Humorkasaláta

Előszó

Alázatosan jelentem a mélyen tisztelt olvasóközönségnek, hogy a viccsaláta - bocsánat: a humorkasaláta - tálalva van! Ezekkel a szavakkal ajánlhatja - és ajánlom én is - a nagyérdemű publikumnak Éles Árpád újabb kötetét. Azért ilyenformán, mert ebben a mondatban benne foglaltatik az utalás a szerkesztő sokoldalú gasztronómiai készségére - és előző könyvének címére is: „Őrvezető úr, alázatosan jelentem!"
A vicc gyógyít, szórakoztat és a nevetés birodalmába emel. Ezért gyűjt vicceket a bátyám. A magvas gondolat úgyszintén gyógyít, elgondolkodtat és a szellem birodalmába juttat. Ezért gyűjtök én különféle gondolatokat. Már olyan sok van belőlük - ez nem vicc! -, hogy. még a bátyám könyvébe is jut belőlük. A két műfaj egyébként nem is mindig esik olyan messze egymástól. „A legjobb vicc szerintem az - írja Nietzsche -, amely komoly, jelentős gondolatot helyettesít, intelemként fölemelt ujj és kacsintás formájában." (A vándor és árnyéka, 1886.)
A viccről az egyik legkomolyabb és ugyanakkor legérdekesebb tanulmányt Sigmund Freud írta 1905-ben: A vicc és viszonya a tudattalanhoz címmel. Távol álljon tőlem esszéjének részletes és szakszerű bemutatása - untasson az előszó, amikor a könyv egésze szórakoztat? Mégsem csupán szakirodalmi, bibliográfiai érdekességként hoztam szóba a jó öreg Freud Zsiga bácsit. Erre két okom van. Az egyik azzal kapcsolatos, hogy gondolatokat gyűjtök. (Szintén nem viccből mondom, de vannak saját gondolataim is.) Szóval Freud idézi egy Jean Paul nevű német író gondolatait is a viccről. Az egyiket kiemelem: „a szabadság viccet szül, s a vicc szabadságot". (Hadd tegyem hozzá saját gondolatként, hogy viccet a diktatúra is tud szülni - ámde a vicc sohasem szül diktatúrát, hacsak a viccmesélés diktatórikus kényszerét nem!) Vissza

Fülszöveg

Tavaly megjelent és immár elmondhatom szerénytelenül, hogy nagy sikerű lett "Őrvezető úr, alázatosan jelentem!" című szépirodalmi regényem, melynek olvasói, már egy csipet ízelítőt kaptak könyvemben a viccgyűjteményemből. Olvasóim közül többen biztattak, hogy próbálkozzam egy vicckönyv szerkesztésével, amit szívesen fogadna a humort és tréfát kedvelő olvasóközönség. Én megszívleltem a buzdítást és hajlottam a szóra. Íme sajátos szerkesztésben 1001 vicc, mely huszonöt év java gyűjtésemből való. A borítót és belső rajzokat Csáth Attila barátom készítette, akivel minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy a közismert szlogennel élve: "Szolgáljunk és Védjünk!" Szolgáljuk, azaz szolgáltatjuk a jókedvhez szükséges humort, és védjük a nagyérdemű olvasóközönséget az újkori betegségtől, az úgynevezett "észmérgezéstől" (észmérgezés = szellemi túlterhelés)! Törekedte3 a politikamentes viccek "közkinccsé" tételére, és a közérthetőségre. Ezzel is a szellemi túlterheléstől óvom a nyájas olvasót!
A HUMORKASALÁTA című viccgyűjtemény minden korosztály igényét kielégíti, nemre és korra való tekintettel, nyomdafestéket elviselő szerkesztési stílusban készült. Merem javasolni iskoláskorú gyermekeknek is, hiszen ők ettől különbet is mondanak. Bízvást remélem, hogy minden édes, savanykás és savanyú humort kedvelő embertársam megtalálja benne az ízlésének és érdeklődésének megfelelő viccet, és jókat fog derülni., Néhány közismert viccfigurát a sok közül kiemelek étvágycsinálónak: Skót, Móricka, Jean, Arisztid, Tasziló, Pistike, Gazsi, Klotild, Matild, Kóhn, Grűnn és Kropacsek. A legnépszerűbb rendőr, postás, bíró, pincér, katona, orvos, plébános, tanító és székelygóbé viccek sem hiányoznak belőle.
Egy a sok közül: A skótnak meghal a felesége és megkéri a szomszédját, hogy adjon fel egy rövid gyásztáviratot, mert neki sok az elfoglaltsága. A skót felírja a távirati űrlapra: John felesége elhunyt - majd beadja az ablakon. Mire a postás kisasszony megjegyzi: - Uram tíz szóig díjtalan a gyászhír. - Igen - mondja a skót -, akkor még írja hozzá, hogy ugyanott varrógép is kapható! Vissza