Húsmarhatenyésztés

Tartalom

1. Előszó (Dr. Szabó Ferenc) 13
2. A húsmarhatenyésztés története (Dr. Bodó Imre) 15
2.1. A magyarországi húsmarhatartás rövid története 16
3. A húsmarhaágazat sajátosságai (Dr. Szabó Ferenc) 19
3.1. Húsmarhatartásunk helyzete, jelentősége, lehetőségeink 19
3.2. A húsmarhaágazat 21
3.3. A húsmarhatartás technológiai folyamatai 22
3.3.1. Tehéntartás és borjúnevelés 22
3.3.2. Növendéküsző-nevelés 23
3.3.3. Marhahizlalás 23
3.3.4. Növendék- és tenyészbikatartás 24
4. A húsmarha fontosabb értékmérő tulajdonságai (Dr. Szabó Ferenc) 25
4.1. Általános értékmérők 26
4.1.1. Kifejlett kori testsúly 26
4.1.2. Küllem (Dr. Tőzsér János) 28
4.1.3. Hasznos élettartam 31
4.2. Borjú-előállítással kapcsolatos értékmérők 33
4.2.1. Szaporulat 33
4.2.2. A borjazások lefolyása 36
4.2.3. Borjúnevelő képesség, választási súly 38
4.2.4. Koraérés 42
4.3. A hizlalással és a végtermékkel kapcsolatos értékmérők
(Dr. Holló István) 43
4.3.1. Hízékonyság 43
4.3.2. A vágóértéket meghatározó tulajdonságok 48
5. A húsmarhafajták (Dr. Bodó Imre) 54
5.1. A fajta- és típuskérdés korszerű értelmezése 55
5.2. A húsmarhafajták csoportosítása 55
5.3. Primitív fajták 55
5.3.1. A magyar szürke 56
5.3.2. A skót hegyi marha 57
5.3.3. A podóliai fajtacsoport 58
5.3.4. A camargue és a spanyol viadormarha 58
5.3.5. A gasconne 58
5.3.6. A salers 59
5.3.7. Az eringi marha 59
5.3.8. A criolló
5.3.9. A texasi longhorn 59
5.4. Brit húsmarhafajták 60
5.4.1. Az angus 60
5.4.2. A hereford 61
5.4.3. A hússhorthorn 62
5.4.4. A galloway 63
5.4.5. A lincoln red 64
5.4.6. A brit longhorn 64
5.4.7. A murray grey 64
5.5. Francia és belga húsmarhafajták 64
5.5.1. A charolais 65
5.5.2. A limousin 66
5.5.3. A blonde d' Aquitaine 66
5.5.4. A maine anjou 67
5.5.5. A fehér kék belga 67
5.5.6. Egyéb francia fajták 68
5.6. Olasz húsmarhafajták 68
5.6.1. A chianina 69
5.6.2. A romagnola 69
5.6.3. A marchigiana 70
5.6.4. A piemonti 70
5.7. Kettős hasznosítású fajták 71
5.7.1. A hegyi tarka fajták, a szimentáli 71
5.7.2. A gelbvieh 72
5.7.3. A lapálymarhák 72
5.7.4. Egyéb vegyes hasznosítású fajták 73
5.8. A zebu 73
5.9. Szintetikus (kompozit) húsmarhafajták 75
5.9.1. Az INRA-95 75
5.9.2. A MARC hibridek 75
5.9.3. A shaver hibrid 76
5.9.4. A Santa Gertrudis 76
5.9.5. A különböző zebukeresztezések 76
5.9.6. Egyéb keresztezett fajták 77
5.9.7. A többi fajhibrid 77
6. A húsmarha tenyésztése, nemesítése (Dr. Dohy János) 79
6.1. Tenyészértékbecslés, tenyészkiválasztás 79
6.2. Párosítási (tenyésztési) eljárások 91
6.2.1. Keresztezési eljárások 92
6.2.2. A keresztezések tervezése 95
6.3. A genotípus x környezet kölcsönhatás 102
6.4. A géntartalékok megőrzése 106
6.5. Tenyésztési eljárás, a fajta és a típus megválasztásának
szempontjai (Dr. Merkei Attila) 108
7. A húsmarha elhelyezése (Dr. Szabó Ferenc) 113
7.1. A tehenek, a borjak és a növendék üszők elhelyezése 113
7.1.1. Nyári elhelyezés 113
7.1.2. Téli elhelyezés 114
7.1.3. Épület nélküli elhelyezés 115
7.1.4. Épületben történő elhelyezés 116
7.1.5. Az elhelyezés berendezései, eszközei 118
7.1.5.1. Állandó kerítés 118
7.1.5.2. Kapuk 120
7.1.5.3. Villanypásztor 121
7.1.5.4. Központi gyűjtő-kezelő karámrendszer 121
7.1.5.5. Etetőhelyek 129
7.1.5.6. Itatóhelyek 132
7.1.5.7. A borjak felnevelésével kapcsolatos eszközök 135
7.1.5.8. Egyéb berendezések 136
7.2. A hízómarhák elhelyezése 136
7.2.1. Karámban történő elhelyezés 139
7.2.2. Istállóban történő elhelyezés 139
7.2.2.1. Kötött tartási rendszerű elhelyezés 140
7.2.2.2. Kötetlen tartási rendszerű elhelyezés 140
7.3. Növendék és tenyészbikák elhelyezése 143
8. A húsmarha takarmányozása 144
8.1. A húsmarha takarmányozásának néhány sajátossága
(Várhegyi Józsefné dr.) 144
8.1.1. A létfenntartás és a termelés energiaszükségletét
befolyásoló tényezők 144
8.1.2. Takarmányadagok energiaértékének számítása,
takarmányadag összeállítás 146
8.1.3. Takarmányértékesítés 149
8.1.3.1. Takarmányértékesítés kifejezése 149
8.1.4. Fehérjeszükséglet, fehérjeellátás 151
8.1.4.1. Fehérjelebontás a bendőben, fehérjefrakciók 151
8.1.4.2. Mikrobiális fehérjetermelés 152
8.1.4.3. A mikrobiális fehérje és a lebontatlan fehérje
emészthetősége 152
8.1.4.4. A felszívódott aminosavak (metabolizálható fehérje)
hasznosulása 153
8.1.4.5. Nettó fehérjeszükséglet 153
8.1.4.6. Fehérjeszükséglet és a takarmányok fehérjeértéke
metabolizálható fehérjében (MF). 154
8.1.4.7. Takarmányadagok fehérjeértékének számítása,
fehérjemérleg 154
8.1.2. Takarmányfelvételt befolyásoló tényezők 156
8.1.2.1. Fiziológiai tényezők 156
8.1.2.2. Takarmányozási tényezők 157
8.1.2.3. Környezeti tényezők 160
8.2. A húsmarha takarmányai (Dr. Várhegyi József) 161
8.2.1. Gyep 169
8.2.2. Egyéb zöldtakarmányok 171
8.2.1.1. Repcefélék 171
8.2.2.2. Kukorica, kukoricacsalamádé 172
8.2.2.3. Szudánifű 172
8.2.3. Silózott takarmányok 172
8.2.3.1. Fűszilázs és szenázs 173
8.2.3.2. Kukoricaszilázs 174
8.2.3.3. Cirokfélék 175
8.2.3.4. Répaszelet szilázs 176
8.2.4. Szénák 176
8.2.5. Szántóföldi melléktermékek 177
8.2.5.1. Szalmafélék 177
8.2.5.2. Kukoricaszár 179
8.2.5.3. Zöldborsószár 180
8.2.5.4. Leveles répafej 180
8.2.6. Abraktakarmányok 181
8.2.6.1. Kukorica 181
8.2.6.2. Búza 182
8.2.6.3. Árpa 182
8.2.6.4. Zab 182
8.2.6.5. Rozs és triticale 182
8.2.6.6. Szemescirok 183
8.2.6.7. Hüvelyes magvak 183
8.2.6.8. Extrahált darák 183
8.2.7. Kiegészítők, kiegészítő takarmányozás 183
8.3. Tehenek és borjak takarmányozása (Dr. Szabó Ferenc) 184
8.3.1. A tehenek táplálóanyag-szükséglete 184
8.3.1.1. A szükséglet összetevői és alakulása 184
8.3.1.2. Szárazanyag-felvétel 186
8.3.1.3. Ivóvízszükséglet - vízellátás 188
8.3.1.4. Energiaszükséglet - energiaellátás 188
8.3.1.5. Fehérjeszükséglet - fehérjeellátás 191
8.3.1.6. Ásványianyag-szükséglet - ásványianyag-ellátás. 192
8.3.1.7. Vitaminszükséglet - vitaminellátás 192
8.3.2. A tehenek takarmányozásának gyakorlata 194
8.3.2.1. Nyári időszak 194
8.3.2.2. Téli időszak 195
8.3.3. Borjak takarmányozása 199
8.4. Tenyészuszők takarmányozása (Dr. Várhegyi József) 200
8.4.1. Az üszőnevelés irányelvei 200
8.4.2. Tenyészüszők takarmányozásának gyakorlata 203
8.4.2.1. Választás előtt 204
8.4.2.2. Választás után 204
8.4.2.3. Vemhes üszők takarmányozása 209
8.4.2.4. Takarmányozás az első borjazástól az
újravemhesülésig 210
8.4.2.5. Megjegyzések a tenyészüszők legelőn tartásához. 210
8.5. Hízómarhák takarmányozása (Várhegyi Józsefné dr.) 211
8.5.1. A marhahizlalás irányelvei 211
8.5.1.1. A súlygyarapodást és a táplálóanyag-szükségletet
befolyásoló tényezők 212
8.5.1.2. Takarmányozási tényezők 214
8.5.2. A hízómarhák takarmányozásának gyakorlata 220
8.5.2.1. A takarmányadagok összeállítása 220
8.5.2.2. Tömegtakarmányokra alapozott hizlalás 223
8.5.2.3. Abrakos hizlalás 225
8.5.2.4. Hízóalapanyag előállítása 226
8.5.2.5. A takarmányozás hatása a vágóértékre
és a vágottáru minőségére 226
9. A húsmarha szaporodásbiológiája és szaporítása (Dr. Perjés István) 229
9.1. Altalános neurohormonális összefüggések 229
9.2. A termékenyítés, pároztatás technológiája, szervezése
(Dr. Hamza László) 230
9.2.1. Természetes pároztatás, bikahasználat 231
9.2.2. A mesterséges termékenyítés szervezése 232
9.3. Szaporodási rendellenességek, azok megelőzése és kezelése 234
9.3.1. A méh és a hüvely elváltozásai 235
9.3.2. Petefészek-elváltozások, cikluszavarok 236
9.3.3. Az anösztrusz megszüntetésének lehetőségei 237
9.3.4. Az anösztrusz megelőzésének lehetőségei 239
9.3.5. A szaporodóképesség ellenőrzésének lehetőségei 240
9.3.6. A szaporodóképesség és a gazdaságosság összefüggése 241
9.4. A vemhesség megállapításának módszerei 242
9.4.1. A műszeres és laboratóriumi vemhességi diagnózis értékelése. 243
9.4.2. A korai rektális vemhességi vizsgálat előnyei, módszerei 243
9.4.3. A korai vemhességi vizsgálat összekapcsolása a meddőségi
kezelésekkel 244
9.4.4. A vemhességi vizsgálat szerepe a szervezésben
és a gazdaságosságban 245
9.5. A húsmarhatartásban használatos fogalmak és a szaporodással
kapcsolatos paraméterek értelmezése 246
9.5.1. A hagyományos szaporodásbiológiai paraméterek
megbízhatósága 246
9.5.2. A vemhesülés prognózisának lehetőségei a szaporodásban 248
9.5.3. Az állomány szaporodási képességének megítélése
a termékenyítési időszak előtt 248
9.5.4. Az állomány szaporodási képességének megítélése
a termékenyítési ciklus alatt 251
9.6. A szoptatásos borjúnevelés és a szaporodás összefüggései 252
9.6.1. Az ellés utáni első ivarzás összefüggése a szoptatással 252
9.6.2. Az ivari ciklus kisiklásának oka és befolyásolási lehetőségei
a szoptatás alatt 253
9.6.3. A borjú elválasztásának hatása a fogamzásra 254
9.7. A szaporítás tenyésztéstechnikai alapjai 255
9.7.1. A húshasznú üszők felnevelése és tenyésztésbevétele 255
9.7.2. A tenyészüszők takarmányozásának és fogamzásának
összefüggése 256
9.7.3. Modellkísérletek és tapasztalatok a fogamzás és felnevelés
összefüggésének tisztázásában 256
9.8. Az ivarzás megállapításának és az ivari ciklus szabályozásánk
módszerei 258
9.8.1. Ivarzási rendellenességek 258
9.8.2. Ellés utáni első ivarzások és termékenyítések 259
