Huszonnégyes honvédek a Kárpátokban (dedikált példány)

Előszó

1944-45, a második világháború utolsó évei, mind Magyarország, mind hadserege szempontjából sorsdöntőnek bizonyultak. Az a megállapítás, hogy az ország viszonylagos függetlensége, s területi integritása volt a tét, a teheráni és a jaltai egyezmény határozatainak, illetve Hitler birodalmi terveinek ismeretében persze furcsán és hamisan hangzik. A magyar politikai és katonai vezetés azonban csak a kulisszák mögött hozott elöntések megvalósulásakor döbbent rá arra, hogy az ország sorsát mennyire a nagyhatalmak érdekei határozzák meg.
A háború utolsó két évét is a kényszerű német szövetség korlátai és következményei, a szemben álló ellenséges hadsereg technikai és számbeli fölénye, s a háború megannyi, magyar szempontból roppant előnytelen matematikai törvényszerűségei jellemezték. Mindössze a honvéd csapatok harctéri tevékenységének célja tűnt közvetlenebbnek. A katonák nagy többsége hitte, hogy ezúttal a magyar határok, a szülőföld védelméért fog fegyvert.
Jelen kiadványunkban a Nyíri bakák a Donnál című kötetünk folytatásaképpen tovább követjük a Szabolcsból, Szatmárból és Beregből származott honvédek sorsát, kik 1944 tavaszától elsősorban az ungvári parancsnoksági! 24. gyaloghadosztály kötelékében vettek részt a második világháború végső küzdelmeiben.
Az ungvári seregtest 1944-45-ös krónikáját egy hadtörténeti feldolgozás, a korabeli hadiokmányok, s számos szemtanúi emlékezés, harctéri napló segítségével próbáljuk bemutatni, nem feledkezve meg felderített hősi halottjai, eltűntjei névszerinti feltüntetéséről sem. A kötet inkább helytörténeti jellegű, s a magyar királyi honvédség történetének csak egy kis szeletét tárgyalja. Mégis fontos adalékul szolgálhat a második világháborús katonai részvételünk - részleteiben még kevésbé bemutatott - utolsó fejezeteihez.
Ezúton mondunk köszönetet Huszár László m. kir. őrnagynak (nyugállományú alezredesnek), Horváth Gyula és Szende László m. kir. századosoknak (nyugállományú ezredeseknek), a 24. gyaloghadosztály egykori tisztjei által elkészített, s birtokukban lévő visszaemlékezések rendelkezésünkre bocsátásáért, illetve a Magyar Honvédség Központi Irattára parancsnokának, Csárúdi József ezredesnek, osztályvezetőjének, Farkas Miklós századosnak, s dr. Szakály Sándor hadtörténésznek a kötetben szereplő m. kir. honvédtisztek katonai pályafutásának feltárásában nyújtott önzetlen segítségükért. Vissza