Hunyadi János

Előszó

Részlet:
"Ha jól emlékszem, csaknem száz éve már, hogy a török támadó fegyverei Európa határára törtek, megsértve istent és embert. Hamarosan leigázták, gyászba, szolgaságba döntötték... Görögországot, Macedóniát, majd Albániát és sok más földet... Gyalázatba döntöttek mindent, amihez közel értek. Erőszakosságuk vihara elérte lassan összes szomszédaikat. Újabban már szinte Európa szívéig, végül ennek az országnak, Hazánknak határáig hatolt ... Hatvannál több esztendeje, hogy úgyszólván szakadatlanul viseljük a harcok dühét, magunk gondján, magunk: egyetlen nemzet fegyvereire utalva." Hunyadi János íratta le ezeket a szavakat 1448-ban.
A XIV. század utolsó évtizedeiben az oszmán hódítás már közvetlenül hazánk déli részeit fenyegette. A Belső-Ázsiából előzúduló oszmán-török törzsek előbb Kis-Ázsiába nyomultak be és a bizánci birodalom jelentős részeit igázták le, majd az erős állammá szervezett oszmán birodalom haderői megjelentek a Balkánon, és a legsúlyosabb veszedelmet jelentették Délkelet-Európa valamennyi népére.
A XIV. század folyamán lépésről lépésre nyomultak előre a török hódítók a Balkánon. A század második felében mélyen behatoltak Szerbiába, Boszniába, a román fejedelemségekbe. A balkáni államok, részfejedelemségekre töredezve, egymással is állandó háborúkba bonyolódva nem tudták kivédeni a csapásokat. A nyugati országok kezdetben fel sem ismerték a veszélyt, majd, a század közepe táján gyenge és szervezetlen hadi vállalkozásokat, "kereszteshadjáratokat" vezettek a török ellen. Ezek többnyire kudarccal végződtek. Az itáliai városállamok végül is a "reálpolitika" útjára léptek: kompromisszumot, békét kötöttek a szultánnal, hogy a földközi-tengeri kereskedelmüket tovább folytathassák. A pápa ígérgetéseknél, szép szavaknál alig adott többet a "kereszténység védelmére". A XIV. század 80-as éveire végre létrejött a még török által el nem foglalt balkáni részállamok közt a szerb fejedelem vezetésével az ún. Északbalkáni Szövetség. Ez azonban 1389-ben összeroppant az egyesített oszmán birodalmi seregek csapása alatt: a szerbiai Rigómezőn lezajlott ütközet a balkáni népek Mohácsa lett. Megnyílt az út a hódítók számára - Magyarország felé." Vissza