Előszó
Már évek óta nehézséget okozott a textilszakos gépészmérnök hallgatók oktatásában, hogy a Hurkoló- és konfekcióipar c. tantárgyból nem állt rendelkezésre egyetemi tankönyv. A hallgatók az előadások alapján készített saját jegyzetük mellett több - nem felsőoktatási célokra szánt - könyv vagy jegyzet alapján készültek fél vizsgáikra. A nehézség nemcsak a hallgatók részéről, hanem az oktatás oldaláról is jelentkezett. A tananyagban sűrűn fordulnak elő komplikált mechanizmusok, bonyolult kelme- és varratszerkezetek, amelyeknek szemléletes és a rendelkezésre álló élőadási időt leggazdaságosabban kihasználó ismertetése csak falitáblák és a tankönyv együttes használatával oldható meg didaktikailag helyesen.
A textilipar két ágára vonatkozó tananyagnak egy tantárgyban és ennek megfelelően egy tankönyvben való ismertetése elsősorban annak a következménye, hogy az egyetemi oktatásban ezek közül először a hurkolóipar kapott helyet. A hurkológyárakban viszont a kelmeképzést (hurkolást vagy kötést) és a konfekcionálást (szabást és varrást) mint egymás után következő munkálatokat, bár külön üzemrészekben, de egy gyáron bélül valósítják meg. Így a hurkolt kelmék konfekcionálása a hurkolóipar szerves részének tekinthető.
A szövött kelmék előállításánál és további feldolgozásánál viszont a szövés és a konfekcionálás teljesen elkülönülték egymástól, és ez utóbbi ruhaipar néven különálló iparágat képez. Mivel a hurkolt és a szövött kelmék konfekcionálásában mutatkozó éltérések nem elvi jelentőségűek, a kétféle kelme konfekcionálása együtt tárgyalható.
A hurkolásnak és az általános (mindkét kelmetípusra vonatkozó) konfekcionálásnak egy tantárgyban való összevonása, ha bizonyos fokig erőltetettnek is tűnik - mivel az ismertetés sorrendben egymás után történik - didaktikai szempontból nem jár hátrányokkal.
Lényegesen nagyobb gondot jelentett a könyv megírásánál a tantervben biztosított órakerethez igazodó terjedelem kérdése. A textiltechnológia szakon az ágazatok megszüntetésével a hurkoló- és konfekcióipar ismertetésére rendkívül alacsony óraszám jutott. Ezt az aránytalanságot a tankönyv írása közben sikerült némileg korrigálni. Még a megemelt óraszámhoz igazodó terjedelem sem ad lehetőséget a két iparág minden területének ismertetésére. Egyes témakörökkel, mint pl. munkaszervezési, varrástechnológiai kérdésekkel alig, vagy egyáltalán nem foglalkozom. Ezt bírálóim - igen helyesen - meg is jegyezték.
A terjedelem növelésével kapcsolatban annál is inkább nagy önmegtartóztatásra volt szükségem, mert a két, együttesen csaknem 50 000 dolgozót foglalkoztató iparág népgazdasági jelentősége nagy. Fontos szerepük van a lakosság olcsó, minőségileg megfelelő és esztétikus ruházattal való ellátásában. Az államosítás óta mindkét iparág óriási mértékben fejlődött, és a jelek arra mutatnak, hogy még további nagyarányú fejlődés előtt állnak.
A szűkre szabott terjedelem miatt csak a legfontosabb géptípusokat és azokkal kapcsolatos technológiai kérdéseket, a leglényegesebb kelmeszerkezeteket és varrattípusokat ismertettem.
Vissza