Hungarum Antikva

Előszó

Részlet:
Csatai Péternek hívnak, 1968-ban születtem Budapesten. A Magyar Iparművészeti Egyetemet hallgatóként 1996-2001-ig látogattam és ott a Vizuális Kommunikáció tanszék grafika szakán szereztem diplomát. Diplomamunkám egy új betűtípus megalkotása volt, s ezzel el is nyertem a Magyar Alkotóművészek Szövetségének 2001. évre kiírt diplomapályázati fődíját. A diplomám egy „Acydum" nevű betű teljes,—a jelenleg működő operációs rendszereken futó—karakterkészletének megtervezése volt, s a diploma bemutatása is remekül sikerült. A siker két fő okra vezethető vissza. Első ok a magyar betűtervezők kis létszáma ma Magyarországon, illetve a betűtervezés hiánya a magyar kultúrális és művészeti életből. Egy-két fehér hollótól eltekintve, mint Zigány Edit, Nagy Zoltán, Bujáki László és a magát inkább könyvművésznek tartó Szántó Tibor. E pár név fémjelzi tehát a XX. századi magyar betűtervezést, értető volt tehát a hagyományt folytatni kívánó, diplomázó diák sikere. Második ok, hogy maga a munka kreatív és szakmai oldala is érdekesre, jóra sikerült. Úgy döntöttem tehát saját diplomám sikerén felbuzdulva, önmagamat bíztatva, hogy megkísérlem visszaemelni a magyar betűtervezés művészetét a XXI. századi, Őt megillető helyre, s elkezdtem betűket tervezni. Mára már körülbelül kilenc betűcsaládom létezik, sajnálatos azonban, hogy a szakmai továbblépésre, fejlődésre az ezzel foglalkozók igen kis létszáma miatt, kevés az esély, míg a világban számtalan helyen léteznek már külön csak betűtervezéssel és tipográfiával foglalkozó iskolák, szaktekintélyek meghívásával egyetemi kurzusok. Van mit tehát behoznunk bőven. Az alkalom itt van, mi tehetjük jobbá holnapunkat, mi fejleszthetjük saját—nem akármilyen, régi hagyományokkal rendelkező, — betűkultúránkat. Elegendő csak a Hollandiában kora legjobb betűmetszőjének tartott Tótfalusi Kis Miklósra gondolnunk. Vissza