Hunok a Kaukázusban

Fülszöveg

Idehaza csak rendkívül felületesen vagy még névről sem ismert kaukázusi források bizonyítják a hunok és az ottani kereszténység történelmi kapcsolatát. Sokan a belénk ültetett előítéleteknél fogva eleve úgy teszik fel magukban a kérdést, hogy miféle kötődése lehetne a hunoknak a kereszténységhez, mikor Atilla és népe köztudottan „pogány" volt Ez így önmagában döntően meg is felelne az igazságnak, ugyanakkor csak az érem egyik oldala maradna; mert bármilyen meglepő is, de a hunok története Atilla nagykirály 453-ban bekövetkezett halála után is folytatódik és még évszázadokig nyomon követhető - csak egy másik színtéren, a néhai birodalom keleti felében, méghozzá az európai hunok igazi központjában, a Kaukázusban. Az akadémikus történészeink által képviselt és finnugor prekoncepcióval átitatott jelenlegi magyar történettudomány számára Atilla halálával nagyjából a hunok története is lezártnak tekintendő. Ez a döbbenetes felületesség azonban teljesen igazolhatatlan a részükről, mert... Tovább

Fülszöveg

Idehaza csak rendkívül felületesen vagy még névről sem ismert kaukázusi források bizonyítják a hunok és az ottani kereszténység történelmi kapcsolatát. Sokan a belénk ültetett előítéleteknél fogva eleve úgy teszik fel magukban a kérdést, hogy miféle kötődése lehetne a hunoknak a kereszténységhez, mikor Atilla és népe köztudottan „pogány" volt Ez így önmagában döntően meg is felelne az igazságnak, ugyanakkor csak az érem egyik oldala maradna; mert bármilyen meglepő is, de a hunok története Atilla nagykirály 453-ban bekövetkezett halála után is folytatódik és még évszázadokig nyomon követhető - csak egy másik színtéren, a néhai birodalom keleti felében, méghozzá az európai hunok igazi központjában, a Kaukázusban. Az akadémikus történészeink által képviselt és finnugor prekoncepcióval átitatott jelenlegi magyar történettudomány számára Atilla halálával nagyjából a hunok története is lezártnak tekintendő. Ez a döbbenetes felületesség azonban teljesen igazolhatatlan a részükről, mert a hunok Atilla utódnépeként visszaszorultak ugyan a Kaukázus, illetve a későbbi Kazária térségébe, viszont rendületlenül éltek tovább egészen a 722-es nagy arab invázióig. Történelmük ezen idehaza szinte teljesen ismeretlen szakaszában hiteles helyi források és azokkal egybecsengő modern régészeti adatok bizonyítják, hogy a kaukázusi hunok tetemes része a 6. és 7. század folyamán Jézus követőjévé vált.
És hogy milyen kapcsolatunk van nekünk, magyaroknak ezzel a jelentős részben kereszténnyé lett, de a finnugrista akadémikusaink által eltűntnek nyilvánított kaukázusi hun és szabír népességgel, azt a legújabb bizonyítékok egész láncolata világítja meg ebben a könyvben.
Mübariz Helilov régész és történész, az Azerbajdzsán Nemzeti Tudományos Akadémia Néprajzi és Régészeti Osztályának kutatója és magyar munkatársa, a Miskolci Egyetemen végzett történész Nyitray Szabolcs ez alkalommal is olyan művel jelentkeztek, ami idővel megkerülhetetlenné válik a mindenkori magyar és nemzetközi történettudomány számára. Előző, mérföldkőnek számító Ősmagyarok Azerbajdzsánban c. könyvükhöz hasonlóan ezúttal is olyan általuk feltárt tényadatok tucatjával egészítik ki az őstörténeti ismeretünket, amik jelentőségüknél fogva gyökerestül forgatják ki a magyar történelem táptalajából a már amúgy is „elkorhadt finnugor családfát". Vissza