Hűségben a szűkebb hazához

Fülszöveg

Nógrád megye közéleti, irodalmi és művészeti folyóiratában, a Palócföldben 1989-1997. között megjelent beszélgetések válogatását tartja kézben az olvasó. Az interjúk a megszólaltatottak életének, pályafutásának legérdekesebb állomásait érintik, ugyanakkor korrajzot is adnak, felvillantják az elmúlt időszak történelmét, társadalmi, művészeti életét. Úgy érzem, olyan embereket sikerült megkeresnem, vallomásra bírnom, akiknek életútja érdekes, küzdelmes volt és tanulságul szolgál mindazoknak, akik kézbe veszik e kötetet

Külön öröm számomra, hogy a könyv Salgótarján várossá nyilvánításának 75. évfordulóján került kiadásra. Öröm azért, mert magam is Salgótarjánban születtem, 1938-ban és itt volt „gyáralapító" hengerész a nagyapám, s itt született apám is.

Immár 35. éve vagyok újságíró, és az indulás innen történt a megyei laptól, a Nógrádtól. Bár húsz éve Budapesten élek, mégis ezer szállal kötődöm a megyéhez, főleg Salgótarjánhoz. Ahhoz a városhoz, amelynek régi házai, utcái ma is előttem vannak, de sajnos a régi emberek közül már egyre kevesebbel találkozom.

Bárhová vetett a sors, mindig tarjáni maradtam, a címet idézve: hűségben a szűkebb hazához, a városhoz, Salgótarjánhoz. Eddig megjelent munkáim: Tízen Nógrádból (1974), Szép volt fiúk... (1994), Tarjáni halhatatlanok (1995), Tisztelet a Krepuska családnak .(1997), A királynő nógrádi hódolói (1997). Vissza