Előszó
Amikor egy szakmacsoport „másként gondolkodói" felismerték az új irányba forduló gazdaság lehetőségeit, egyszeriben szűkössé vált számukra a valamikor kijelölt mozgástér. 1990 októberében a kiútkeresők eltökéltsége beteljesítette az önerejében bízó szakmai közösség hónapok óta dédelgetett szándékát; néhány tucatnyi „nemzetközizni" akaró kisiparos eldöntötte a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete, vagy ahogy legtöbben ismerik, a NiT Hungary megalapítását.
Harcos, de eredményes két évtized következett: hol a fuvarozási engedélyekért, hol a kereskedelmi gázolajért, hol meg a kormánymegállapodásban szereplő szakképzési hozzájárulás sorsáért szövetkeztek, alkudoztak, konfrontálódtak az ipartestület szakemberei, vezetői. Akadt persze belső feszültség is; az ezredforduló évében megtartott három közgyűlés viszont éppenséggel a szervezet közösségmegőrző bölcsességére, objektivitására szolgáltatott eleven példát. Amikor pedig elérkezett a csatlakozás ideje, vagy beköszöntött a globális válság akkor is születtek ötletek, akkor is előkerültek tartalékok, és akkor is hozzányúltak az alapszabályhoz, ha például a testület gazdasági társaságainak érdekei szembe kerültek a szervezetével. Miközben pedig a szakma a jól felkészült gépkocsivezetők hiányáról kongatta a vészharangot, a NiT Hungary cselekedett: létrehozta a Kamionsulit, az ország egyik legjobban felszerelt hivatásos gépjárművezető-képző intézményét.
Nem egyszer deklarálták a társ-érdekképviseletekkel, hogy „együtt erősebbek vagyunk". Időnként valóban látványosan megsokszorozta a szervezetek erejét az összefogás, máskor csak egy-két szövetséges vetette össze a hátát pillanatnyi érdekeiért. Többnyire azonban egyedül küzdött a NiT Hungary. Saját értékrendje mentén, tagvállalkozásai szempontjait és a szakma egyetemes érdekeit szem előtt tartva. Egyre inkább a profik elismerést kiváltó magabiztosságával.
A komoly érdekképviselet tevékenységét leginkább kreatív és cselekvő szakmaisága, „ellenzékiségében" is jelen lévő konstruktivitása minősíti. Mindaddig feltétlenül, amíg demokratikus körülmények között nem jön létre - szükségképpen érdekütközések sorozatában - közvetlen szakmai párbeszéd a gazdasági élet szereplői és a szabályalkotó szervek között. A NiT Hungary úttörőként vállalkozott erre a feladatra, mára pedig a valós érdekeken alapuló vállalkozói képviseleti kultúra legjelentősebb képviselőjévé vált a hazai közúti közlekedési szolgáltatói társadalomban. Itthoni és nemzetközi tekintélyét annak az áldozatokkal és elhivatottsággal létrehozott szervezett szakmai erőnek köszönheti, amelyet NiT Hungary néven ismer (el) a fuvaros társadalom.
Véleményem szerint az segítené leginkább az ország, a társadalom, a gazdaságfejlődését, ha a NiT Hungary által húsz éve képviselt konstruktív szakmai ellenzékiségszerves módon lenne jelen a szakmában. A NiT Hungary nem a „síró", nem a „minden rossz" Magyarország hangulatát sugallja. Sokkal inkább azt, hogy minden egyes fejlődési szakaszban meg kell találni azokat a pontokat, amin gyorsan kell változtatni annak érdekében, hogy tovább tudjunk lépni.
Húsz év óta erről szól a NiT Hungary története....
Vissza