9.8.3. A környezethatások és a szaporodóképesség összefüggése 260
9.8.4. Az üszők első ivarzása és a termékenyítés feltételei 260
9.8.5. Az ivarzás megállapításának lehetőségei 261
9.8.6. Az ivarzásdetektálás módszereinek kritikája 262
9.8.7. Az ivari ciklus irányításának hormonális módszerei,
ivarzásszinkronizálás 263
9.8.8. Az ivarzássszinkronizáció hatóanyagai és összehasonlító
értékelésük 263
9.8.9. Az ivarzásmegfigyelés kiegészítése rektális vizsgálattal 266
10. A húsmarhatartás fontosabb állategészségügyi kérdései
(Dr. Tanyi János) 267
10.1. Emésztőszervi betegségek 267
10.1.1. A borjúkor emésztőszervi betegségei 267
10.1.2. A hasmenéses borjúbetegségek elleni védekezés általános
szabályai 270
10.2. Légző- és emésztőszervi betegségek 272
10.3. Kötő- és szaruhártya-gyulladások 276
10.4. Előgyomor betegségek 277
10.4.1. Az előgyomrok egyszerű emésztési zavara 278
10.4.2. Bendőalkalózis 278
10.4.3. Bendőalkalózis és -rothadás 279
10.4.4. A kérődzők előgyomrainak acidózisa 280
10.4.5. Heveny felfúvódás 281
10.4.6. Idegen testek az előgyomorban 282
10.5. Idegrendszeri tünetekkel járó szarvasmarha-betegségek 283
10.6. Magzatkárosító fertőző kórokok 286
10.7. Parazitás betegségek 290
10.8. Egyéb betegségek 292
11. A húsmarha kezelése, gondozása (Dr. Béri Béla) 293
11.1. Az állatok viselkedése és a gondozó magatartása 293
11.2. Az állat megközelítése, mozgatása 294
11.3. Az állatok kezelése 297
11.3.1. Vérvétel 298
11.3.2. Inszeminálás 299
11.3.3. Természetes fedeztetés 299
11.3.4. Az állatmegjelölés 299
11.4. A húsmarha ápolása 301
11.4.1. Csülökápolás 301
11.4.2. Szarvtalanítás 302
11.4.3. A legyek elleni védekezés 303
11.5. A borjak elválasztása 304
11.6. Az állatok járműre rakása és szállítása 305
12. Vágómarha- és marhahús-minősítés (Dr. Szűcs Endre) 308
12.1. A marhahús kémiai és fizikai jellemzői 308
12.1.1. A marhahús kémiai összetétele 308
12.1.2. Fizikai jellemzők, reológiai tulajdonságok 310
12.1.3. A végső pH-tól függő húsminőségi tulajdonságok 312
12.2. A marhahús minőségét befolyásoló tényezők 312
12.3. Vágómarha minősítése 317
12.3.1. Élő állapotban történő minősítés 317
12.3.2. Vágás utáni minősítés 319
12.4. Különböző fajtájú, korú és ivarú marhák vágóértéke 327
13. Vágómarha-értékesítés és -feldolgozás (Dr. Polgár J. Péter) 335
13.1. Piaci követelmények 335
13.1.1. A kereslet 335
13.1.2. Kínálat, piaci verseny 337
13.2. Marketing 338
13.2.1. Információgyűjtés, piackutatás, előrejelzés 338
13.2.2. Az értékesítési csatornák 340
13.3. Vágás, feldolgozás 342
13.4. A marhahús konyhai előkészítése és elkészítése 345
14. A húsmarhatartás jövedelmi viszonyai (Dr. Bodó Imre) 348
14.1. A jövedelmezőségről általában 348
14.2. „Alágazatok" a húsmarhatenyésztésben 349
14.2.1. Gulyatartás 349
14.2.2. Növendéküsző-nevelés 349
14.2.3. Tenyészbika-nevelés 349
14.2.4. Marhahizlalás 349
14.3. Költségek 350
14.4. Hozamok 353
14.5. A jövedelmi viszonyok változása 353
15. Ajánlott irodalom 357
16. Tárgymutató 362

Témakörök