir. leirata443
A pesti mozgalom444
Az újabb kir. leirat a felelős miniszteriumra nézve445
Az alsó ház nyilatkozatai a leirat iránt450
Vidéki hangulat. Horvátországi viszonyok az átalakulás idejében. Az országgyülés vége
A főváros hangulatának megváltozása455
Az ország vidéki hangulata457
A vármegyékben459
A nép alsó osztályainak magaviselete460
A zsidók általános üldözése461
A szerb és oláh lakosság közti mozgalmak464
Horvátország hangulata a márcziusi mozgalmak előtt467
A márcziusi események hatása Horvátországban469
A zágrábi "nemzeti" gyülés471
Az országgyülés határozata az illyr törekvések ellenében472
A pesti bizottmány felszólítása s küldöttsége a horvátokhoz474
Az illyr törekvéesk jogalapja475
Az illyr törekvések forrása476
A reactiónak az illyr törekvésekre alapított terve480
Báró Kulmer küldetése Zágrábba481
Báró Jellasich Jószef481
A zágrábi mozgalmak első hatása a szerbekre491
Az újvidéki küldöttség491
Kossuth válasza a küldöttség kérelmeire492
A küldöttség magán értekezlete Kossuthtal493
Az oláhok felszólalása a szerbek ellen495
Az országgyülés vége495
A reformok szentesítése503
April 15.505
Az új törvények505

Horváth Mihály

Horváth Mihály műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Horváth Mihály könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem